Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-305

306 205. országos illés március 9. 1S*i. nem ezt mondotta, hanem azt, hogy kidolgoz­tatta azért, hogy olcsóbb legyen. Ha valami irányban azért dolgoztatunk, hogy olcsóbbságot eszközöljünk ; azért dolgozta­tunk, hogy talán javított kiadásban, de végre mégis csak föntartsuk: akkor annak nem meg­szüntetését akarjuk; mert ha meg akarom szün­tetni, nem azon dolgozom, hogy olcsóbb legyen, hanem azon, hogymegszüntettessók. {Helyeslésből felöl) Különben mindenesetre áll az, hogy mono­póliumot is lehet jobban és roszabbul kezelni. De mindaddig, mig fönáll : megmarad a mono­pólium ; megmarad az, hogy a hűbériség korlá­taiból fölszabadított földet a fiscalitási korláto­zások tartják nyűgeikben, és igy azon czélnak, melyet a miniszter ur magának kitűzött, egy­átalában nem fog elégtétetni. Még megjegyzem azt, hogy Móricz Pál kép­viselőtársam nem gyártási monopóliumról, hanem a gyáraknak megadóztatásáról és fölügyelet alá helyeztetésükről beszélt, hogy az adót kijátszani ne lehessen. Szerintem ez is rósz eljárás volna. Ö sem ugy ajánlotta mint jót, hanem mint a jelenleg fönálló monopóliumnál jobbat, és én részemről határozottan rosznak tartom azt is : de hogy ez monopólium legyen, és ezáltal Móricz Pál maga magával ellentétbe jött volna, azt el nem ismerhetem, miután, ismétlem, nem mono­póliumról, nem az egész üzletnek egy keretben összesítéséről; hanem az üzletnek az állam érde­kében korlátozásáról és megadóztatásáról van szó, a mi a szabad munkának természetesen nem felelne meg teljesen, hanem mégis nagyobb téren engedné működni a nemszabad munkát, mint a hogy az most történik: s ebben fekszik relatíve kevésbbé rósz volta. Egyébiránt — és most áttérek közvetlenül a budgetre — a dohánymonopolium megszüntetése tekintetében a budgetnek némely tételei is megfosz­tanak engem minden megnyugvástól, melyet az egyes nyilatkozatokból meríthetni véltem. Elsőb­ben is megjegyzem, hogy épen tegnap nagyob­bítottuk azok fizetését, kiknek egyik föladata a dohánymonopolium kezelése, jelesen nagyobbítot­tuk a pénzügyőrök fizetését és miután más in­tézkedéseknél maga a miniszter ur is elfogadta, hogy csak pótlék és ne fizetés nagyobbitás adas­sék : mert meglehet, változni fog a rendszer, a pénzügyőröknél pedig határozottan kívánta a föl­emelést. Ez is oda látszik mutatni, miután egy s ugyanazon napon ily ellentétes irányban nehe­zen nyilatkozott volna, hogy mig az adókezelés­nél akarja a változást : a monopóliumot ugy tekinti, mint a mi nem fog változni. De menjünk tovább. Itt van a budgetnek egy tétele, mely szerint 30,000 frt vétetik föl a központ rendelkezésére oly czólból — mint indo­kolása mondja, — hogy ba a dohánytermelés ellen­őrzése, mely jelenleg a pénzügyőrségre van bizva, már 1871-ik folyamában a dohánybeváltó hiva­talokra ruháztatnék, az e végből rendszeresítendő személyzet fizetésére kész alap legyen. Ö tehát a dohánytermelés ellenőrzésére akar most hiva­talokat rendszeresíteni. Már kérdem, ha csak­ugyan komolyan foglalkozunk azzal, hogy a dohánymonopolium eltöröltessék, épen a tegnapi előzmény után is, fog-e a miniszter ur uj hiva­talokat rendszeresíteni csak azért, hogy azután, ha a dohánymonopoliumot eltöröljük, ezen a dohánybeváltó hivatalok utján ujabban rendsze­resített hivataloknak elhelyezése és más hason­lók által újra terheltessék az állampénztár. Ezen 30,000 frtra nézve egyébiránt még más megjegyzésem is van, és ez az, hogy ha ezen 30,000 írtból oly hivatalok rendszeresiten­dők, melyek azon teendőket hivatvák végezni, melyeket eddig a pénzügyőrök végeztek: én leg­alább részemről óhajtanám, hogy mutattassák ki, hogy a pénzügyőrségnél pedig mennyi fog az által megkíméltetni, hogy teendőik egy része másokra ruháztatik át, mert különben ezen el­járás nem lenne egyéb, mint uj hivataloknak fölállítása és uj hivatalokra teendő kiadások eme­lése, tehát nem takarékosság, hanem a hivatalok szaporításával járó vesztegetés. Uj gyárakat is kivan a miniszter ur fölállítani. Ismét nem oly dolog, a mi arra mutatna, hogy a monopóliumot rövid időn megszüntetni akarná. Mert én hiszem, hogy akkor, ha föntart­juk a monopóliumot, ily gyárakat föl kellene állítani; de ha megakarjuk szüntetni a monopó­liumot, nem tudom, minek építsünk gyárakat. Mindezekből tehát nem láthatván, hogy a do­hánymonopolium megszüntetése iránt, valódi, ko­moly elhatározás léteznék ; azon álláspontnál fogva, melyet a múlt évben is elfoglaltam, és melyet egyedül tartok saját meggyőződésem szerint helyesnek, és nehogy minden egyes rovat­nál föl kelljen szólalnom: átalánosságban kijelen­tem , hogy, miután ezen évre a monopólium tör­vény által fönhagyatik, a föntartási költség meg­tagadására nem tartom magamat följogosítva; de viszont részemről egyetlen egy fillért sem fogok megszavazni, mely a monopólium érdeké­ben való uj befektetésekre kívántatik; mert ez nem folyik azon törvényből, hanem azon szán­dékból folyik, hogy a monopólium továbbra is föntartassék. (Helyeslés bál felöl.) Midőn ezt kinyilatkoztatom, egyúttal, mivel — mint mondám — nem akarok minden egyes tételnél fölszólalni, megjegyzem még azt, hogy az igen t. pénzügyminiszter ur költségvetésében 1 millió frttal többet előirányoz belföldi dohány

Next

/
Oldalképek
Tartalom