Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

172 317. országos ülésmí rczius 23. 1871. >•-• kötelékéhez tartozik, melynek illetősége alatt e törvény kihirdetésekor állott." Bátor vagyok ezen módosítást elfogadás végett ajánlani. Majláth István jegyző (újra felolvassa a Kiss Miklós által beterjesztett módositványt). Tóth Vilmos belügyminiszter: Nekem a módositvány ellen nincs kifogásom, legfőlebb az, hogy a „jelenleg" szót, mint egészen fölöslegest, kihagyatni kérném. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház e módositványt ? (Elfogadjuk l) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 8-ik §-t). Nehrebeczky Sándor: A 8-ik §-ra nekem egy módositványom van, t. ház. — Mielőtt azonban azt fölolvasnám: bátor vagyok a t. ház figyelmét következő körülményre vonni. Törvényeink értelmében a nő férjének honosságát követi, ezen törvénynek értelmében pedig a nő férjének községi illetőségét fogja követni, és igy, ha ez a magyarországi községekre nézve viszonylag könnyen érthető: a külföldről bejött nőkre nézve, természetes, hogy mielőtt a magyar községi illetőséget, és igya magyar állampolgárságot elnyerhetik, kell, hogy a külföldről elbocsáttatást nyerjenek. Mi történik már most azon esetben, ha a férj meghal, és ha az mondatik, hogy a férj halála után a nő az itteni községi illetőségét elveszti ? Az történik, hogy addig, mig másutt illetőséget nem szerez : községi illetőség nélkül a levegőben nfárad. Ez nálunk Magyarországban annál veszedelmesebb, miután tudjuk, hogy törvényeink értelmében a nő, illetőleg az özvegy az árváknak törvényes és természetes gyámja. Ennélfogva én azt hiszem, hogy egy oly intézkedés, mely a 8-dik §-ban foglaltatik, s mely azt mondja, hogy a nő a házassági kapcsolat tényleges tartama alatt tartja meg csak a férjnek községi illetőségét : több esetben igen káros lenne. Én tehát arra kérném a t. házat, méltóztassék a 8-ik §-ban e szavakat „a házassági kapcsolat tényleges tartama alatt" kihagyni , és ekkor a 8-dik §. ugy lesz szövegezve, amint méltóztatik szövegezve találni Európa minden községi törvényében, t. akkép, hogy a nő férje illetőségét követi. A férj halála után a nőtől függ az: maradjon-e a községben, vagy keressen, illetőleg kérjen-e magának más illetőséget; de addig, mig ezt nem eszközölte : addig ne méltóztassék megfosztani azon illetőségtől az özvegyet, melybe a házasság által jött. Királyi Pál előadó : Ha ezen szakasznak csak azon értelem adatnék, melyet Nehrebeczky képviselő adott, t. i. hogy a férj halála után az özvegy hová tartozik : tökéletesen igaza volna; de itt nem özvegy értetik, hanem értetik azon eset, hogy ha a férj és nő elválnak és a nő más községbe költözik, tehát köztük tényleges összeköttetés nincs : micsoda illetőség alá tartozik a nő ? Erre van itt fektetve a súly, s azért kérem a szakasz megtartását. Szlávy József kereskedelmi miniszter : Én azt hiszem, hogy a t. előadó ur szeme előtt azon eset lebegett, hogy ha a férj és nő elválnak. Hiszen ha a nő férjétől elválik, úgysem neje többé s akkor más illetőség alá kerül, hanem addig, mig neje: csakugyan férje illetőségét követi; én ennélfogva pártolom Nehrebeczky nézetét, annyival inkább, mert ezen körülmény igen sok esetben alkalmat szolgáltatna versengésre a különböző törvényhatóságok és községek közt. Különben ez által nincs semmi vesztve, mig azon eset, melyet t. előadó ur fölhozni méltóztatott, hogy t. i. elválnak egymástól : ugy sem ezen §-ra vonatkozik, mert akkor nem nő és férjről van szó. Azonban, ha meghal a férj : előáll azon eset, melyet Nehrebeczky mondott. így, a hogy most van mindenesetre hiányos a §. (Fölkiáltások balfelől: Ma radjon a szerkezet !) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Talán szerencsés leszek egy közvetítés által kiegyenlíteni a dolgot. Nehrebeczky képviselő urnák t. i. azon aggodalma van, hogy az özvegy illetősége ezután nem fog tudatni, azaz az özvegy nem fogja férje illetőségét követni. Nézetem szerint ezen §. egy kis toldalékkal megmaradhat ós az aggály is elesik, ha azt mondjuk: a nő nemcsak a házasság tartama alatt, de azután is a férj illetőségét követi. (Helyeslés jobb felől. Maradjon! bál felől.) Elnök: Elfogadja a ház a §-t1 (Elfogadjuk !) Királyi Pál előadó: Én részemről fölöslegesnek tartom a változtatást, mert az özvegy joga ugy is biztosítva van. Az, a mit Szlávy miniszter mondott, t. i. hogyha törvényes elválás történik : arra nézve megjegyzem, hogy lehet olyan eset, hogy nem törvényes elválás történik, azaz nem mennek ítéletért a biró elé, hanem egyik az egyik, másik a másik községbe megy; már most kérdés ily esetben ; melyik illetőséghez tartozzék a női Ezen kérdésre szerintem megfelel ezen §.; azért annak elfogadását kérem. Tóth Vilmos belügyminiszter (közbeszól). Én csak az aggodalom eloszlatására voltam bátor egy közvetítést ajánlani. (Föíkiáltások bal felöl: Nincs aggodalom!) Elnök: Tehát marad a szerkezet? (Föl-