Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-321

321. országoslüés márcaius 29. 1871. 271 Berecz Ferencz : T. ház! Ezen sza­kaszból hiányzik a felelősség eszméje. A 9l-ik szakaszban ugyan ki van mondva, hogy a ren­deletek végrehajtásaért felelős a kis és nagy köz­ségekben : a biró és jegyző, rendezett tanácsú mezővárosokban: a polgármester. Itt azonban azon eset áll be: midőn az illető hivatalnok föl van függesztve addig, mig a helyettesítés ren­des utón megtörténhetnék, és az ügy halasztást nem szenved. Itt az mondatik: hogy ez esetben az alis­pán, illetőleg a szolgabíró saját közegei által hajt végre. Ez esetben óhajtanám ide is igtatni az utolsó sorban levő „által" szó után ezen sza­vakat : „saját felelősségére." Jámbor Pál jegyző (olvassa Berecz Ferencz módosüványát.) „Módositvány a községek rendezéséről szóló tőr vényjavaslat 96-ik szakaszához; az utolsó sorban e szó után: „által", igtattassék: „saját felelősségére." Körmendy Sándor: Hogy milyen el­vek vannak lefektetve ebben a törvényjavaslat­ban, hogy mennyire ellenkeznek egymással azok az elvek: nagyon élesen kitűnik a 90- és 96-ik szakaszok egymássali viszonyításából. Ott, mint láttuk, az egyesek kiméltetnek a községgel szem­ben, itt pedig a községek kiméltetnek az egye­sekkel szemben, a midőn az mondatik ezen sza­kasz 5-ik sorában, hogy a község költségén haj­tatnak végre a bírságok, hogyha az illető egyén­nek, a ki a kárt okozta, nincsen vagyona, s oda tétetik : ,,de ennek — t. i. a község költségé­nek — lehető kímélésével.' 1 Bár én nem tudom, t. ház, hogy miért ne lehetne odatenni: hogy nemcsak ennek, hanem az egyesnek is kellene a végrehajtást foganatosítani, szintén lehető költ­ség kímélésével tétessék a végrehajtás. Csekély a módosítás, de humanisticus és elvszerinti. Azért bátor vagyok javasolni: Az 5-ik sorban „költségén" szó után, ,,de ennek" szavak helyett: „mindkét esetben azon­ban" teendő. Ugyanazon sorban olvasható „kí­mélésével" szó helyett : „költségkíméléssel" teendő. Királyi Pál előadó' I. ház! A mó­dositvány, melyet a tisztelt képviselő ur benyúj­tott, egészen azt mondja, mi ebben a szakasz­ban megvan, mert azt mondja: hogy ennek va­gyontaiansága esetében a község költségén, de ennek lehető kímélésével foganatosittassék. Mi\el tehát a „költségnek kímélésével" mondatik, ezen j költség lehet ugy az egyeseké, mint a községé ; de akárkié legyen, mindenesetre költség, és ha azt mondjuk, hogy: „a költségnek kímélésé­vel", azt mindkét félre értjük. Tóth Vilmos belügyminiszter : KBPV. H. NAPLÓ 18ff X-S. Berecz Ferencz képviselő ur módositvány át fö­löslegessé teszi a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 76-ik szakasza. (Fölolvassa): Erről tehát már a törvény gondoskodott. Elnöke A kik a szerkezetet elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A több­ség elfogadta. Következik a 97-ik szakasz. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 97-ik és 98-ik szakaszt, melyek észrevétel. néMül elfogad­tatnak , továbbá olvassa a 99-ik szakaszt.) Körmendy Sándor : T. ház! Ezen törvényjavaslatban kis és nagy községekről, to­vábbá rendezett tanácsú községekről és városok­ról levén szó, nagyon természetes, hogy a mint azok jogkörére és egyéb őket illető dolgokra vannak bizonyos különböztetések letéve ezen tör­vényjavaslatban, ugy én nagyon helyesnek tar­tanám, miszerint itt, a hol az illető előljáró, tisztviselő és hivatalnoknak, nemcsak dorgálásá­ról, hanem bírságolásáról is van szó: némi te­kintetben megtétetnék azon különbség, mely kis, nagy és legnagyobb községek közt van téve, vagyis azon különbséget, mely okvetlenül elő fog állani a bírák és tisztviselők választásánál, hogy kis községekben rendszerint nagyon cse­kély vagyonnal bíró, talán egy negyed vagy egy nyolczad telkes gazda fog megválasztatni bírónak; más községekben, hol a vagyonosság nagyobb, vagyonosabb, és a legnagyobb közsé­gekben még vagyonosabb polgár választathatik meg bírónak. De azt hiszem: hogy kis közsé­gekben a végrehajtásból származható kár vagy hátrány soha sem lehet oly lényeges és oly nagy, mint a nagy községekben. Ennélfogva ajánlom a következő módosit­ványt: A második sorban olvasható „nagy" szó után: „kis községekben 100, nagy községekben 300, rendes tanácsú városokban" szavak te­endők. Jámbor Pál jegyző (olvassa (Kormendy Sándor módosüványát.) / Királyi Pál előadó: En ezen módo­sitványt, szemben ezen szakaszszal, fölöslegesnek tartom, azon egyszerű okból: mert ezen szakasz csak a maximumot határozza meg, de a mini­mumot nem. És igy, ha a biró vétség fölött fog ítélni, ítélni fog egyszersmind azon vétség minő­ségéről és az illető község viszonyairól, és ítél­het 10 frtot, valamint ítélhet nagyobb városok­ban 500 frtot. így tehát fölösleges a módosit­vány. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! Egyátalában azt veszem észre, hogy a bírságok itt Magyar­országon oly nagy mértékben vettetnek ki, a milyenben a bírságolás sehol a világon nem gya­koroltatik. Ily eljárásért 500 frtnyi bírságot 3&

Next

/
Oldalképek
Tartalom