Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-307

307. országos űiés márczius 1). 1871. 379 hozatal szüksége nem forog fön. (Felkiáltások: Halljuk a határozati javaaslat első pontját!) •Fámkor Pál (olvas): 1) a budai József-műegyetemnek az 50-es években létesített s máig is föntartott absolutisticus szervezetét, mely a tanári testület egyes tagjainak jótékony működését megzsibbasztja, mely mellett azon tudományosan képzett, önálló gondolkozású férfiakból álló testület valódi közakarata, melyre az országgyűlésnek, mint a kormánynak az újjászervezés küszöbén oly nagy szüksége van, nem nyilvánulhat: — megszüntesse, s a külföld s a Laj- \ tán túli tartományok példájára a tudományos egyeteméhez hasonló igazgatást adjon, és azt, valamint a végleges organisatió mindazon intézkedését életbeléptesse, melyek nincsenek a műegyetem uj épületének fölállításával mulhatlan egybekapcsolva. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottság, azon motívumok alapján, melyeket elősorolni bátor voltam, és miután a vallás- és közoktatási miniszter ur is a maga részéről késznek nyilatkozott ezen uj szervezetet minélelőbb életbelépte*ni és végrehajtani: azt hiszi, hogy ha a t. képviselőház a vallás- és közoktatási miniszter ezen nyilatkozatát tudomásul veszi, az ez iránybani határozathozatal szüksége nem forog fön. Elnök: Elfogadja a ház a pénzügyi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Széll Kálmán előadó : A határozati javaslat 2-ik pontja így szól: (Olvassa): 2) Miután a képviselőház a múlt 1870-iki február 28-án hozott határozata által a műegyetemnek már az 1870 — 71-ki iskolai évben oly karba helyezését rendelte el, hogy a magyar ifjak itthon képezhessék magukat, de ez mindaddig elérhető nem levén, mig a műegyetem a budai várban van : a műegyetemet már a jövő 1871—72-ik iskolai év kezdetéig más alkalmas helyiségbe Pestre áthelyezze. Várady Gábor: Több okom volna, melyeknél fogva az áttétel szempontjából ezen javaslat ellen észrevételt tehetnék ; több körülmény van, melyeket ha elősorolnék, a t. ház meggyőződnék arról, hogy az áttétel már ez évbeni eszközlésének útjába nem gördülnek épen légy őzhetlen akadályok. De mert előhaladást látok a pénzügyi bizottság jelentésében az által, hogy a műegyetemnek Pestre áttétele elvileg ki van mondva: nem kívánok az áttételi idő tekintetében szót emelni ezen határozati javaslat ellen, és azt elfogadom. Azonban a szerkezetre nézve észrevételem van. Nem tartom azon szerkezetet eléggé határozottnak. Ugyanis, mint méltóztatnak látni, e határozati javaslatban a súly inkább a miniszter által teendő elő intézkedésekre van fektetve, nem pedig arra, hogy az 1872 — 73-ik iskolai évben az áttétel mindenesetre megtörténjék. En pedig a súlyt erre kívánom fektetni, ós azt hiszem, hogy a ház is ezt óhajtja. Nem hiszem, hogy lenne e házban valaki, vagy ha vannak, nem igen sokan lehetnek, a kik ne óhajtanák, hogy a műegyetem mielőbb Pestre tótessék át; és ha ezt óhajtjuk: nem hiszem, hogy legyen köztünk valaki, aki kétségbevonná, hogy ezen áttétel már 1872—73. évben könnyen lehetséges, bárminő göakadályokrdüljenek is útjába, ha ezt a miniszter őszintén akarja. (Helyeslés.) ugyanazért szükségesnek tartom, t. ház, hogy a pénzügyi bizottság javaslatának szerkezete határozottabb alakot nyerjen. Határozati javaslatom következő: „A József-műegyetem már az 1872 — 3-ik iskolai évben Pestre áthelyezendő; utasíttatván a vallási és közoktatásügyi miniszter, hogy ennek végrehajtása érdekéből Pest városával érintkezzék, és a többi intézkedéseket is tegye meg." (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző: (újra felolvassa Várady Gábor határozati javaslatát). Zsedényi Ede s T. ház! Én magam is azt tartom, hogy Pesten levén a tudományok, legtöbb forrása, könyvtárak, gyűjtemények stb. Pest városa a műegyetem fölállítására legalkalmasabb hely. De azt tagadom, hogy helyes volna, hogy midőn a műegyetem most Budán létezik, addig is, mig annak végleges áthelyezésére valamely alkalmas hely találtatik, az ideiglenes elhelyezésre külön áldozatok hozassanak azért, hogy, mint Várady kívánja, egy két évvel előbb Pesten lehessen, s a pesti kereskedők fiai kényelmesebben járhassanak a műegyetembe. Ki ez ügyet minden ágában komolyan és minden előítélet nélkül vizsgálja, és szoros számadás tárgyává tűzi ki : mindenek előtt azt fogja találni, hogy a kétszeri áthelyezés, t. i. az ideiglenes és végleges áthelyezés, költségei igen nagyok és semmi hasznot sem hajtana az ideiglenes áthelyezés sem az intézetre, sem az ifjúságra, s az ideiglenes áthelyezésre kiadott költségek sokkal nagyobb haszonnal forditathatnának a végleges áthelyezés, beruházás és fölszerelésre! Mindig azt mondjuk, s hallottuk Várady képviselő úrtól, hogy Buda-Pest egy város. Ezt a pestiek ugy látszik nem akarják elismerni. Én elismerem, hogy ugyanazon városban lehetnek alkalmasabb és kevésbbé alkalmas helyek egy tudományos intézet elhelyezésére, s azt is elismerem, hogy Pesten végre alkalmasabb lenne. De ha talán Pest város két-három év múlva egy házat e végre fölépít, s az illető intézet akkor véglegesen áthelyeztethetik, nem javasolhatom a 48*