Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

240 320. országos ülés márczius 28. 187!. stb., melyekben a gyakorlat folytán mindig 2 jegyző volt. Kérem tehát ezen csekély módositványt elfogadni, hogy nagyobb községekben nemcsak a jegyző, hanem a hol gyakorlatban van, az aljegyző is tagja legyen az elöljáróságnak. Szontagh Pál (csanádi:) T. ház! Az Ormos képviselőtársam által előterjesztett módosít ványt érdemére nézve pártolom ; alakjára nézve azonban azon megjegyzésem van, hogy nem kellene különbséget tenni fő és aljegyző között, hanem egyszerűen azt mondani: „pénztárból — és községi jegyzőből" helyett: „községi jegyzőkből." Egyébiránt még azon észrevételem is van, hogy nemcsak rendezett tanácsú városokban, hanem igen sok nem rendezett tanácsú községben is, kivált az alföld nagyobb községeiben, rendszeresített orvosok vannak, igy pl. Nagylak mezővárosában Csanádmegyében, Szalonta mezővárosában Biharban. Én azon pótlással volnék bátor pártolni érdemileg Ormos képviselőtársam indítványát, hogy a második bekezdésben tétessék; „Nagy községekben legalább, a bíróból a négy tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőkből, közgyámból és orvosokból." Simonyi Ernő: T. ház! Én a második bekezdésre vonatkozólag beadott azon módositványra nézve, melyet Németh Albert képviselő ur adott be, azon észrevételt vagyok bátor tenni, hogy a szöveg, ugy a mint itten a törvényjavaslatban áll : azért rósz, mert bizonytalanságban hagyja a dolgot. Nem bánom én, akárhogy döntjük el e kérdést, csak döntsük el ugy, hogy a szöveg világos legyen. Németh Albert képviselő módositványa meghatározza a maximumot : lehet'mondani hogy a maximum nagy, vagy lehet mondani hogy kicsi; de mindenesetre sokkal ezélszerübb, mint ha — mint a törvényjavaslat teszi — a maximum nem határoztatik meg, különösen azon gazdászati szempontból is, melyet a t. előadó ur emiitett, mely a 67. §-ban foglaltatik. Egyébként ebben sem látok aggodalomra okot, mert hisz a község maga határozhatja meg : vajon huzzanak-e fizetést; de mindenesetre jobb, ha a maximum meghatároztatik, s én nem bánom akár azt fogadják el, melyet Németh Albert proponál, akár mást. A mi a jegyzőkre eiézve tett indítványt illeti, miután a szokás azt mutatja, hogy némely városokban igen sok a tiszteletbeli jegyző, minden jegyzőt ide értetni nem szeretném. Ha méltóztatnak kívánni, elfogadható az Ormos képviselő ur indítványa : vagy mondjákki, hogy a rendes fizetéssel ellátott jegyzők; mert különben tiszteletbeli jegyzőkkel árasztják el majd a tanácsot. Majoros István: T. ház! (Szólót halk hangja miatt a gyorsírók alig értették.) Igen osztozom azon aggodalmakban,melyeket előttem szólók a községekre nézve kifejtettek. Én különösen súlyt fektetek arra, hogy minden egyes község legjobban tudja megítélni, hogy kiterjedéséhez és a népesség arányához képest mennyi tisztviselőre van szüksége. így az esküdtek, biró és jegyzők meghatározását is azok eszközölhetik legjobban. Én tapasztalatból beszélek. Nálunk például Báesmegyében 12 —14-, sőt 20 ezer lélekből álló községek is vannak, melyekben rendezett tanács még nincsen, és a felügyelet, a bíráskodás, különösen a rendőri tekintetben nagy szükségletet tüntet föl, a tisztviselők számát illetőleg. Azért nagyon ajánlanám, hogy a t. ház ne szorítkoznék sem a minimum, sem a maximum meghatározására; hanem, ha már a községeket önállóaknak akarja a mint reménylem is, hogy a t. ház nem akarja megszorítani jogaikat: bátor vagyok ajánlani a 65. §. 2-ik bekezdése után egy módositványt. Módositványom röviden ennyiből áll: ,,a községek nagy kiterjedésök és népességűk arányának szükségéhez képest tisztviselőiknek számát szaporítják.* Ivacskovics György jegyző (olvassa a módosüvúuyt.) Gonda László: Az én módositványom csak annyit czéloz, hogy a jelen szakasz teljes értelmet nyerjen, föltételezve azt, hogy akkor, mikor majd a községek rendezve lesznek: inkább előre fejlődő életre számithatunk, mint visszahanyatlásra; tehát én csakis az utolsó sorba kívánok néhány szót beletétetni, s némelyeket kihagyatni. Ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. A módositvány igy szól: a 65. §. utolsó sorába, e szavak után: „helyi igények szerint* tétessék: „tekintettel a jelen törvényczikk 22-ik §-ban elsorolt községi jogokra és teendőkre, és azok közül kiválóan az 1868: XXXVIII. törvényczikk 116. és 122-ik §§-ainak érvényesítése czéljából rendszeresítendő más tisztviselők." Ivacskovics György jegyző (újra fölolvassa Gonda László módositvány át.) 131 isiik: Mielőtt magára a szövegre szavaznánk, az indítványok föl fognak olvastatni, méltóztassanak azokat figyelemmel kisérni. Széll Kálmán jegyző (fölolvassa Németh Albert, Ormos Sándor, Szontagh Pál (csanádi) Majoros István és Gonda Ldsdó módositványait.) Halász Boldizsár: A szavazás előtt a 3-ik alineának némely ellentétes kitételeire kívánom a t. házat figyelmeztetni. Méltóztassanak meggondolni, — itt ugy látszik, mintha a szerkesztő ott, hol főjegyző van, ki akarta volna re-