Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-305

324 305. országos Illés márczius 9. 1671. volt bizva a bérletkiirásával és a szerződés megkötésével. Itt egyébiránt azon eset fordult elő, hogy az illető bérlő megbánva vállalkozását, a szerződés alóli fölmentetését kérte; de ha az sem történik, nekünk bajunk lett volna, mert a bérbeadás a rendelet ellenére történt. A magunk rendeletét nem tudtuk főntartatni szemben az igazgatóval; egy harmadiknak jogát pedig nem sérthettük meg, midőn a szabálytalan eljárásnak nem ő az oka. Mert ha a minisztérium azt mondja, hogy 9 bérletben adassék ki a birtok és egy testben adatik ki, ez nem helyes eljárás. Megnyilt azonban az alkalom a bérlő visszalépése által, mire azon körülmény adott okot, hogy egy védgát időközben, mielőtt t. i. ő a birtokot átvette volnaí megszakadt és így kérdésessé vált az egésznek a haszna. (Ellenmondás a bal oldalon.) Engedelmet kérek, meglehet, hogy nem ugy van, de a bérlő igy állította. En erre egyébiránt súlyt nem fektetek, mert az irományokat magam átnéztem s tudom, hogy a kincstár nem állott jót a gátért; és azért a szerződés alól nem is lett volna a bérlő fölmenthető, hogyha más tekintet nem szólott volna e mellett: az t. i. hogy a kiírás a minisztériumtól vett rendelet ellenére történt. De igy volt alaj) a fölmentésre. A dolognak a vége az lett, hogy ennek következtében az igazgató megkisérletté a parczelláris bérbeadást, de az eredmény nem igazolta a minisztérium fölfogását, hanem jövedelmezőbbnek bizonyította az igazgató előbbi eljárását; mert csak néhány ezer frtnyi veszteséggel lehetett elérni azon eredményt, melyet az igazgató előbb felmutatott. Ismételt kísérletek után ugyanis a végeredmény az lett, hogy 9009 forintért adatott bérbe egészben, de rövid időre, és igy 2000 és néhány nem egészen száz frttal kevesebbet kaptunk, mint előbb. A dolog tehát abban áll, hogy a szerződés a maga rendjén köttetett ugyan meg, de a rendelet ellenére kiirva; a bérbeadás ennek folytán megsemmisíttetett. A végeredmény pedig 2000 frnyi különbség. Azt gondolom, hogy a minisztérium helyes szempontból indult ki, midőn az albérleti üzérkedés kizárása végett több bérletben akarta kiadatni ; de az igazgatónak, igaza volt: mert a végeredmény az ő fölfogását és helyi ismereteit igazolta. Van 2000 frt kárunk azon időre, míg a szerződés tart; de megmenekültünk oly bérlőtől, a kitől kaptunk volna ugyan 12,000 frtot, de ezzel együtt egy pert is. Mocsáry Lajos: Megnyugvással vettem azon feleletet, melyet a t. pénzügyminiszter úrtól nyerni szerencsém volt. Engedje meg azonban, hogy egy tekintetben helyreigazítsam állítását. Azt méltóztatott mondani, hogy már november elején ki volt adva azon rendelet, mely szerint ama képtelen, s a Bach korszakból származó rendelet a bérletre nézve megsemmisíttetett ; és hogy én ezt tudtam volna, bár azután a pénzügyminiszter ur önmaga is méltóztatott menteni. Nekem volt tudomásom már november elején arról, hogy a diósgyőri bányaigazgatóság, a mint most ezen praefecturát nevezik — utasítva volt arra, hogy mindent nyilvános árverés utján adjon ki; de azon szövegből, mely erre vonatkozólag a hivatalos lapban megjelent : nem vettem ki tisztán, hogy átalánosságban van-e eltörölve a rendelet, vagy csak a diósgyőri praefecturára nézve. Miután a dolog az ország jövedelmei szempontjából igen érdekes, azért voltam bátor a t. miniszter ur figyelmét erre felhíni. Erre nézve nincs jelenleg egyéb megjegyzésem. Legyen azonban szabad figyelmébe ajánlani a t. miniszter urnák, hogy azon hivatalnokok, kiknek, habár betüszerint volt is joguk élni azon kérdéses rendelettel, de semmi esetre sem voltak följogosítva arra, hogy visszaéljenek vele. Már pedig az volt a kérdés a jelen esetben — mert igen is előrelátható volt, mint a későbbi ajánlatok be is bizonyították — hogy sokkal drágábban lehetett volna kiadni, s igy az állam nem szenvedett volna több ezekre menő kárt. Bátor vágjak más szabálytalanságokra is figyelmeztetni a t. miniszter urat: ez az, hogy egy folyamodó, ki ezen fogadót ki akarta bérleni, folyamodását beadta a minisztériumhoz, és semmi elintézést nem nyert, és arról, mikor elintéztetett folyamodása, nem értesíttetett, s csak akkor, midőn megsürgette az elintézést, csak akkor, folyamodása beadása után 3 hónapra, kapta meg az elintézést. Ez eljárás nincs rendén, s ezért bátor vagyok azt a miniszter ur figyelmébe ajánlani. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : En a dolgot igen tüzetesen ismerem, miután a dolog közvetlenül kezembe jött. Magam vizsgáltam meg az ügyet, s a legtüzetesebb fölvilágosít ássál szolgálhatok. Az illető igazgató alapos mentségére szolgál az, — mit mint helybeli a t. képviselő ur is el fog ismerni, — hogy a kérdéses korcsma előbb rósz állapotban volt. és rósz hírben állott ; azon bérlőnek ideje alatt renováltatott — legalább igy van az aetákban — és renommera tett szert. Az igazgató ugy okoskodott, hogy egy kiucstári korcsmánál olyan emporiális és centrális helyen, mint Miskolcz, nemcsak arra kell gondolni, hogj- sokat hozzon be: hanem arra is, hogy a publicumnak jó szállóhelye legyen. Ezért fogadta el az igazgató a 10%-nyi béremelkedést. Hogy a másik ajánlkozóval szemben, az eljárás figyelmesebb lehetett volna, hogy an-