Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-302

302. országos ütés márczies 6. 1871. 195 -sehol egyébről, mint medermunkálatról nincs szó, s medermunkálatokról is csak ott van szó, hol mindenütt a világon dívó elvek szerint a medermunkálatokat az államnak megtenni helyes, igazságos és szükséges. Én nem tehetem t. képviselőház, hogy ne legyek annyi bizalommal az igen t. ház iránt, hogy föltegyem, miszerint akkor, midőn a követelés ily természetű, — jöjjön az bármely oldalról, jöjjön az bárhonnan : — azt meg fogja tagadni. Itten a t. képviselő ur beszélt róla, hogy az ő szénáját a Vág, vagy nem tudom minő folyó elvitte, de hogy azért nem követeli, hogy az állam szabályozza azon folyót. Az én szénámat sem a Berettyó el nem vitte, sem a hármas Körös, sem egyik sem a másik Kőrös el nem vitte, de elvitte egy nagy folyó, — a t. képviselő ur talán nagynak fogja tartani — : az imándi patak és mégis oly furcsa helyzetben vagyok, hogy a Kőrösöknek ott, hol hajókázható medert képeznek : szabályozását kivánom; pedig nem bántották semmimet s én az imándi patakot eddig nem is emiitettem, hanem most oly nagy geographusnak, mint a minő a t. képviselő ur, tanulmányozásul ajánlom. (Derültség.) A mi különben a dolgot illeti, egyről szerezhet magának a t. képviselő ur biztos tudomást és ez az egy az, hogy sem a Berettyó sem a kettős és hármas Kőrös, melyekről itt szó van: engem egyénileg egy hajszálnyira sem érdekelnek. Nem mondom, hogy ott, hol a magán érdek az állam érdekével nem ellenkezik, sőt azzal találkozik : nem szólalnék föl akkor sem, ha épen engem érdekelne. De ez ügyben épen azért igyekeztem és akartam szólni, mert az sem engem egyénileg, sem— még erre is méltóztatott reflectálni — küldőimet, kik Debreczen városának igen tisztelt választói: egy cseppet sem érdeklik , hanem érdekli az országnak egy nagy vidékét és érdekli oly modorban, hogy az erre támasztott kívánság nem abban fekszik, hogy azon vidék kitüntettessék, hogy előnyekben részesittessék: hanem abban, hogy történjék meg azon a vidéken az, a minek helyes elvek szerint ott és mindenütt meg kell történni. így állván a dolgok, nem érthetem azon ellenszenvet, melyet a képviselő ur ennek megtörténte ellen tanúsított, Nem értem, hogy miként lehet azt mondani: hogy miután itt vagy ott még ma nem történhetik meg valami: az ne történjék meg másutt se. Ennem ezt tartom helyes eljárásnak; ez nem lehet egyébnek, mint igazán szűkkeblüségnek és irigykedésnek következménye az ország egy oly nagy vidéke kánt. En nem ezt tartom követendő eljárásnak; hanem azt, hogy ott, hol a kérdés már annyira megérett , hogy megtörténhetik : ott történjék meg ma ; a hol pedig nem érett meg annyira: ott igyekezzenek részint az illetők, részint a kormány annyira megérlelni a dolgot, hogy ott is megtörténhessék holnap. Ez az igazság kifolyása és az egész kérdés, — bátran merem minden elfogulatlan ember bírálatára bizni, — ismétlem semmi olyast nem tartalmaz, mi a legszigorúbb igazság és a világszerte elfogadott szabályozási elvek szerint helyes nem volna; és mert ilyen, bátor vagyok azt ismételten a t. ház figyelmébe ajánlani. Nem vitatom most, az ország melyik része van képviseltetés, vagy bármi tekintetben előnyben ; mert, bár e tekintetben igen sokat lehetne mondani, a t. képviselő ur is, ha meggondolja a szavazati kulcsnak egyformátlanságát és meggondolja azt, hogy azon egyformátlanság az ország mely részének kedvez inkább : át fogja látni, hogy ebben igazam van. Momdom, én azt tartom, hogy az ország egyes vidékeit egymás ellen fölizgatni törekvő kísérletek roszalandók és kárhoztatandók s azért e térre a képviselő urat sem most, sem máskor követni nem fogom. Különben midőn ajánlanám határozati javaslatomat, a t. ház figyelmébe, ismétlem, mit előbb is mondottam: hogy, ha a t. miniszter ur nyilatkozatot, Ígéretet tesz azok iránt, melyek kérettek, — mint ezt a múlt alkalommal tette is, — attól, hogy a ház határozati javaslatom felett szavazzon : elállani is kész vagyok. (Helyeslés.) Paczolay János: T. ház! A házszabályok értelmében személyes kérdésben szót kérek. (Halljuk.) T. ház! Ugy hiszem, az által, hogy Tisza Kálmán képviselő ur beszédét a kellő mértékre leszállítottam, én e házban semmi néven nevezendő izgatási kísérletet el nem követtem, és kövesse meg magát a képviselő ur aziránt, (Mozgás a hal oldalon.) hogy engem akkor, midőn én ellene fölszólaltam, és fölszólalásom következtében a házban senki egy szóval sem jelentette ki nemtetszését: itt e házban izgatással vádol. (Helyeslés jobb felől.) Én Tisza Kálmán képviselő ur személyével épen oly keveset gondolok, mint ő az enyémmel (Helyeslés jobb felől.) és nemis Tisza Kálmán ur személyét vettem czáfolat alá, hanem azon mondatait, azon nagy szavait, melyekkel mindig a maga állításait a három esztendő előtti megtámadások ellenében is igazaknak akarja a ház előtt föltüntetni. (Mozgás a bal oldalon. Fölkiáltások: Ez nem személyes kérdés!) Hanem veniam damus, petimusque vicissim. (Zaj. Fölkiáltások bal felől: ez nem személyes kérdés!) A mi pedig roszalását illeti, Tisza Kálmán 25*