Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-306

;$fj() 306. országos ülés melyet én is helyesnek tartok, — hogy a felekezeti intézeteket az állam nem segélyezheti, — arról, hogy az állam akár ezen, akár más felekezeti intézet segélyezésére nézve állandó viszonyba lépjen, azt hiszem nem lehet szó. Ha pedig állandó viszonyba nem lép, akkor nem indokolható az, a mit a pénzügyi bizottság ajánl: hogy ezen viszonynál fogva, a tantervre és a tanárokra nézve több és nagyobb jogokat igényeljen magának, mint a mennyi a felügyeleti jogból foly ki. Én csakis az által látom indokolhatónak ezen segély megadhatását, mert, miként a pénzügyi bizottság -is jelenti, a közép tanodái törvénynek megnemalkotása miatt az állam még nem teljesithette azt, a minek teljesítését az 1868: XLIV. t. ez. 17. §-a elrendelte. De ha ezen ok az egyedüli, a melynél fogva ezen és hasonló segélyezéseket meg lehet tenni, ebben benne fekszik az is, hogy ezen segélyezés csak ideiglenes lehet, azaz: csakis addig tarthat, mig az állam képesítve lesz az 1868: XLIV. t. ez. rendeletének megfelelni, mert azon perezben, midőn annak előfeltételei meglesznek, midőn meg lesz alkotva a közép tanodákról szóló törvény: előáll azon kötelezettség a törvényhozás által kimondott elvnél fogva, hogy az állam maga állítson oly tanintézeteket, melyekben a nem magyar ajkú hazánkfiai középtanodai oktatást anyanyelvükön is vehessenek, és ezen perezben megszűnik a felekezeti intézetek segélyezése. E nézetből indulva ki. eltérőleg a pénzügyi bizottság véleményétől, elfogadom azt, hogy ezen 4000 frt a rendkívüli költségek közt mint ideiglenes adassék ki, anélkül, hogy a kormány részére bármily más befolyás igényeltetnék, mint a, mi a törvényes felügyeleti jognál fogva őt megilleti minden tanintézet felett; ós egyúttal mondassák ki az is, hogy mihelyt a középtanodai törvény megalkotva lesz, a kormány utasittatik, hogy teljesítse azt, amit az 1868: XLIV. t. ez. 17 §-sa rendel; és harmadszor mondassék ki, hogy egyidejűleg ezen törvény teljesítésével minden, akár ezen, akár más felekezeti középtanodának adott segélyezés megszűnik. Erre vonatkozólag javaslatomat bátor leszek felolvasni. (Olvassa.) „Indítvány. A brádi gymnasium segélyezésére kért 4000 irtot szavazza meg a képviselőház kivételképen, ideiglenesen a rendkívüli költségek között, minden az átalános felügyelési jogon túlmenő beavatkozás kikötése nélkül. Egyszersmind azonban jelentse ki a) hogy ezt, valamint a más hitfelekezeti középtanodák segélyezésére megszavazott vagy megszavazandó összegeket csakis azért adja meg ideiglemárczius 10. 1871. nesen, mert a középtanodákra vonatkozó törvény megalkotva nem levén, az 1868: XLIV. t. ez. 17. §-a rendeletének eleget tenni nem lehetett; b) hogy mihelyt az emiitett törvény megalkotva lesz: az 1868: XLIV. t. ez. l7."§-a értelmében, szükséges számban az állam fogja a szükséges tanintézeteket fölállítani ; e) hogy ezen állami tanintézetek fölállításával egyidejűleg, minden felekezeti gjmnasiumok vagy más középtanodák részére megszavazott államsegély meg fogszüntettetni." Ajánlom a t. ház figyelmébe ezen határozati javaslatot és csak azt vagyok bátor még hozzátenni, hogy szemben a törvényhozás által megállapított azon elvvel, hogy hitfelekezeti intézeteket állandóan nem segélyez, s ezt itt csak azért teszi, mert az 1868: XLIV. t. ez. rendeletének még elégtéve nincs : azért akar ezen és tán még hasonló esetekben segélyt nyújtani. Mindazon példák, melyek akár a külfödről, akár pedig a hazából fölhozhatok, ide nem alkalmazhatók. Mert tudom én, hogy vannak esetek, történt nálunk is, s vannak külföldön, például Angliában esetek, hogy felekezetek, vagy magánosok által felállított tanintézetek tulajdonosaival az államkormány egyezségre lép, melyben a hozzájárulási eredményhez képest, meghatároztatik mindenik fél jogköre. De ezek állandó és nemcsak átmeneti intézkedések. Meggyőződésem szerint, helyes az, hogyha állandóan vállal terhet az állam valamely intézet segélyezésére: akkor aránylagos befolyást is biztosítson magának, annak vezetése körül; de ily rövid időre rendelkezni nem tartom helyesnek. Annak, mit a törvényhozás kimondott, nézetem szerint, megfelelőleg csak ugy járunk el: ha minél előbb megalkottatik a középtanodai törvény, a midőn az intézeteket maga az állam állítván fel, a tanügyre befolyást gyakorolhat; de felekezeti intézeteket nem segélyez, és tiszteletben tartja a felekezetek önkormányzati jogát is. (Helyeslés bal felöl.) Zsedényi Ede: Rövid válaszszal tartozom Tisza Kálmán t. képviselőtársamnak,- előterjesztett határozati javaslatának elfogadása által ugyanis lehetetlen lenne megtartani a ház által már hozott határozatot, mely a brassói román gymnasiumra vonatkozik. A kormány ugyanis segélyezésben részesiti ezen intézetet is, de a tanárok kinevezésére és az intézet tanrendjének vezetésére befolyását föntartotta. Hogy áll a kérdés a brádi gyrnnasiummal ? Saját jövedelme a gymnasiumnak nem több, mint 2600 frt, az állam pedig 4000 frtot ad hozzá; hogy mégis semmi joga ne legyen az államnak a tanárok kinevezésére : ez igen helytelen volna. Ez az, mit a ház a brassói gyrnnasiummal szemben főntar-