Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-310

310. országos ülés márczius 15. 1871. 15 tés újból elrendeltessék. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Degenfeld Béla gróf: T. ház! Van szerencsém benyújtani Izsák Kálmán Szathmár megye oláh-medgyesi lakos az 1849-iki hadjárat részére kiszolgáltatott 409 frt 157a kr húsárának, a kincstár által megtérittetése tárgyában kérvényét; kérvén, hogy azt a kérvényi bizottsághoz méltóztassék áttenni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Schwarcz Gyula: Nagyon sajnálom t. ház, hogy az igen t. vallás- s közoktatásügyi miniszter ur nincsen jelen ma, midőn egy oly kérdésben leszek bátor őt interpellálni, melynek horderejet senki e teremben annyira nem érezheti, mint állásánál fogva épen a vallás- s közoktatásügyi miniszter ur maga. A kérdés, melyet a t. miniszter úrhoz intézni bátor vagyok a következő: (olvassa.) ,,Interpellatió a vallás és közoktatásügyiminiszterhez. Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a esalatkozhatlanságról szóló pápai közlemények az ország több püspöki megyéjében ki lőnek hirdetve ? Ha van tudomása: tett-e és minő intézkedéseket tett a kormány megóvására és épségben tartására Magyarország apostoli királya azon jogának, miszerint a pápai közleményekbe, mielőtt ezek hazánkban kihirdettetnének, előzetesen bele tekinthessen, és fölöttük „placetum"ot gyakorolhasson? (Helyeslés.) Avagy elévültnek tekinti-e a miniszter a tetszvény-jogot, mint praeventiv rendszabályt, vagy érvényen kivül helyezettet, mint — legalább részleg — nem törvényben, hanem szokásos jogban gyökerezőt? Ha igen, — ugy elégségesnek tartja-e a miniszter a merőben repressiv rendszabályt mint biztosítékot oly bekövetkezhető pápai közlemények ellenében is, melyek — nem miként a csalatkozhatlanságról szóló bulla hitágazati tanokra vonatkoznak, — hanem közvetlenül s nemcsak alakilag, hanem anyagilag is a magyar állam közjogával jöhetnek összeütközésbe? Ha nem — ugy minő intézkedéseket tett, vagy fog tenni a végett, hogy addig is, mig az állam és az egyház közti jogviszonyok végleges szabályozása folytán hazánkban a teljes vallásszabadság, és teljes vallásfelekezeti egyenjogúság lehetővé válik, a magyar állam közjoga függetlenségének biztosítékai a római curiával szemben, a lelkiismeret-szabadság és sajtószabadság érdekeivel összeegyeztethessenek? {Helyeslés.) T. ház! Magam is azt hiszem, hogy azon ország a legszerencsésebb, a melyben a vallásfelekezetek egyházi kérdései legkevésbbé feszegettetnek a politikai törvényhozó testületben. De meg fogja engedni a t. ház, hogy mi még nem vagyunk azon helyzetben, hogy magunkat ily szerencsés országok közé sorolhatnók. Magyarországon még a római katholikus egyház nem azon szabad assotiatio, melynek zászlója alatt külföldön a lelkiismeret szabadságát a vallásfelekezet keresi. Magyarországon a római egyház a történelmileg kifejlődött apostoli jognál fogva, még mindig úgyszólván részese magának az államsouverainitásnak, a legfőbb hatalomnak; de másrészről nem hiszem azt sem, hogy ezen fontos kérdés fölötti fölvilágositásra várhatnánk addig, mig a most együtt ülő katholikus autonómiai eongressus munkálatát befejezi. Es mert azt hiszem, hogy a tetszvényjog a magyar állam közjoga, s mint ilyen fölött nem egyoldalulag a vallásfelekezet maga, hanem okvetlen az ország politikai törvényhozása kell, hogy határozzon. (Atalános helyeslés.) Bátorkodom ezen interpellatiót a t. miniszter úrhoz benyújtani, s őt távollétében is fölkérni: legyen kegyes erre mielőbb válaszolni." Ivacskovics György jegyző (fölolvassa újra Schvarcz Gyula interpellatióját.) Elnök: A beadott ínterpellatió közöltetni fog a vallás- és közoktatási miniszter úrral. A pénzügyi bizottságnak van jelentése. Széll Kálmán előadó: T. ház. A pénzügyi bizottság azon határozatok alapján, melyeket a t. ház, a 71 -ki államköltségvetés tárgyalása alkalmával hozott, az 1871-ki évről szóló államköltségvetési törvényt összeállította, s elkészítette. Van szerencsém azt, a t. ház asztalára letenni. Kérem a t. házat: méltóztassék e törvényjavaslatot mielőbb, talán holnap reggel tárgyalásra kitűzni, miután a kinyomatás, mely már most folyamatban van, addig elkészülhet, és a törvényjavaslat a ház tagjai között szétosztathatik: mondom, méltóztassék ezt holnap reggel tárgyalás végett az osztályokhoz utasítani. Elnök: Ha méltóztatnak ebben megnyugodni, ugy a törvényjavaslat holnap reggel ki fog osztatni és fölkérem az osztályok elnökeit, hogy ülésre az osztályokat egybehíni méltóztassanak. Következik a napirend: az állandó pénzügyi bizottságnak az államjavak eladása czimén előirányzott összegekről szóló jelentésének tárgyalása. Széll Kálmán előadó (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Jelentés a pénzügyminisztérium rendkívüli