Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-298

66 298. országos lüés rnárezius I. 1371. mondani — a honvédelmi minisztérium utasítása szerint akar intézkedni : szemben találja magát akármelyik ezred parancsnokának azon nyilatkozatával, hogy Bécsből más rendelkezést vett, hogy ő az élelmezés tekintetében már máskép intézkedett, hogy ez vagy az nem történhetik meg, bogy nem mozdul ki onnan, a hol van. Tehát a végrehajtásban lehet a törvényt teljesítetlenül hagyni, — legalább azon meggyőződésben kell, hogy legyen azon kormány, mely azt túri ós cselekszi: — de a törvényhozásnál indítványozni s megváltoztatni nem lehet. Itt ráüt a miniszter a törvényre, és azt mondja : „nem is jogosult az, a miről ti beszéltek, mert a törvény mást rendel." Ez elv ellen tiltakozva, nem azért nem indítványozom ez esetben a törvény megváltoztatását, de nem indítványozom két okból. Először nem: mert ha a kormánynak és a többségnek szándéka volna is a törvény ezen intézkedését megváltoztatni ; hosszasabb időt venne igénybe: és én nem óhajtanám oly hosszú időre elhalasztani ez intézkedéseket aziránt, hogy a honvédség tisztekkel és altisztekkel elláttassák. Kern indítványozom továbbá azért: mert hiszen ezen megváltoztatás által is érinteni kellene azt, a mit — ugy látom — érinthetlen szentségnek tartanak: a közös hadsereget, mely ezáltal talán megfosztatnék némi előnytől a honvédség számára, mi különben nem sokára e házban crimen lesae-nek fog tekintetni. Nem indítványozván ezt, gondolkoznom kell; hogy mimódon lehessen a bajon segíteni, anélkül, hogy az általam kijelölt határokon tulmenjek. En azon meggyőződésben vagyok, hogy egészen helyesen és alaposan eljárni csak ugy lehet, ha a tiszti és altiszti kiképeztetésre az önkéntesen ajánlkozók fognak alkalmaztatni; kimondatván.

1 Logy a magukat igy kiképzettek az előléptetésnél figyelembe fognak vétetni, és gyakorlatilag is teljesittetvén az, hogy az ilyenek el ne mellőztessenek sem egyes, meglehet, igen derék, de a katonai pályán nem működött egyének, rögtön tisztté kineveztetése által, sem pedig azáltal, hogy a közös hadseregben a szolgálati kötelezettség teljesítése után nyugalmazott vagy nem nyugalmazott tisztek eléjök tétessenek. En azt hiszem, hogy ezen intézkedés maga elegendő volna, és épen azért módositványomban, melyet az első szakaszra adok be, ezt indítványozom; de miként mondám: el akarok menni egész addig, a meddig elmenni lehetőnek tartom. És épen azért egyidejűleg ezen módositványnyal határozati javaslatot is teszek le a ház asztalára, melyben először arra kérem utasíttatni a minisztériumot, hogy azon esetre, ha a módosításom szerinti intézkedés czélhoz nem vezetne, tegyen javaslatot aziránt: minő előnyökben legyenek részesitendők azok, kik a tiszti és altiszti kiképeztetés czéljából magukat önként fölajánlották; mert, ismétlem, az egész correet eljárás e tekintetben magától megszűnik ott, hol a tiszti és altiszti kiképeztetés kényszeritőleg rovatik valakire. Azonban, ha ezt sem találná a többség és a minisztérium elégnek : még egy lépéssel tovább is kész vagyok menni, és határozati javaslatomban azt kifejteni ; — kész vagyok menni odáig, hogy törvény által mondassák ki az altiszti és tiszti kiképeztetés kötelezőnek ; de mondassák ki ugy, hogy határoztassék meg: kiket lehet erre kötelezni, és kik ezen kötelezettség alól fölmentendők ; határoztassék meg, mi a maximuma azon időnek, a mi a kiképzésre fordítható ; határoztassék meg, minő következményei lesznek szemben a közhonvédekkel a kiképzettségnek az illetőkre ; mindenekfölött pedig határoztassék meg, mimódon döntessék el az: hogy a képesítettek közül kik legyenek épen azok, kik a benmaradásra utalandók ; és végül határoztassék meg, hogy egy-egy zászlóaljból, vagy egyegy lovas-századból mi a legtöbb, a mi ily czélból bentartható. En, t. ház, azt is majdnem példátlan dolognak, és csakis olyannak tartom, a mi a legnagyobb szükség által indokolható csupán: mert én legalább nem tudok törvényt, amely valakit kényszerítene, hogy ne mint közlegény, hanem mint tiszt vagy altiszt tartozik hazáját szolgálni; de a czél elérése tekintetéből addig, hogy a törvényhozásban igy helyesen, arányosan és részletesen a kötelezettség kimondassák: kész vagyok elmenni; de addig soha sem vagyok kész elmenni, hogy egyesekre ujabb terhek rovassanak, anélkül, hogy ezen teher nagysága vagy tartama meghatároztatnék, és egyes emberek tetszésétől tétessék függővé, hogy kire rovassék a teher. A törvényjavaslat szerint pedig, a mint az beadva van, anélkül, hogy az oktatási idő tartama tudatnék: a mi iránt legflebb a budgetből lehetne ezen egy évre nézve értesítést venni — a nélkül, hogy ezen intézkedés következményei tudatnának ; anélkül, hogy legalább a teher bizonyos aránylagosságban osztatnék az ország lakosságára a különböző vidékeken; anélkül, hogy meghatároztatnék, mimódon lenne a teher kirovandó : tisztán egyes parancsnokok tetszése és szeszélyétől függ, hogy kit akar az ujabb teherrel sújtani. Ily eljárást én alkotmányos országban teljesen képtelennek tartok, ós meggyőződésem az, hogy ezen eljárással nem azon czél fog eléretni, melyet én óhajtok ; hanem eléretni fog az, hogy minden ember, ki az inteíligentia azon fokán áll, hogy tisztté vagy altisztté kiképez-