Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

212 3 f9- orsiáros llés mározius 27. 1871. Ily körülményeknél fogva pedig előre nem mondható , vajon a virilszavazatok ottan nem lesznek-e inkább mellőzhetők. Mi azonban jelenleg a szőnyegen levő kér­dést, t. i. azt illeti, vajon a virilis lszavazatok a többi községekben alkalmaztassanak-e vagy sem : erre nézve a szabadéi vüséget a ezélszerüséggel összhangzásba kell hozni. Senki sem fogja tagadni, hogy legszabad­elvübben járnánk el, ha a választó jogát semmi­nemű föltételek által nem korlátoznék; de ta­gadta tha ti au az is, hogy a közjó érdekében bi­zonyos koriátok mellőzhetlenek : mert ellenkező esetben mutatja a mindennapi tapasztalat, mily nagy hátrányt hozhat a korlátlan szabadság ; saj­nos példát ád ez irányban boldogtalan Paris városa. Kérdés tehát csak az, vajon mily korlátok ütköznének legkevésbbé a szabadelvüségbe ? A leggyakrabban alkalmazott ez iránti módozatok a következők: 1. vagy census szabatik ki, az adótfizető polgárokra nézve, 2. vagy bizonyos vagyon, vagy jövedelem vétetik mértékül, 3. vagy az összes adó százalékához képest számíttatik ki a választók száma, i. vagy a műveltség fo­kozata vétetik tekintetbe; 5. vagy a község la­kosai bizonyos osztályokba beosztva részesül­nek a választó jogban; 6. végtére pedig a vir­riliszavazatok szoktak alkalmaztatni. Világos, hogy egyes községekre nézve, egyik vagy másik módozat volna alkalmasabb; de — tekintettel az ország községei számosságára, világos az is, hogy a felsorolt 6 módozat kö­zül az előbb emiitett ötöt alig lehetne oly átalános elv szerint alkalmazni, hogy annak követése folytán számos község nagy kárt ne szenvedne. Az utolsó módozat, t. i. a viril szavazatok egyedül szolgálhatnak arra, hogy egy általános elv állittassék föl. Ha tehát ezen választó módozat a szabad­elvüség követeléseinek nemis igen felel meg, mindamellett épen ez látszik az egyetlen czélszerü választó korlátnak. Czélszerüuek látszik pedig annál inkább, mert a jelen törvényjavaslatban a községi képviselő­testület, például a községi adó kiszabására nézve oly mes-^zeterjedő hatással ruháztatik fel, hogy ezen egyetlen jogosultság már magában véve kikerülhetlenül szükségessé teszi, hogy a leg­több egyenes adót fizető községi lakosok különös tekintetbe vétessenek. Mielőtt már beszédemet befejezném. ki­fejezést adok azon reménynek, hogy azon idő sem lehet távol, mikor ily korlátok föláliitása kíkerülhetőnek fog mutatkozni. Jelen viszonyok között azonban czélszerűség szempontjából tanácsosnak vélem, hogy a kép­viselőtestületről szóló 34. §. a központi bizott­ság javasltához képest változatlanul föntar­tassék. (Helyeslés jobb felől.) Csáky Tivadar gr.: T. ház ! Magam is azon helyzetben vagyok, mint Lónyay igen t. társam, hogy t. i. a virilis szavazatokat a jelen tőrvényjavaslatban el nem fogadhatom. Szándé­komban nem volt, és nem kívántam ezen tárgy­hoz szólani, és nem is szóltam volna, hogyha Hoffmann képviselő ur olyasmit nem mondott volna, a mit én részemről legalább, nem szeret­nék válasz nélkül hagyni. Nem akarom vitatni azt, hogy Hoffmann képviselő ur a következetesség kiemelésére ékes beszédet tartott, melyben én legalább az első szótól az utolsóig egyebet nem találok, mint kö­vetkezetlenséget és ellenmondást. Nem akarom vitatni továbbá azt sem, hogy Hoffmann képvi­selő ur, miért kinál minket egy tál étellel, mi­dőn maga kijelenti, hogy az igen rósz, hogy megemészthetetlen, hogy ő ennek folytán abból bizony enni nem fog, hanem azt kívánja, hogy mi igenis együnk belőle. Ezeket vitatni nem fo­gom, csak azon megjegyzést vagyok bátor tenni; hogy, ha Hoffmann képviselő ur személyes kér­désben tartott beszédében, — mert valóban föl­szólalását egyébbnek, mint személyes kérdésben tartott fölszólalásnak alig tekinthetem, — egye­bet nem akart mondani, mint azt, hogy ő sem a virilis szavazat mellett, sem a virilis szavazat el­len nem lesz: ezen czélját sokkal könnyebben érhette volna el az által, hogyha szavazás közben a folyósóra kimegy. Azonban mondott Hoffmann képviselő ur fontos dolgot is, és erre bátor vagyok rövid szavakkal válaszolni. Én Hoffmann képviselő ur beszédének, ré­szemről legalább, leginkább azon értelmet tulaj­donítottam, miszerint kinyilatkoztatta, hogy jobb oldali képviselő a virilis szavazatok ellen nem is szavazhat. Ezen fölfogás ellen részemről kény­telen vagyok tiltakozni. Én nem tudom : vajon épen most Hoffmann képviselő ur van-e hivatva a jobb oldal párt­fegyelmének védelmére kelni. Ha azt hiszi, hogy igen : akkor ezen hivatását bizonyosan csak a 1 törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalása óta nyerte; egyet azonban tu­dok, és ez az, hogy a jobb oldalt egyesíti azon elv, mely a kiegyezési alapban le van téve. de tudtomra a reform kérdésekben oly határozottan körvonalazott progranim a jobb oldal részéről miudeddig nem állított föl, mely progranim ma­gában foglalná azon irányt is, mely irányt min­den egyes tagnak a reform kérdésekben követ­nie kell, és mely programmban épen a reform

Next

/
Oldalképek
Tartalom