Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-319
319. országos ülés márczius 27. 1871. 231 Következik a 49-ik §. Majláth István jegyző (olvassa a 49. g-t.) Simonyi Lajos hr-: Ezen §-ra nézve az a külön vélemény, hogy az 1-ső bekezdésben ezen szavak: „Szavazatlapok által" kihagyandó, és ha ez elfogadtatik, az egész második bekezdés is. A külön véleményt aláírók nézete az, hogy a szavazatlapok által igen sok visszaélés követtetik el, és átalában a szavazatlapok nagyon alkalmas eszközök a korteskedésre; sokan nem tudják felfogni, hogy mit rejt az., sokan vannak, kik olvasni sem tudnak, kik azt kiigazítani nem tudnák. En a szavazatlapok által csak a korteskedésre és visszaélésre látok alkalmat adva. En azért az 1-ső bekezdésből ezen szavakat : ,,szavazatlapok által" kihagyatni kérem, és ha ez elfogadtatik, a második bekezdést egészen kihagyatni indítványozom. Királyi Pál előadó: A központi bizottságot ezen „szavazat lapok-" kifejezés elfogadásánál azon nézet vezette, hogy elismeri ugyan, hogy ezen szavazatlapokat is lehet korteskedésre használni ; de másrtszt lehetetlennek tartotta e nélkül a szavazást, mert nem hiszi, hogy a választó, például hol több képviselőre is kell egyszerre szavazni, például 40 nevet képes legyen megtartani emlékében, mi által pedig még több visszaélés támadhat. Ezért kénytelen volt a szavazatlapokat megtartani. Jankovits Miklós: Én előre kijelentem, hogy a kisebbség véleményét fogadom el egészen; hanem a 3-ik bekezdésre nézve, melyet a kisebbségi vélemény is megtartani akar, egy módosítványom volna. Szól pedig ezen bekezdés következőleg: „ha többen egyenlő szavazatot nyertek a fölött, hogy ki legyen a képviselő, , a választás elnöke által kihúzott sors dönt. T. képviselőház, ez az e'n véleményem szerint értelmetlen, (Sálijuk!) és zavarokra adhat alkalmat Hogy ezt bebizonyítsam, kénytelen vagyok egy példát felhozni. Egy községben van 200 választó, a képviselők száma pedig a kiket meg kell választani 6. A 200 választó közül 150-en szavaznak ugyanazon 5 egyénre. A többi szavazat apró részletekre eloszlik. A hatodik képviselői állomásra kap egyik is másik is 130 — 130 szavazatot. Már most az én véleményem szerint, ezen bekezdés nem azt akarja mondani, hogy azon előbb megválasztott 5 és átalános többséggel megválasztott képviselő között fog a sors dönteni; hanem azt akarja mondani, hogy ezen 6-ik állomásra nézve fog a sors dönteni. Hogy ez nincs nyilvánosan kifejezve, azt el fogja ismerni a t. ház; ajánlom tehát a következő módositványt elfogadás végett: „Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek; a fölött, hogy ki legyen a képviselő : a választás elnöke által kihúzott sors dönt." Majláth István jegyző (újra fölolvassa Jankovics Miklós módositványát.) Királyi Pál: T. ház! Jankovics képviselő ur ezen módositványa nem tartalmaz semmi olyat, a mi ellene lenne ezen §-nak, a módosít ványra csak az adott alkalmat, hogy nem vehető ki, vajon a 12-ik és 13-ik egyenlő szavazatot nyert képviselők közt történik-e, és vajon nem magyarázhatná-e ezt valaki oda, hogy a többi 11 képviselő közül is történjék kisorsolás. Nekem a módositvány ellen ennélfogva észrevételem nincs. Irányi Dániel : T. ház! Ezen paragrafus első kikezdése, ha jól értem, titkos szavazást kivan behozni, — legalább a szavazatlapok általi szavazás nézetem szerint annyit jelent — és mert ezt jelenti, én azt szivemből üdvözlöm. Véleményem szerint csakis a titkos szavazás behozatala által, — vajha ez az országgyűlési képviselő választásoknál is behozatnék, — lehet az eddig a választásoknál sajnosán tapasztalt visszaélések nagy részének, a corruptionak és intimidationak elejét venni. Hanem miután lehetnek oly községek, hol a szavazatlapok általi szavazás nehézségeket szülne, meglehet hogy czélszerübb lenne az illető községekre bizni azt, hogy a titkos szavazás mikép történjék. Miutá n pedig ennek több módja van, bátor vagyok ez iránt a következő módositványt benyújtani: ,,A választás a szavazók nevének nyilvános följegyzése mellett titkosan történik." Majláth István jegyző {újra fölolvassa Irányi B. indítványát.) Elnök : Elfogadja a t. ház a szerkezetet, ugyamint van? Ezzel ellenkezésben nem áll Irányi módositványa. Azok, kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Holnap 9 órakor ülés. Napirend lesz először a szavazatczédulák beadása a 25-ös bizottság két tagjára, azután folytatása e vitának, mely ha befejeztetik, a kérvényi bizottság jelentéseinek tárgyalása. Az ülés végződik d. u. 2\U órakor. xírr. s. nxi%ó. 18f-|- IT. 30
