Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

318. országos ülés márczius 24. S871. 203 a lidércz nyomását a társadalmi állapotnak hogyan hárítsák el békés nton. Egy nagy és szabad állam nemrég 4000 millió dollárt sok ezer szabadelvű derék honpolgár életét áldozta föl azért, hogy a fekete rabszolgákat fölszabadítsa, emberekké tegye ! ós önök ime fehér szerecsent akarnak teremteni. Vajon bölcs intézkedés lesz-e, tisztelt túlsó oldal, ha kénytelenek lesznek belátni az irás ama szavainak igazságát: „a ki szelet vet, vihart arat." Hogy e törvényjavaslat ezt fogja teremteni, arra szükségtelen előleges bizonyítás: de én mégis majdan egy előleges bizonyítékkal fogok szolgálni. De miért akarnak hozni ily bölcs törvényjavaslatot? Azért, hogy a vagyoni aristocratiának biztosítsák a községi életben befolyását, annak az aristoeratiának, mely az önök egyik lapjának, a „Reform"-nak, csak a napokbani nyilatkozata szerint elernyedt, ellazult, tehát életképtelen átalában, — ha nemis kivétel nélkül, — olyan tehát, amelyre mint tényezőre számítani nem lehet; azon aristoeratiának, melynek ha birtokait megnézzük, kik által kezeltetik, fájdalmasan kell emlékeznünk azon korszakra, melyet az „Izmaeliták korszaka"-nak lehet nevezni hazai gazdászati viszonyaink terén; azon aristoeratiának, mely, mig maga elnemzetietlenedett, a felföldnek számos tősgyökeres magyar községét a panslavismus hullámai által hagyta elboríttatni. Már most, t. ház, egy ily tényező, mely közvetlen a magáét sem tudja jól kezelni, hogyan legyen a községi életnek tevékeny, életképes tényezője? lesz legfölebb holt-tetem a nemzet organismusában, mely akadályozni fogja az életképes kifejlődést. Az elődök érdemeit jogosan akarják önök érdemetlen utódokban is jutalmazni. Tegyen a magyar aristocratia ugy, mint ama Somogy megyei birtokos Sattger, a porosz képviselőháznak egyik tagja, ki, a mint bálványosi és kerek-ii birtokait megvette, nemcsak berendezte azokat ugy, hogy a haza földének egyik legvirágzóbb területévé lettek saját kezelése alatt, hanem állított ugy egyik, mint a másik községben — nem 1848. előtti volt jobbágyainak — hanem az ott lakó mostani telkes polgárok gyermekeinek óvodákat, mely óvodákba, midőn a kis gyermek reggel fölmegy, gondosan felöltöztetik az óvoda ruházatába, reggelivel, ebéddel és ozsonával ellátják, szóval: teljes gondozásban részesülnek, ugy, hogy a szülőknek naphosszant semmi gondjuk gyermekeikre. Tanuljon a magyar aristocratia magyar hazafiságot és demokratiát e porosz hazafi és emberbaráttól, s ily eljárás folytán aztán természetes, hogy azok, kiket az ég annyi vagyoni erővel áldott meg, hogy ilyeneket I tehetnek, azon bizalmat fogják fölébreszteni maguk iránt, miszerint nem lesz szükség kiváltságos jogokkal támogatni befolyásukat községeikben, hanem azon bizalomnál fogva, melylyel a nép ilyenekhez ragaszkodni fog, bizonynyal meg fognak választatni akaratuk ellen is. Hogy ellenben az erősített virilis jog ellen a nép már előre is ellenszenvvel viseltetik, arra nézve legyen szabad ismét fölhoznom egy más példát, ugyancsak Somogy megyéből. Egy igen kis község, mely alig 100 —120 lélekből áll, ós melynek alig van 6 — 7 telki állomány birtoka, saját erejéből iskolát állított föl tisztességes fizetéssel. Uj iskolát építendő, figyelmeztetve lőn általam, hogy tegye iskoláját községivé, hogy a helybeli volt földesúr és az oda tartozó szomszéd puszták birtokosai szintén be tartozzanak folyni a községi iskola építéséhez nagy könnyebbségökre, és ezen szegény kis község maroknyi népe elutasította magától tanácsomat, azért, mert nem tudta megfogni, — bár hivatkoztam a törvény szavaira, — hogy ha azok segítenek neki iskolát építeni, ne fogjanak beftáyni iskolai ügyeikbe is, mely befolyás ellen határozott ellenszenvet tanúsítottak. Azt hiszem, hogy az egyik, mint a másik példa fényesen illustráfja a helyzetet. Hogyha most már önök a törvény szigorával akarnak a népérzülettel határozottan ellentétes elveket behozni, hogy az ily eljárásuk által a népnek csak ellenszenvét fogják fölidézni ugy a törvény, mint a virilis joggal biró egyének ellen: kétségtelen. S most még, t. ház, csak egy pár észrevételt akarok tenni azokra, a mik itt részint Pulszky, részint a napokban Gubody képviselőtársaim által elmondattak. (Halljuk!) Pulszky képviselő ur keresvén a községek eredetét, minthogy azok az emberi tudatot megelőző időkre vitettek általa vissza, tarmészetesen Darvin elmélete szerint egészen a Gorillákig jutott. Ha arról volna szó, t. ház, hogy a gorilláknak készíttessék törvényjavaslat: akkor az ő elmélete ellen nem volna kifogásom. Hanem ha az a czélja, azon esetben ne beszéljen sem democratiáról, sem aristocratiáról, sem plutocratiáról, hanem beszéljen legfölebb majmocratiáról. (Derültség.) Egy azok számára készítendő törvényjavaslatba be fog illeni a virilis jog, mert ott csakugyan az a természeti jog, hogy „aki birja, az marja." Még Gubody képviselőtársamnak akarok megjegyezni annyit, hogy szerinte az osztrák kormányt kívánja már a nép vissza, annyira lerontották önök a^ népnek a magyar kormány iránti bizadalmát. Én, a magyar nép józan értelmének ismerete folytán, kénytelen vagyok ezen házban elmondott amaz állítás ellen tiltakozni; kényteleu vagyok ezt annálinkább tenni, mert