Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

319 országos BSés márezius 27. 1871. 22$ Azon állam, mely szervezeti intézkedéseiben igy rendelkeznék, saját életerejét zsibbasztaná meg, melynek régi egészséges lüktetését hogy egy­kor majd visszaszerezhesse, oly operationak kény­tele nittetnék magát alávetni, melynek sikere legalább is a kétesek közé sorolható. (Jobb felől helyeslés.) Hogy józan gondolkozású népünk ezen jog­egyenlőséget maga is igy fogja és fogta föl, s a gyakorlatban is igy alkalmazza: azt több köz­ségünknek mai és eddigi közigazgatási élete iga­zolja. Ugy a képviselő testületekben, valamint az elöljáróságokban eleve meghatározott, meg­szabott, megbeszélt érdek-csoportok szerint inté­zik a választást, amint a földműves, az iparos, a kereskedő, — néhol még a vallásos érdekek is — kívánják. Teszik pedig ezt azért, mert a jogegyenlő­ség merev theoriájára fektetett átalános válasz­tásban nem látják meg mindazon garantiákat, melyekre szükségük van azért, hogy érdekeik képviseltetésére nézve magukat megnyugtassák. (Jobb felől helyeslés.) T. képviselőház ! Daczára annak, hogy ér­dekeink biztosítása kívánja azt, hogy e tekin­tetben panasza senkinek ne legyen: több oly észrevétel tétetett az ezen javaslatban kifejezett eszme ellen, a melyekre egy képpel lehetne szolgálni. T. előadó-társam báró Simonyi Lajos azt mondja, hogy a volt földesúr és jobbágya kö­zött támadt űrt szándékozunk mi a virilis sza­vazattal betölteni; de a mit ezen űrbe teme­tünk, nem az lesz, mit mi czélozunk, hanem lesz a bizalom. Méltóztassék megengedni, Nim­ródnak egyik, nem tudom melyik utódjáról je­gyezték föl, (Jabb felől: Halljuk! Bal felől zaj.) hogy igen gyakran háborgatva látván tartomá­nyának határait s biztosítani akarván birtokát, meg alattvalóit is, elhatározta magában, hogy egy kasztot állit föl, melynek nem lesz más te­endője, de egyúttal kiváltsága is, mint az, hogy a tartományt, a birtokot, a külső megtámadá­sok ellen megvédje, és ben a rendet föntartsa. E szándékát a tanácsosok helyeselték, megcsi­nálták a tervet és azt mondták: „ez gyalog, emez meg lóháton teljesiti kötelességét". {Bal felől közbeszólás: ágyú nélhüU) Itt előállott azon rész, a mely veszedelmet látott a tervnek ezen második részében, a mely által szerinte az egyen­lőség sértetett meg. „Egyforma jogokban ré­szesítjük s ugyanazon kötelességek teljesítésével terheljük — ugy szólottak — mindegyiket, mi­ért tehát az egyiket lóra ültetni, hogy az ma­gasabban hordja fejét, mint a többi ? Ez — ugy mondának — meg fogja rontani az egyetértést, ahelyett, hogy a békét és rendet biztosítaná; KÉPV H. NAPLÓ. 182 l) XV. ezek először maguk ellen fogják a fegyvert for­dítani, a melyet a haza megvédésére kaptak, és mielőtt az ellenség reánk jönne, mi magunk fogunk elveszni/' És hogy a közvéleményt ellene fordítsák, (Zaj.) egy centaurus eltorzitott rémalakját ál­lították oda. Az államfő nem akarván magára vállalni a felelősséget, a sorsra bizta a dolgot és döntött a sors : ugy, hogy egy rész lóra ül­tettetett. S e rendszer igazolta magát ma is. És mégis, t. ház, mikor mi egy intézménytaka­runk fölvenni, és annak egyik legegészségesebb elemét akarjuk beállítani: ugyanazon nehézség fordul elő ; mert még nem ismerik az emberek, mert még nem szerepelhetett, és mert nem tud­ják annak hatását, igen-igen szívesen akarják magukat azzal megnyugtatni, hogy mert nem ismerik, tehát rósz. (Bal felől zaj, ellenmondás. Jobb felől: .Halljuk.) Hanem Simonyi Ernő barátom és képviselőtársam megmagyarázta, hogy miért olyan rósz ezen többségi javaslat, (Ralijuk!) hogy miért nem lehet azt azon oldalról pártolni. Egész őszintén szólott — ő maga is őszintesé­get kívánt tőlünk és azért ő is őszintén be­szélt — azt mondotta: „mondjátok meg őszintén, hogy a többség uralkodni akar, tehát ezért ja­vasolja ezen virilis szavazatokat." Csak a szót különböztettük meg. Az ural­kodás jog, azon értelemben, mint ezen szó magát ér­tetni akarja, mást illet. Hanem a t. kép­viselő ur is föleserélte e szót, más értelemben vette azt. A mennyire én pártomat, annak el­veit, irányát, törekvéseit és meggyőződését is­merem, pedig ugy vélem, hogy ismerem : annyit mondhatok, hogy igenis nem uralkodni, de kor­mányozni akar, kormányozni akar jól és ugy, hogy azon törvényekért, melyek alapján és ér­telmében a kormányzatot vezetni kell, a felelős­séget nemcsak a ház előtt, nemcsak a nagy kö­zönség előtt elvállalhassa, de saját lelkiismerete előtt is. Azért pártoljuk mi a virilis szavazatot, mert rendet akarunk kun, rendet akarunk bent. (Helyeslés jobb felől.) T. képviselőtársunk Lónyay Gábor szíves volt ezen kérdésben szintén hallatni szavának súlyát, mondom súlyát, mert egy érdemes férfi, kit a közigazgatás terén széles ismeretkör, ala­pos tanulmány és tapasztalat támogat, ha egy közigazgatási kérdésben nyilatkozik: véleménye mindenesetre sulylyal bir, és én előttem bír is. Ö először is a jogegyenlőségből indulván ki, a virilis szavazatot azért nem pártolhatja, mert ez a jogegyenlőségbe ütközik. Az érdekeket, ha azok megsértetnek és védelmezni akarjuk, ak­kor törvény által kell ezt tenni. Ezek átalános állítások, melyeket részemről sem vonok két­ségbe. A ki érdekét sértve érzi, azt már a ter­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom