Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320. országos ülés márczius 28. 1871. 257 nak megbirálására, hogy melyik községben minő jegyző alkalmaztassék, s melyik törvényhatóságban minő kellékek kívántatnak: véleményem szerint, sokkal illetékesebb a törvényhatóság maga, — mint amely a községeknek érdekeit és a községeket magukat közelebbről ismeri, — mint a belügyminiszter ur, ki a legjobb akarat mellett is mindezeket esak távolabbról ismerheti. Itt találkozhatnám azon ellenvetéssel, hogy a miniszter föl van jogosítva, sőt tán kötelezve arra, hogy a községi jegyzőket ezen a közigazgatásnak mintegy legszélsőbb, magával a néppel közvetlenül érintkező közegek állomásait oly emberek foglalják el, kik nemcsak a község és törvényhatóság, hanem az állam által is irányukban támasztott kívánalmaknak megfelelni képesek. Én ezt nem tartom többnek, mint helyes és méltányosnak. De ugy gondolom, hogy ha a törvényhatóság szabályrendeletek által állapítja meg ezen szigorlat tárgyait, a miniszter urnák mindenkor módjában és hatalmában áll, ha uetalán a törvényhatóság számításon kivül hagyta volna azon kellékeket, melyek ezen jegyzőktől, mint az állam közigazgatásánál alkalmazandó egyéniségektől megkívántatnak : kijelölni. Ezt pótlólag a miniszter mindig teheti. Azonban még egy jelentékeny ok van a mellett, hogy a törvényhatóságok szabályrendeletileg állapítsák meg ezt, s ez az: ha a törvényhatóságok ezt szabályrendelet utján teszik, akkor ők saját érdekeiket, melyeket ezen jegyzői szigorlat által elérni kívánnak, ott érvényre emelhetik. Hogyha ez a miniszterre fog bízatni, akkor a miniszter nemcsak arra fog fölügyelni, a mi a kormánj^ érdeke, hanem utasítva lesz arra is, hogy az egyes törvényhatóságnak külön érdekeire ügyeljen föl; hogyha pedig ezt nem teszi : akkor — nézetem szerint — igen nagy hiány lesz ; mert meglehet a miniszter által kiadott rendelet egyforma lesz ; de épen azért nem minden egyes törvényhatóságra fog ráilleni. Ennélfogva tehát a következő módosítást vagyok bátor ajánlani: Ezen §. szövege e szótól kezdve „meghallgatásával" hagyassék ki s helyette tétessék: „szabályrendeletek által állapítja meg"; akkor a §. szövege következőképen hangzik: „A jegyzőszigorlat tárgyait és megtartásának módját a törvényhatóságok szabályrendeletek által állapítják meg." Nehrebeczky Sándor: T. ház! Méltóztatik tudni, hogy általában az administratiónak teendői, tehát nemcsak a belügyminisztérium közigazgatási teendői, hanem a többi miniszterek teendői is, végvonalban a községekben hajtatnak végre, és így a községi jegyzőnek, ki az elöljáróság tagja lesz : mindenesetre mindezen ügyekbe be kell avatva lenni. Ezeknél fogva akkor, midőn a belügyminisztérium megállapítja a szigorlat tárgyait és megtartási módját, nézetem szerint nem is fog egészen önállólag eljárni, hanem a belügyminiszter meg fogja hallgatni miniszter társait is a czélból, hogy azon teendőket is vegye be a szigorlat tárgyai közé, melyek más minisztérium resortjába vágnak, Ennélfogva e szakasznak nem az a czélja, hogy a törvényhatóságnak e tekintetben municipalis joga csorbittassék, hanem inkább az, hogy az administratio szempontjából mulhatlanul szükséges egyöntetűség az egész országba hozassák be ; a mi mindenesetre koezkáztatva lenne, ha minden törvényhatóság külön állapítaná meg a vizsgálatnak tárgyait. Ennélfogva ajánlom a központi bizottság szerkezetét. Mocsonyi Jenő: T, ház! Én ugyan nem ellenzem Kiss képviselő ur indítványának elfogadását, de ha a t. ház el nem fogadná és föntartaná a központi bizottság szerkezetét, akkor egy kis toldalékot javasolnék ezen §-hoz tétetni. (Halljuk!) Ugyanis ezen §. meghagyja a belügyminiszternek, hogy állapítsa meg a jegyzői szigorlattárgyait;mint tudjak az 1868:XLIV. t. ez. 21. §-a elrendeli, hogy a községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben mindenkor kötelesek azok nyelvét használni. Szükségesnek tartanám tehát, hogy a szigorlat tárgyai közé az egyes községekben divatozó nyelvnek ismerete is, hol valaki jegyzői állomásra aspirál, fölvétessék. Ennélfogva óhajtanám, hogy ezen §. első bekezdése végére ezen szavak után : „állapítja meg" tétessenek még ezen szavak: „különös tekintettel az 1868.XHV.t. ez. 21.§-ra." Ajánlom módosításomat a t. háznak elfogadásra. {Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző {olvassa Mocsonyi Jenő módositványát.) „Módositvány, beadja Mocsonyi Jenő. A 76-ik § 1-ső bekezdésének vége, ezen szavak után: „állapítja meg", toldassák meg ezen szavakkal: „különös tekintettel az 1868: XLIV,. t. ez. 21 fára." Tóth Vilmos belügyminiszter: Én elfogadom ezen módosítást, csak ezen szót: „különös" nem találom szükségesnek. Bobory Károly: T. ház! Az előttem szólók kiemelték a jegyzői állomásnak nagy fontosságát; én is azt mondom, hogy alig van az egész polgári szervezetben egy állomás, mely nagyobb fontossággal bírna, nemcsak a községi ügyekre nézve, hanem maguk az országos ügyeknek végrehajtási tekintetéből is, miután igen gyakran az is a községekre van bízva. Miután a községeknél az elöljáróság képzetlenségét úgyszólván, egészen a községi jegyzőnek kell betudni, ennélfogva a községi jegyzőnek szerintem, hogy az administratio a maga feladatának meg33*