Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-297

36 297. országos ülés február 28. 1871. előfeltételből indultak ki; de a következményekre nézve merőben eltértek egymástól. Mindkét rész­ről az kívántatik, hogy a honvédség minél harez­képesebb legyen, a midőn a t. ellenzék ezen ezélt azáltal véli a legbiztosabban elérhetőnek, hogy magából a honvédség organismusából kí­vánja előállítani a tüzérséget és műszaki csapa­tokat. A kormány ellenkezőleg, a honvédgyalog­ság és lovasság szaporítására és alapos kiképzé­sére fekteti a fősúlyt, hogy — a mint t. barátom Szüllő Géza képviselő ur igen helyesen meg­jegyzé, — a honvédség mintegy kifogyhatlan tá­maszát képezze a rendes hadseregnek. A mi pe­dig a tüzérséget és a műszaki csapatokat illeti, azokra nézve a kormány olyképen kivánt intéz­kedni, hogy azok a szükséghez képest s megfe­lelő számban a rendes hadsereg állományából állitassanak a honvédség harczrendébe. A véleményeknek ezen eltérését, már első beszédében jelezte a kisebbségi véleménynek t. előadója, midőn kijelentette, hogy elvárja, mikép a kormány maga részéről szintén elő fogja adni okait. Ez t. ház, a múlt ülések folyamában meg történt, két izben a legalaposabban és legkimeri­tőbben, ugy, hogy tulajdonképen nekem nem ma­radt volna fön többé semmi mondanivaló; de­rűivel t. barátom b. Simonyi Lajos ur múltkori beszédében szíves volt rólam is megemlékezni, midőn, értesülése szerint azt állitá, hogy a t. Deákpárti eonferencziában talán szorultságból lettem volna kénytelen egy-némely argumentu­mot használni: azt hiszem a t. ház kegyes leend engem a fölösleges ismétlések vádja alól föl­menteni, ha állításaim bebizonyítására bátor va­gyok némelyeket fölemlíteni, melyeket ott a kor­mány álláspontjának indokolására fölhoztam, — meg fogja engedni, hogy némety észrevételeket te­gyek oly nyilatkozatokra, melyekre tudtommal még eddig ellenészrevételek nem tétettek. Ismételve ki volt emelve ezen oldalról, hogy a kormány a honvédség szervezését illetőleg tá­maszkodik azon törvényre, mely a véderő elemeit a hadseregből, hadi tengerészeiből, továbbá a honvégségből és a népfölkelésből alapította meg, és mely tőrvény határozottan azt rendeli, hogy a honvédség háború idején a hadsereg támoga­tására és a belvédelemre, békében kivételesen a belrend és biztonság föntartására is hi­vatva r van. És ha a tőrvény ezt világosan ugy rendeli; ugy hiszem, a komoly szándék, melyet a kor­mány a honvédségi intézmény fölkarolása és eré­lyes szervezése körül tanúsított: világosan arra mutat, hogy a kormány a törvény rendeletének mindenkép elegettenni kivan, hogy minden ere­jéből oda törekedett, miszerint oly állapotba he­lyezze a. honvédséget, hogy az nagy és szép hivatásának mindenkor elegettenni képes le­gyen. Ugy látszik, nem igy értelmezi a kérdést t. barátom, Várady Gábor képviselő ur. Idézett több szakaszt a törvényből, a melyekből nem­csak következtetni lehetne, de a melyek szerint a törvény végrehajtása szigorúan követeli, hogy a honvédség tüzérséggel és műszaki csapatokkal láttassák el. Ezen állítása oly határozott volt, miszerint megérdemli, hogy a törvénynek idézett §-ait megtekintsük, és ezt annyival inkább tegyük, mert a kisebbségi véleménynek indokolásában ugyanezen §-okra volt fektetve a fősuly. így nevezetesen a véderőről szóló törvény 12-ik §-a, ezt rendeli: „A honvédség összes szám­erejét a honvédkötelezettek száma határozza meg. A magyar korona országai egyelőre 82 zászlóalj gyalogságot s 32 század lovasságot állítanak föl. Az erre vonatkozó tüzetes intézkedések a hon­védségi törvényben foglaltatnak." Ismét a honvédségről szóló törvény 6-ik §-a ezt mondja: „A magyar korona területén a honvédség egyelőre 78 zászlóalj gyalogságból és 28 huszár századból alakittatik, melyhez Horvát-Sziavonország 4 gyalog zászlóaljat és & lovas századot fog állítani. Háború idején a honvédség zászlóaljainak és lovas századainak e száma ő felsége jóváha­gyásával és az országgyűlés beleegyezésével sza­porítható. " Kétségtelen, t. ház, hogy az idézett §§-nak intézkedése ideiglenes; ez ideiglenességnek jelleme leginkább kitűnik e szóból : „egyelőre". De ép­oly világos az is, hogy az intézkedés semmi másra nem vonatkozik, mint a fölállítandó gya­log zászlóaljak és lovas századoknak számára. Azonkívül semmi más intézkedés ezen paragra­fusokban nem foglaltatik. Idéztetett ugyancsak a honvédségi törvény 9-ik §-a, a mely ezt mondja: „A létszámot a honvédzászlóaljak és lovasszázadoknak mind tiszti karára, mind legénységére nézve, és pedig a zászlóaljaknál egyes századaik szerint, béke idején is nyilván kell tartani. A tüzérségből a műszaki (technikai) csapa­tokból, az egészségügyi századból, a szekerészei­ből, s a ruházati és élelmezési szakból a hon­védséghez átlépő legénységről külön nyilvántar­tási jegyzék vezetendő." Tehát azt rendeli ezen paragrafus; hogy a tüzérségből, műszaki csapatokból, a honvédségbe átlépő katonákról külön nyilvántartási jegyzéket kell vezetni. — T. ház, egészen analóg ugyan­ilyen intézkedések foglaltatnak a porosz Landwehr statútumban és a franeziaországi garde nationaie mobilie statútumaiban; de ezen intézkedések aí

Next

/
Oldalképek
Tartalom