Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

I1S 315. országos ülés mirccius 21. 1871 mert a központi bizottság jelentése van tárgya­lás alatt. (Helyeslés.) Elfogadja a t. ház a központi bizottság ja­vaslatát % (Foflciáltásók: Igen ! Nem !) Irányi Dániel: Nem tekinti-e a ház személyes kérdésnek azt, midőn az előadó azt mondja, hogy alaptalanok azon adatok, melye­ket benyújtottam ? (Jobb felől fölkiáltások! Nem !) Elnök: Kérem, méltóztassanak nyilat­kozni : elfogadják-e a központi bizottság vélemé­nyét, igen vagy nem ? Kik elfogadják, méltóz­tassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Napirenden van a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat, és a központi bizottságnak jelentése. Méltóztatnak parancsolni, hogy fölol­vastassák a törvényjavaslat, vagy fölolvasottnak veszi-e azt a ház? (Fölkiáltások: Fölolvasottnak veszsssuk!) Tehát a ház fölolvasottnak veszi. Királyi Pál előadó: T. ház! A köz­ponti bizottság jelentésében elsorolja azon indo­kokat, melyek alapján még az 1869-ik évben, akkor, midőn a megyerendezésről szóló törvény­javaslatot az akkori belügyminiszter a t. háznak benyújtotta: ugyanakkor a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot is előterjesztette. Ezen indokok közt a központi bizottságnak nemcsak többsége, hanem valamennyi kilencz osztály előadója egyhangúlag az illető osztályok jegyzőkönyveinek alapján kifejezve látván a kiin­dulási pont helyességét: hogy t. i. a község ezen­túl is a megye kötelékében hagyassák, hogy a községnek oly szervezet adassék, mely egyrész­ről biztosítsa magában a községben a szabad fejlődést, a község szellemi és anyagi hala­dását, másrészről pedig biztosítéka legyen az állami élet, és közigazgatás érdekeinek is; midőn továbbá a központi bizottság figyelem­bevéve látta ama javaslatban azt, hogy a köz­ségeknek abban oly önkormányzati szervezet kívántatik adatni, mely midőn a községnek ma­gának megadja mindazon önállási föltételeket, melyek az önkormányzatra szükségesek, másrész­ről a megyének beavatkozását, ugy nemkülön­ben a kormány fölügyeletét nem korlátolja annyira, hogy az magának ezen önkormányzatnak kárára vál­nék; ugy szintén biztosítani igyekszik a közsé­get azon eddig gyakorolt gyámság ellen, mely az önkormányzatnak kivitelében kárára válhat­nék : a központi bizottság ezen alapelveket figye­lembe és beható tárgyalás alá véve, mind a kilencz osztály összhaugzó jegyzőkönyvi határozatának alapján átalánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadta, föntartván négy osztály oly elvek fölötti nézetét — mely elvekben az egyes szaka­szokban kifejezett tótelekre nézve eltérő hatá­rozatai vannak — az illető szakaszoknál tüzetes tárgyalás alá venni. Ily eltérés például az, mely a szöveg 34. szakaszában előfordul, hol a községi képviselő testület épugy, mint a megye rendezéséről szóló törvényjavaslatban két részre osztatván, a leg­több adót fizetőkből és választottakból alkottatik. Ez elvi eltérés és ennek megvitatását az illető szakaszra halasztották. Ily eltérés másodszor a bizottság többsége és kisebbsége közt az, hogy vitás kérdésekben, mikor t. i. ugy egyesek a község határozatát, valamint ezen község a megyék határozatát érde­keire nézve sérelmesnek találja : a fölebbvitel a belügyminisztériumhoz biztosíttatik és ezt illeti a végérvényes határozat. A kisebbség ezen ese­teket bíróságra akarja bízni. Ezek azon neveze­tesebb elvi eltérések, melyek e kettő közt elő­fordulnak. Elfogadtatván átalános tárgyalás alapjául a miniszteri javaslat : nekem ezúttal nincs más föladatom, mint megismertetni a t. házat azon okokkal, melyek a központi bizottságot a tárgya­lás folyama alatt és berekesztésével arra hatá­rozták, hogy nem a miniszteri törvényjavaslatot, hanem egy általa szövegezett uj dolgozatot ter­jeszszen a t. ház elé, és azt ajánlja tárgyalási anyagul vétetni. Az osztályok előadói nemcsak egyes szaka­szokra tettek jelentékeny módosításokat, hanem — nevezetesen a harmadik osztály előadója — egész szakaszokat hoztak javaslatba, mely szakaszokat a központi bizottság megvizsgált, vajon foglal­tatik-e azokban oly elv, mely álterálná azon vezérelveket, melyek a miniszter által benyúj­tott, és az osztályok által már tárgyalt törvény­javaslatot módosítanák. Minthogy ugy találta, hogy azon módosítá­sok — bár lényegesen eltérnek a miniszteri javas­lattól, legtöbbnyire azonban a vezérelvben egyez­nek, és csakis az értelem világositására, más­utt szabatosabbdefinitióra, akivitel könnyítésére czéloznak: azért ezen módosítások tárgyalásába belebocsátkozott, és azokat a maguk helyén min­denütt be is vezette. Meg kell még jegyeznem, hogy a központi bizottság a javaslatot ekként végig tárgyalván, és a szöveget egészen átdolgozván, az akkori bel­ügyminiszter Eajner *Pál oda nyilatkozott, hogy ő a központi bizottság által benyújtott szövege­zést a tárgyalás alapjául elfogadja. Mit midőn én a t. ház becses tudomására hoznék, kérem a t. házat: méltóztassék a javaslatot a tárgyalás alapjául elfogadni, és a mennyiben elvi eltérések lennének a többség és a kisebbség között, mél­tóztassék az e fölötti vitát egyelőre elhalasztani és azon szakaszoknál fölvenni, a melyeknél az helyén fog lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom