Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320. országos ülés márczius 28. 187!. 247 hogy a fizetéseket állapítsák meg a törvényhatóság jóváhagyásával vagyis szabályrendelettel, a mi mindenesetre a törvényhatóság jóváhagyását föltételezi. Nincs tehát abban veszély, hogyha az illető fizetések a szükséghez képest, maguk a községek által állapittatnak meg. Ugy megkötni a község kezét, hogy e fizetés sem több, sem kevesebb ne legyen, mint az illető szolgabiróé : annak szükségét nem látom. En szóval a módositvány első részét is elfogadom. Ami a jegyzői fizetést illeti, hogy szóljak azon közbejött módositványokról is: ón részemről óhajtanám, hogy a lehető legjobb fizetésök legyen a jegyzőknek, s a 400 írthoz részemről szívesen is hozzájárulok : bár valóban vannak némi aggodalmaim arra nézve, hogy néhol a községekre nézve ez terhes lesz. Igaz, hogy lehet ezen segíteni, mint a miniszter ur mondja, a községek összetétele által; de hogy ez az administratiónak hasznára nem lesz, az is bizonyos. Látom azt t. házat figyelmeztetni akarom, hogy, ha a jegyzői fizetés fölemeltetnék 400 frtra,—mit én is óhajtanék, mert szeretnék számukra többet is biztosítani,— maga után húzza ez majd a néptanítók fizetése minimumának 300 írtról 400 frtra emelését is :. mert ezt megtagadni nem lehet, miután a jegyzőknek hivatalából folyó, — minden viszaélést kizáró — oly mellék jövedelmei is vannak, melyek a néptanítóknak nincsenek; pedig ugyanazon helyben vagy faluban kell élniök, egyforma mivelt embernek kell lenni mindegyiknek s egyformán fontos hivatása van mindegyiknek , mit az egyiknek megszavazunk, azt a másiktól megtagadni nem lehet. Hogy azután a szegényebb községek, mikóp bírják meg ezen terhet, majd megmutatja a jövő, én mint mondom, a 400 irtot elfogadom. Még csak egyet akarok megjegyezni, és pedig nem a miniszter úrral szemben, mert ő az eszmét elfogadja ; de csak ugy, hog}

r kisebb törvényhatóságok összeadjanak. Ez nézetem szeriut, kizárva a módositvány által sincsen. De ha ez beletétetik is, részemről nincsen ellene kifogásom és azt hiszem, nem lehet az indítványozó képviselő urnák sem. Hanem azon argumentummal szemben, hogy jobb lesz ezt csak a, jegyzőkre magukra bizni és a törvényhatóságok ne avatkozzanak bele: kell egy pár megjegyzést tennem, ós ez az, hogy én egyátalában nem ugy értem a módositványt, hogy az kizárja azt, hogy a jegyzők testületileg ilyen gyámintézetet alkossanak ; sőt az ellenkezőleg épen azt czélozza, hogy alkossanak. De hogy kötelezőleg is kimondassák: azt én épen saját gyakorlatomból tudva, szükségesnek tartom; mert azon gyámintézetek, melyekre az indítványozó hivatkozik, és a milyeKÉPV. B. KAPLÓ 1&4I XTnekről t. képviselő urnák is van tudomása: legalább szerintem ugy jöttek létre, hogy az érdekeltek, t. i. a lelkészek, vagy tanítók — főleg a lelkészeknél van ez nagyobb mérvben — maguk állottak testületekbe, de ugy, hogy fölebbvaló hatóságuk kimondotta, hogy a ki kebelükbe belép, köteles lesz az alaphoz hozzájárulni. Ez az, mit én akarok, mi a testületi összeadást és működést nem zárja ki, sőt inkább biztosítja azt, és okvetlenül bekövetkezővé teszi, és nem teszi egyesek hanyagságától függővé, hogy elmaradjon, és ezáltal azon szerintem igen helyes czél t. i. az elaggott jegyzők s özvegyeik ós árváik jövőjének biztosítása is elmaradjon. Pártolom tehát a módositvány minden pontját, elfogadván a miniszter ur azon hozzátételét, hogy kimondassák, miszerint a kisebb törvényhatóságok, ha czélszerünek látják, egyesüljenek. (Helyeslés balról.) Bogdanovics Vilibald: Nekem ugy látszik, hogy Bogdán Vincze képviselőtársam módositványa az ellenzék részéről is elfogadtatik. Én magam is elfogadom a 400 forintot, és csak azt jegyzem meg, hog}' mindenekelőtt figyelembe kell vennünk az embert, mint egyént, vagyis azt, hogy élnie kell. Már pedig 300 frtból tisztességesen megélni nem lehet. A mi azt illeti, hogy mennyit lehet a szegény községektől igényelni : én nem tartozom azok közé, a kik a községekre terheket kivannak róni, és azon eszmét, melyet a miniszter ur megpendített, hogy t. i. több község egyesüljön és akkor képesek lesznek a terhet elviselni, és a megélhetésnek is elég lesz téve, elfogadom, valamint Deák Ferencz t. képviselő ur módositványát is. Jámbor Pál: Én Horváth Sándor képviselő módositványát pártolom, és pedig nemcsak annak első részét, hanem a másodikat is, a nyugdíj intézetekre nézve. A nyugdíj intézeteket a legszebb intézménynek tartom, főleg akkor, ha az önkéntesség szüleménye, ha forrása a szív. De ott, hol a sziv hallgat, a törvénynek kell szólni. Azért két esetben: a néptanítóknál és jegyzőknél a nyugdíj szükségét törvény által kívánom kimondatni. Itt ez már nemcsak humanisticus intézmény, hanem egyszersmind kötelesség is, melyet a közság teljesíteni tartozik; itt munkásság és érdem jutalma, ennélfogva kérem méltóztassanak ezen módositványt elfogadni. (Elfogadjuk.) Elnök: Következik a szavazás az egyes pontokra. Ugy hiszem, hogy miután az egyes pontok különböző tekintetek alá jönnek, és némely pontok elfogadtatnak, mások pedig nem; pontonkint kellene, a szavazást eszközölni. 32