Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

314. orszácos Élés márczius 24, I97Í. 205 lőséget, ha nem is semmisiti meg, de legalább is ro­vására azon nagy elvnek állíttatik fel ? (Helyeslés bal felől.) Abban tehát, hogy ugy a törvényhatósá­gokban, mint a községekben keresztül akarják vinni ezen elvet, mondom, ebben lehet követke­zetesség, de más kérdés az : vajon azok, akik ennek keresztülvitelét kívánják, következetesek-e azon nagy elvek irányában is , a melyeket 1848-ban kivívtunk? (Mérik helyeslés hal/elöl.) r En részemről nem akarok következetlenné lenni azon nagy elvek iránt, a melyeket min­dig követtem, és mely elvek mindig politikai eredőm közé tartoztak, t. i. a jogegyenlőség el­vei iránt. (Helyeslés bal felől.) Ezeknek alkalmazása 1848. után most másod izben kisértetik meg. Azt hiszem, hogy politikai multam iránt volnék hűtlen, (Helyeslés bal felől) szivem, érzelmeim su­gallata ellen követnék el hibát, ha ezen fontos kérdésben nem mondanám ki véleményemet. (Élénk helyeslés bal felől.) A jogegyenlőség köve­telménye kétségkívül az, hogy a községben azon polgár, kit a törvény a községi ügyek intézésére felhatalmaz, hogy azon polgár joga biztosittas­sék, és abból következik, hogy külömbséget tenni polgár és polgár közt, nem szabad. Miután pedig ezen polgári jogot a községi ügyek rendezésében sok polgár nem teljesítheti, következik , hogy maga helyett mást választ és biz meg. Hogy lehet tehát oly vegyes rendszert behozni, mely szerint egyik polgár maga helyett mást választ, hogy jogait gyakorolja, másiknak pedig szemé­lyes befolyást adnak ? Miért ? Nem hiszem, hogy itt jogra lehetne hivatkozni. Hanem talán más okokból kell ennek történni ? Talán a nagyobb birtokosoknak, kik több adót fizetnek, akarnak bizonyos garantiákat adni ? De én azt hiszem, hogy e garantiákat nem abban kell keresni, hogy a jogok gyakorlására nézve külömbséget tegyünk a polgárok közt : hanem magában e törvényben. Ha ugyanis megtörténnék talán az, hogy a nagyobb birtokosokat a kisebbek oly ha­tározatok, vagy szabályok, oly községi megadóz­tatási mód által megrövidíteni kívánnák, mely nem volna igazságos : akkor a garantiákat nem ott kell keresni, hogy ezeknek személyes jogot ad­junk, mig a többi csak képviselteti magát; ha­nem a törvényben, s én a törvényben e garan­tiát meg is találom : mert minden ily eset­ben vagy a törvényhatósághoz, vagy a minisz­terhez, vagy a bíróságokhoz lehet folyamodni. (Helyeslés bal felől.) Végre is az egész dolog csak praesumtión alapszik. Ugy akarják felállitani, mint valami uj theoriát; nem akarják mondani, hogy arisztokratiát állitnak föl ; hanem azt mondják, hogy csak az érdekek képviseltetekét akarják létesíteni. Én e theoriát tagadom. Az érdekpolitiká­nak alapját nehezen lehet meghatározni, mert hol vannak e tekintetben a határok ? Mellőzve a nagy városokat, kérdem : vajon a kis közsé­gekben nagyobb érdekeltséggel viseltetik-e a köz­ügyek iránt az, kinek féltelke vagy 100 holdja van, mint az, kinek 8-ad rész telke, vagy még kevesebb értéke van ? Hogy ez nem áll, azt nem kell hosszasan indokolnom. Ha humorral meg­áldott volna az ég, elmondanám azon humorista példájára, ki 30 — 40 év előtt az ember értékét a phrenologia szerint kívánta megítélni, elmon­danám, hogy hát mérjük meg ez embert font­számra : (Derültség) mert a ki talán jobban van táplálv több képviseltetésre tarthat igényt, mint más egyén. {Derültség.) A másik praesumtio, a mire a vagyonnak ér­tékevétetnék : azt is, ha nem nevetségesnek, de leg­alább is igazságtalannak tartom. En ily törvény­nek hozatalában igazságot kívánok. Részemről ezen okoknál fogva a törvényjavaslat e paragra­fusát ugy, a mint az szerkesztve van, azon rend­szer ellen, hogy községi polgárok között kü­lömbséget tegyünk, a polgári jogok gyakorlatá­ban, azt részemről el nem fogadom. Még csak azt teszem hozzá, hogy különben a virilis szavazatnak in thesi nem vagyok el­lensége: mert mint tudjuk, a megyékben virilis szavazatból alakult az egész rendszer, ott akkor a qualificatiot a kutyabőr adta meg; de ott nem volt semmi külömbség, szegény vagy gaz­dag, mágnás vagy nemes ember között; nem volt külömbség: virilis szavazattal birt minden em­ber. Ezen virilis szavazatot mi mérsékelte? Régi időben a törvényhatóságoknál az intelligentía és a vagyon : a sanior és potior pars, mit annyi­szor emlegetnek De ennek nem kell a törvény­ben megadni alapját. Ez maga magának érvényt szerez, és a mint érvényt szerzett magának a múltban a törvényhatóság, ugy — véleményem sze­rint - ezen érvényt, ezen behatást meg fogja ta­lálni a birtok és az intelligentía a községek ren­dezésében is. Me'g csak egyet akarok fölhozni. Nem va­gyok ellensége a virilis szavazatnak, mert ha tőlem függne, s talán reményem lehetne, hogy a képviselőház helyeselni fogja, talán magamnak kellene azt indítványoznom. De én azt nem te­szem, mert nincs hozzá reményem. A nagy városokban és községekben, hol a polgárok ezen jogokat mind személyesen nem gyakorolhatják, már csak annálfogva is, mivel nagy számmal vannak: ott a képviselet van in­dokolva, kivétel nélkül jogegyenlőség alapján. Azonban kis helységekbeu, kis községekben a virilis szavazatokat óhajtanám érvényre hozni, a [ dolog természeténél fogva : mert ott ugyan ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom