Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

154 316. országos illés márczius 22. t871. kik azt hiszik, hogy a községekben a kevésbbé vagyonos és vagyonosabb osztály érdekei ugyanazok, és hogy a gazdag emberek jobban tudják vezetni a közügyeket, mint a kevésbbé vagyonos emberek, Még a legkisebb községben is gyakran előjön azon eset, hogy két osztály érdeke egészen különböző és az átalános érdek azonos lesz a kevésbbé vagyonos osztály érdekével, vagyis azon érdekkel, melyet a kevésbbé vagyonos osztály vinne keresztül, ha többségben volna. Csak egy-két példát hozok föl. Szükséges például, iskolákat, kisdedóvodákat állítani. Mindenki elismeri, nemcsak községi érdek, hanem országos érdek, hogy mindenhol jó iskolák, jó kisdedóvodák legyenek. Most két osztály van: a gazdagabb osztály, mely a képviselő-testületben többségben van, és a többi szegényebb lakosság. A gazdag embernek, ki mig gyermekei kicsinyek gouvernante-ot tart a háznál, későbben magántanítót vesz házához, majd azután egy közel fekvő nagyobb városba küldi fiait vagy leányait: ezen gazdag embernek sokkal kevésbbé áll érdekében jó iskolát fölállítani, mint a szegénynek; (Tagadás), nem mondom, hogy nincs érdekében, mert bizony a gazdagabb osztálynak is érdekében van a nép átalános nevelése, de közvetlen nincs oly' nagy érdekében, mint a szegénynek, s ennélfogva ellene lesz talán azon kiadásnak, melyet a község érdekében a község egy jó iskola fölállítására szán. (A törvény szabályozza !) A törvény csak azt mondja: iskola kell; de hogy milyen legyen ezen iskola, az a községtől függ és a községben a gazdagabb osztály nézete fog érvényre emelkedni, és az meglehet, nem a község, nem az ország érdekében történik. Más példát hozok föl. A gazdagabb osztálynak érdekében lehet a városban, hogy annak szép sétatere legyen; — valamely miniaturboulevárd-féle ; — a szegényebb osztály pedig inkább szeretné, ha azon pénzen ; a melylyel disponálni lehet, inkább építtetnék a legközelebb városba jó országút. A gazdagabb osztály ezt nem kívánja, mert az nem jár a legközelebbi mezővárosba, vagy ha jár is, jó hintaján megy; és igy a mit a szegényebb osztály kíván, azt keresztül nem viheti. Nagyon sajnálom, hogy ezen kifejezést „osztály" újra kell használni e házban. Jobban szerettem volna, ha tegnap óta nem halottam volna annak említését; de ezt e törvényjavaslat teszi szükségessé; mert mihelyt vannak polgárok, melyek vagyonuk után jönnek be a képviselőtestületbe és mások csak választás utján : akkor meg van az osztályozás. Nagyon sajnos, hogy osztályokról kell beszélni, de minthogy van két osztály: azt akarom kimutatni, hogy e két osztálynak érdeke nem azonos mindig, és hogy a gazdagabb osztálynak érdeke nem épen lesz mindig azonos az ország érdekével. Azt mondták —- és a nagyon tisztelt miniszter ur magáévá tette Szüllő Géza képviselő ur érvelését — hogy a virilis szavazat nem sérti meg a jogegyenlőséget, mert mindenkinek tehetségében áll gazdag emberré lenni. Ha ez mindenkinek tehetségében állana: akkor nem lenne annyi szegény ember. A nagyon tisztelt miniszter ur azt is mond ta: midőn nemességről és nem nemességről volt szó, akkor egészen más dolog volt ; mert nem állott mindenkinek tehetségében, nemes emberré lenni. Bocsánatot kérek, ha ma az ember gazdag, és 15,000 frtot fizet minisztertársánál Bécsben, akkor báró és gróffá is lehet. Hogy ez a jogegyenlőség sértése ne legyen, mert nekem is „szabadságomban" áll gazdag emberré lenni: ezt nem fogadhatom el. Nem arról van szó: mi lehetek holnap, vagy 10 év múlva. A kérdés ez : ma-holnap behozatik e törvény, megválasztatik az első képviselőtestület. Én olyan intelligensnek tartom mgamat, mint szomszédom: mégis szomszédom bemegy, én nem. Minthogy a miniszter ur a censust megemlítette, legyen szabad erre is egy szóval reflectálni. Azt hiszem, nagyon érdekünkben áll, e vita alatt pár szót szólani a census ügyében, mert én nemcsak azért tartom e mostani vitát fontosnak, mivel a községek rendezésének ügye magában is nagyon fontos; hanem mert attól félek, azt látom előre, hogy azon vezéreszmék és elvek, melyek a községi törvényben érvényre jutnak, vezérelvekül fognak szolgálni azon választási törvényben, melyet a kormány megígért, hogy még ez ülésszak alatt be akar hozni. Azon nem szabadirányu elveket, melyek most bejönnek a törvénybe, hihetőleg ott is szándéka és törekvése lesz a kormánynak alkalmazni. (Tóth Vilmos ellenmond.) Nagyon örömest elfogadom e tagadást, és reménylem, hogy sokkal szabadelvűbb lesz azon törvényjavaslat, mint a mostani, s nem is fogok most e tárgyról beszélni. Föntartom magamnak annak idejében ebez szólani. (Zaj.) Csak azt teszem még hozzá: hogy azon okokból, melyeket a virilis szavazat ellen fölhoztam, a kis községeknél a virilis szavazatot még sokkal roszabnak tartom, mint a nagyobbaknál. Ha Pest város visszautasítja a virilis szavazatot : annál inkább jogunk van azt a kisebb városokra nézve visszautasítani. Guthy Benő: A tárgy annyira ki van merítve, hogy fölötte tovább vitatkozni én is fölöslegesnek tartom, s kijelentvén, hogy a ki-