Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-319
212 3 f9- orsiáros llés mározius 27. 1871. Ily körülményeknél fogva pedig előre nem mondható , vajon a virilszavazatok ottan nem lesznek-e inkább mellőzhetők. Mi azonban jelenleg a szőnyegen levő kérdést, t. i. azt illeti, vajon a virilis lszavazatok a többi községekben alkalmaztassanak-e vagy sem : erre nézve a szabadéi vüséget a ezélszerüséggel összhangzásba kell hozni. Senki sem fogja tagadni, hogy legszabadelvübben járnánk el, ha a választó jogát semminemű föltételek által nem korlátoznék; de tagadta tha ti au az is, hogy a közjó érdekében bizonyos koriátok mellőzhetlenek : mert ellenkező esetben mutatja a mindennapi tapasztalat, mily nagy hátrányt hozhat a korlátlan szabadság ; sajnos példát ád ez irányban boldogtalan Paris városa. Kérdés tehát csak az, vajon mily korlátok ütköznének legkevésbbé a szabadelvüségbe ? A leggyakrabban alkalmazott ez iránti módozatok a következők: 1. vagy census szabatik ki, az adótfizető polgárokra nézve, 2. vagy bizonyos vagyon, vagy jövedelem vétetik mértékül, 3. vagy az összes adó százalékához képest számíttatik ki a választók száma, i. vagy a műveltség fokozata vétetik tekintetbe; 5. vagy a község lakosai bizonyos osztályokba beosztva részesülnek a választó jogban; 6. végtére pedig a virriliszavazatok szoktak alkalmaztatni. Világos, hogy egyes községekre nézve, egyik vagy másik módozat volna alkalmasabb; de — tekintettel az ország községei számosságára, világos az is, hogy a felsorolt 6 módozat közül az előbb emiitett ötöt alig lehetne oly átalános elv szerint alkalmazni, hogy annak követése folytán számos község nagy kárt ne szenvedne. Az utolsó módozat, t. i. a viril szavazatok egyedül szolgálhatnak arra, hogy egy általános elv állittassék föl. Ha tehát ezen választó módozat a szabadelvüség követeléseinek nemis igen felel meg, mindamellett épen ez látszik az egyetlen czélszerü választó korlátnak. Czélszerüuek látszik pedig annál inkább, mert a jelen törvényjavaslatban a községi képviselőtestület, például a községi adó kiszabására nézve oly mes-^zeterjedő hatással ruháztatik fel, hogy ezen egyetlen jogosultság már magában véve kikerülhetlenül szükségessé teszi, hogy a legtöbb egyenes adót fizető községi lakosok különös tekintetbe vétessenek. Mielőtt már beszédemet befejezném. kifejezést adok azon reménynek, hogy azon idő sem lehet távol, mikor ily korlátok föláliitása kíkerülhetőnek fog mutatkozni. Jelen viszonyok között azonban czélszerűség szempontjából tanácsosnak vélem, hogy a képviselőtestületről szóló 34. §. a központi bizottság javasltához képest változatlanul föntartassék. (Helyeslés jobb felől.) Csáky Tivadar gr.: T. ház ! Magam is azon helyzetben vagyok, mint Lónyay igen t. társam, hogy t. i. a virilis szavazatokat a jelen tőrvényjavaslatban el nem fogadhatom. Szándékomban nem volt, és nem kívántam ezen tárgyhoz szólani, és nem is szóltam volna, hogyha Hoffmann képviselő ur olyasmit nem mondott volna, a mit én részemről legalább, nem szeretnék válasz nélkül hagyni. Nem akarom vitatni azt, hogy Hoffmann képviselő ur a következetesség kiemelésére ékes beszédet tartott, melyben én legalább az első szótól az utolsóig egyebet nem találok, mint következetlenséget és ellenmondást. Nem akarom vitatni továbbá azt sem, hogy Hoffmann képviselő ur, miért kinál minket egy tál étellel, midőn maga kijelenti, hogy az igen rósz, hogy megemészthetetlen, hogy ő ennek folytán abból bizony enni nem fog, hanem azt kívánja, hogy mi igenis együnk belőle. Ezeket vitatni nem fogom, csak azon megjegyzést vagyok bátor tenni; hogy, ha Hoffmann képviselő ur személyes kérdésben tartott beszédében, — mert valóban fölszólalását egyébbnek, mint személyes kérdésben tartott fölszólalásnak alig tekinthetem, — egyebet nem akart mondani, mint azt, hogy ő sem a virilis szavazat mellett, sem a virilis szavazat ellen nem lesz: ezen czélját sokkal könnyebben érhette volna el az által, hogyha szavazás közben a folyósóra kimegy. Azonban mondott Hoffmann képviselő ur fontos dolgot is, és erre bátor vagyok rövid szavakkal válaszolni. Én Hoffmann képviselő ur beszédének, részemről legalább, leginkább azon értelmet tulajdonítottam, miszerint kinyilatkoztatta, hogy jobb oldali képviselő a virilis szavazatok ellen nem is szavazhat. Ezen fölfogás ellen részemről kénytelen vagyok tiltakozni. Én nem tudom : vajon épen most Hoffmann képviselő ur van-e hivatva a jobb oldal pártfegyelmének védelmére kelni. Ha azt hiszi, hogy igen : akkor ezen hivatását bizonyosan csak a 1 törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása óta nyerte; egyet azonban tudok, és ez az, hogy a jobb oldalt egyesíti azon elv, mely a kiegyezési alapban le van téve. de tudtomra a reform kérdésekben oly határozottan körvonalazott progranim a jobb oldal részéről miudeddig nem állított föl, mely progranim magában foglalná azon irányt is, mely irányt minden egyes tagnak a reform kérdésekben követnie kell, és mely programmban épen a reform
