Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-308

303. országos D!és márczitw 13. H7i. iv november 22-én tartott országos ülésben pénz­ügyminiszter úrhoz intézett, s az 1848 — 49-ik évi állami becsületbeli tartozások kielégítése tár­gyában tett interpellatiómra nézve ez ideig ő is elmulasztotta. Mondja ki határozatilag a képviselőház, mi­ként illető miniszter urak a képviselők által hozzájok intézett és intézendő interpellatiókra legfölebb 15 nap alatt feleletet adni, avagy ugyanezen határidő alatt felelet adásban akadá­lyoztatásukat a képviselőház elé indokolva, s hosszabbítást kérve, előterjeszteni köteleztetnek : mert ennek elmulasztása esetében az interpella­tió tárgya — szabályszerű tanácskozás végett — haladék nélkül napirendre kitüzetni fog. Elnök: Kívánja a t. ház, hogy a hatá­rozati javaslat kinyomattassék ? (Fölkiáltások bal felől: Igen! Nem !) A kik kinyomatni kívánják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség a kinyomatás mellett van. (Felkiáltások bal fe­löl: Ezen kérdés fölött nem lehet szavasra!) Hogy ezen kérdés fölött lehet szavazni: azt a házsza­bályok világosan mutatják, mert azt mondják: hogy a ház a kinyomatást elrendelheti, tehát jogában van a háznak afölött határozni: vajon kinyomassék-e az indítvány, vagy nem ? Külön­ben a jelen esetben a többség a kinyomatás mellett van. Hajdú Ignácz előadó: A kérvényi bizottság 39-ik sorjegyzékót van szerencsém be­mutatni. Kérem azt kinyomatni, és annak hatá­rozatát tárgyalásra kitűzni. Elnök: Következik a napirend. Minde­nekelőtt az Eszterházy-képtár megvásárlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori fölol Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az Eszterházy-képtár megvételéről szóló törvényja­vaslatot.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfo­gadjuk!) Elfogadtatik. Tehát ezen végkép meg­szavazott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett a főrendi házhoz át fog tétetni, — s méltóztassék megengedni, hogy a jegyzőkönyv erre vonatkozó része azonnal hitelesíttessék. (He­lyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző : (ol­vassa a jegyzőkönyv e részét.) Elnök: Miután nincs észrevétel, a jegy­zőkönyv e része hitelesítve van. Következik a kérvényi bizottság jelentése. Ürményi Miksa előadó: A kérvé­nyi bizottság 28-ik sorjegyzékétieszek bátor elő­adni. (Olvassa a 28-dik sorjegy sékben az 1—31. szánt alatt foglalt kérvényekre a bizottság vélemé­nyezését.) Gonda László i T. ház! Nekem volt szerencsém benyújtani ezen utóbbi kérvényt, és XÍFV. H. X>U?LÓ 1844 XT azért kötelességemnek tartom, e részben egypár szót szólani. A határozat szerint azon kérvény is a levél­tárba fog tétetni, visszavehetés végett. Nem tu­dom, mennyiben lehet kielógitö ezen válasz; annyi bizonyos, hogy az illető polgárra nézve semmiképen nem lesz az, miután kérelme nem ugy intéztetett el, mint a hogy ő azt kéri. Az eset az, t. ház, hogy összes jövedelméből — mert hivatalos fizetésből él — 33 százalékot köteles adó fejében fizetni az államnak. Ezt ter­mészetesen magára nézve terhesnek tartotta, s annak fogná azt bizonyosan más polgár is ta­lálni. Megnyugvást csak abban lelhetne, ha azt tudná, hogy mások is hasonló terhet kénytele­nek viselni a jelen adórendszer mellett ; de ez átalánosságban még sem áll. A kérelmező meg­járta tehát az igazságkeresés útját; igazságot keresett ő felségénél is, a pénzügyminiszternél is; de mindezeknél orvoslást nem találva, végre a t. ház igazságszeretetéhez folyamodott. Tekin­tetbe veendő itt mindenesetre, hogy a törvény­hozó-testület nem foglalkozik szakszerint végre­hajtási ügyekkel. Én hajlandó vagyok beismerni; miszerint a kérvényi bizottság javaslatánál tovább alig me­het a t. háznak ez idő szerinti megállapodása. De fölemlíteni tartozom azt, miszerint ily mó­don e kérvényét a kérvényezőnek igazságos óhaj­tása értelmében, elintézettnek nem tarthatom, sőt idéznem kell oly szomorú példát ugyancsak Erdélyből, mely fölvilágosítja némileg s megma­gyarázza a hazai közvélemény előtt ilyen esetek lehetőségét. Midőn a pénzügyminiszteiium egyik osztálytanácsosa az Erdélyben levő kincstári er­dőkről jelentést tett a minisztériumnak, a „Jog­viszonyok" czimü fejezetben ezen nevezetes észre­vételt teszi: „a jogviszonyok Erdélyre nézve legtalálóbban jellemezhetők, ha azt mondom : hogy olyanok ott egyátalában nem léteznek. Ez ugyan csak az erdőkről van mondva; félő azon­ban, hogy ilyen és hasonló kérvényeknek ily mó­don lett elintézése után a polgárok hasonlókat mondanak magukról, minőket a tisztelt minisz­teri osztálytanácsos ur a királyi erdőkre nézve elmond. Ezeket kívántam előadni. Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizottság fölolvasott javaslatát ? (Elfogadjuk!) Tehát^elfogadtatott. Ürményi Miksa előadó [olvassa foly­tatólag a 28-dik sor jegyzékbe 32 — 35. szám alatt foglalt kérvényekre a bizottság javaslalát.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a kérvé­nyi bizottság javaslatát ? {Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Következik a 29-ik sorjegyzék. Ürményi Miksa előadó: A 29-ik sorjegyzék többnyire előzetesen tárgyalt kérvé­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom