Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-321

276 321 orszáct>t ülés márczius 29. 187',. ható és rábirható oly eljárásokra, melyek a községeknek nagymérvű károkat okoznak. . Előttem szólott Csengery Antal t. képviselő tir kivihetetlennek látta a beadott javaslatot azon oknál fogva, mert egy vonalba tette a királyi városokat a kisebb községekkel. Én e tekintetben megkülönböztetem a törvényhatóságokat a községektől, és akkor, midőn a községekre nézve akarunk törvényeket alkotni, azok a törvények nem fogják a törvényhatóságokat, nem a kir. városokat, nem a megyéket kötelezni. {Ugy van! bal felől.) Én tehát, t. képviselőház, mert mindenkinek vagyonát biztosítani akarom a maga saját részére, óhajtom, hogy a Táncsics módositványának beadása folytán Tisza Kálmán képviselő ur által beadott módositvány fogadtassék el. (Helyeslés a ssélső bal oldalon.) Majoros István: T. ház! Éuegyátálában nem szeretnék ezen oly könnyen keresztül esni, hogy szavazás által üssük el e pontot. Én igen megfontolandónak tartom azt, hogy a községekben az eladásoknál ne csak azon képviselők folyjanak be, kik a virilis szavazatok által képviselik a községet, miután tudjuk, hogy ezeknek nagy része a bizalmat nem fogja bírni; a mire igen sok tekintetben van oka is a községnek. Ezért én nem akarom ezen jogot semmikép sem reájok ruházni. Egy igen tanulságos példa van előttem. Ez a magam választókerülete Zenta városa. Ott az elmúlt absolut korszak idejében néhány tisztviselő rábeszélvén a várost az önkénytes kölesönbe való részvételre, — 260 ezer frtnyi adóssággal terhelték a város pénztárát; a provisorium alatt ismét csak néhány képviselő rábeszélésére államkötvényekben 26 ezer irtot ajándékozott a város az olasz hadjáratra; majd ismét jónak látták ínséges kölcsön czime alatt a községnek 260 ezer frtnyi vagyonát csak ugy röviden elprédálni. Én igen sajnálnám, ha a mostani községek az uj autonomicus rendezéssel újra azon szerencsétlen helyzetbe jutnának, hogy oly városokban, melyekben 35 — 40 ezer hold birtok van a község szabad rendelkezése alatt, valamikép jónak lássák a képviselők, azt egymásután eladogatni, elárvezeztetni. A virilis képviselő testület az iránt garantiát nem nyújt, hogy lelkiismeretesen fogja kezelni a község ügyeit ; azért én a szerkezetet nem pártolom, hanem pártolom a módos itványt. (Helyeslés bal felől.) Simonyi Lajos b.: T. ház ! Csak azokra akarok néhány észrevételt tenni, miket Csengery Antal t. képviselőtársam mondott. O ugyanis azt mondotta, hogy azért nem fogadhatja el Tisza Kálmán képviselőtársam módositványát, mert az okvetlenül Pest városára is vonatkoznék, ez pedig Pesten szükséges a eladásokat lehetlenné tenné. Én nem vonom ezen következtetést, mert most a községekről intézkedünk, nem pedig a törvényhatóságokról, még kevósbbé pedig Pest városáról. Azon következtetést tehát, hogy miután Pestre nem illik ezen módositvány, ennélfogva a községekre se alkalmazzuk: én részemről nem vonhatom. Elismerem, hogy Pestre nézve ezen módositvány nem volna czólszerü ; de épen azért szükséges, hogy e tekintetben külön intézkedjünk. Miután arra nézve t. képviselőtársam nem nyilatkozott, hogy a községekre nézve ezen módositvány alkalmas-e vagy nem ? én pedig ezt csakugyan igen czólszerünek láttam, és pedig azért, mert nem arról van szó, hogy a törzsvagyon kezeléséről intézkedjünk, hanem csak arról, hogy midőn ezen törzsvagyon elidegenittetik, a fölött az illető tulajdonosok határozzanak, kik erre nézve első sorban illetékesek, mivel a törvényhatóság jóváhagyásában kevés garantiát látok;: ennek következtében én Tisza Kálmán képviselő társam módositványát ajánlom. (Helyeslés ial felől.) Csiky Sándor: T. ház! Én is ugy találom, miként, hogy ha ezen törvényjavaslatnak szőnyegen levő pontja elfogadtatnék a központibizottság által szerkesztett szabályok szerint: a vagyonbátorság valóban romba fogna döntetni, mert hiszen miből áll ezen vagyonbátorság ? Azt gondolom abból, hogy a mi az enyém, azt törvényes birói Ítélet nélkül senki ne vehesse el tőlem s, ezt a maga javára ne fordíthassa : már most a központi bizottságnak bizonyos vagyonához egészen, egyesnek oly tulajdoni joga van, mint saját magának vagyonához ; éhez képest, ha tulajdon jogáról rendelkezhetik az egyes, épugy rendelkezhetik száz vagy ezer ember is a közös vagyonnal, nem pedig azon 5 —10 vagy 20 képviselő ; mert ez utóbbi esetben ezen 20-on kivül a többinek vagyonbiztonsága romba volna döntve. Én tehát ilyen rósz eredményű, káros következményeket maga után vonó törvényjavaslatnak elfogadására nem szavazhatok. (Zaj. Halljuk! Helyeslés a ssélső bal felől.) Hallottam fölemlitni a belügyminiszter ur által, hogy arra nézve, hogy a képviselők ne oly könnyedén adják el a közös vagyont, ellehetne fogadni azon módot, hogy a törvényhatóságok soha se nyilvánítsák jóváhagyásukat, ha azt fogják megérteni, hogy' a község nagyobb része az elidegenítéssel nincsen megelégedve. Én azt hiszem, miszerint már maga azon javaslat is mutatja, hogy tehát éppen a községnek akaratát fog kelleni irányadóul venni minden eladásnál,