Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-321
321. országos ülés márczius 29. 1871. 273 gyón fontosnak tartom azon módositváuyt, melyet Táncsics képviselő ur benyújtott. Ha a község vagyonát, mely a község valamennyi lakosának egyenlő birtoka, ezek tudta és közbejövése nélkül néhány ember elidegenítheti : ez igaztalan eljárás. A törvényhozásnak nem szándéka az, hogy a községet megkárosítsa; nem látom át tehát, mi ellenvetés lehet még az ellen, hogy a község vagyonát egyenesen a birtokosok többségének akaratával lehessen elidegeníteni. Az, hogy 30 nap közbejöttével hirdettessék ki a közgyűlés: ha arról van szó, hogy a község vagyona elidegenittessék — mint itt javasoltatik — felösleges, mert hiszen csak 12 tanácsos értesítéséről vau szó, ha nem akarjuk a község hozzájárulását; erre pedig három nap, sőt 24 óra is elégséges; hacsak nem számítanak minden tanácsosra külön-külön három napot. Ha a község vagyonát meg akarjuk óvni a visszaéléstől, akkor mindenkit külömbség nélkül részeltetni kell abban, hogy szavazatát adhassa : vajon elidegenithető-e a község vagyona, vfigy sem? Ne méltóztassék könnyedén venni a t. ház a kérdést, mert könnyen meg fogja bánhatni akkor, midőn látja azon számtalan visszaélést, melyek fölmerülhetnek. Én részemről kérem a t. házat, méltóztassék Táncsics képviselő ur módosítványát elfogadni. Tisza Kálmán: Én abban ugyan nem vagyok Simonyival egy véleményen, hogy azon esetre, ha a képviselőtestületre bizatik a dolog : harmincz napi előleges kihirdetés fölösleges volna. Fölösleges lehet arra nézve, hogy az a 10, 12 ember megtudja ; de nem arra, hog)^ a községi lakosok megtudják, és a nyilvánosságnál fogva azon részt vehessenek, és megfontolván a dolgot, a törvényhatósághoz, melynek helybenhagyásától függ az egész, ha szükségesnek látják, folyamodjanak. Tehát azon esetben is, ha a képviseletre fog ez bizatai, én okvetlen szükségesnek látom a 30 nappal előbb kitűzést ós kihirdetést. Azonban átlátom azt, hogy nagyon fontos dolog a törzsvagyon elidegenítése, és ismervén részemről a kis és nagy községekben a helyzetet, nem kívánom ennek eladhatását könynyiteni: hanem kívánom, a mennyire lehet nehezíteni, és bizonyos modalitások közt, én legalább részemről, Táncsics ide vonatkozó módositványát elfogadom. Szeretném azt mondani, hogy ha — természetesen ezt szerkeszteni kellene jobban, miut hirtelen lehet — hogy, ha a törzsvagyon elidegenítéséről van szó, s ha a képviselőtestület ezt helyesnek találja: ez esetben az összes adófizető községi lakosok összehivassanak, s azok határozzanak az eladás_ fölött. Bobory Károly: Én t. ház, figyelembe vétetni akarom azt, hogy kis községben a képviselő testület csak 10 személyből áll, nagyobbakban 20-ból. Már most, ha a képviselő testület nem elég a kis és nagy községekben az illető elöljáróság megválasztására, hanem az összes választó polgárok kívántatnak erre: mennyivel fontosabb dolog az, hogy a törzsvagyon a községnek megtartassák, mint az elöljáróság választása, és igy, ha már az elöljáróság megválasztására i? az összes választók részvéte kívántatik meg: annál inkább szükséges, hogy azon fontosabb kérdés eldöntésébe, hogy a községi törzsvagyon megtartassák, necsak a képviselő testület folyjon be. Tóth Vilmos, belügyminiszter : En t. ház, nem fogadhatom el a rnódositványt, már azért sem, mert minden administrationális kérdésben ellensége vagyok a népgyüléseknek, még inkább nem pedig azért, mert a 26. és 27 -ik §§-ban már megvan a eorrectivum. Ha a képviselő testület olyan határozatot hoz, melyet a község valamely tagja sérelmesnek tart: felfoiyamoclhatik a törvényhatósághoz, és megtalálja az orvoslást. De különben is a község vagyonának elidegenítése csak a törvényhatóság jóváhagyása után eszközölhető. Két correctivuma van tehát a dolognak: az, hogy r a képviselő testület a törvényhatósághoz felfolyamodhatik, és másodszor : minden egyesnek megvan azon joga, hogy felfolyamocmassék. Tehát a eorrectivum meg levén, azt hiszem : ugy maradhat a szerkezet, a mint van. Németh Albert : Én t. ház, minden alkalommal, midőn jogmegóvásról van szó, azt nem consequenter eorrectivum által kívánom biztosítani, hanem kívánom, hogy a jognak gyakorlása alkalmával az illető biztosítást és megóvást az eszközölje, a kinek szava van benne. E tekintetben nem értek egyet az előttem szóló miniszter úrral. Legyen szabad figyelmeztetnem őt azon eljárásra, melyet minden magántársulaf követ, s mely minden magán társulat alapszabályaiban le van téve: és ez azon rendszabály, hogy a választmány intézkedik a társulat jövedelmei, és bizonyos meghatározott tantieme hova fordításáról; minden alkalommal azonban, midőn a törzsvagyon elidegenítéséről, vagy átváltoztatásáról van szó : az összes részvényesek mindnyájan meghívandók, hogy ott gyakorolják vagyonukat illető jogaikat. Itt pedig, nem részvénytársulati ügyekről, hanem a községnek elidegenithetlen szent tulajdonáról van szó, és azért Táncsics képviselő ur módositványát pártolom. Nyáry Pál% Én is kívánom, hogy külön köttessék meg az elidegenítés a törzsvagyon használásától. Bármi változtatás jöhet közbe a használatra nézve : én azt gondolom, hogy 35*
