Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-302

302. országos Ütés márczius 6. 1871. 191 =dőn egyik érdek legyeztetik, a másik pedig elMnyagoltatik, — hacsak képviselői állásunkkal ellenkező eljárást követni nem akarunk: — teljes lehetetlen, hogy az illető előterjesztést, legalább én, részemről igazságosnak tartsam. Igen csodálkozom Debreezen városa érdemes képviselőjének előadásán, mely szerint ő a múlt ülésszak alatt tett indítványát azzal is iparkodott indokolni, hogy igazságosnak kell lennie már csak azért is : mert a miniszteri költségvetésben föl volt véve. Kérdem a t. képviselő urat: hány törvényjavaslat, hány mindenféle költségvetés és előterjesztés hozatott már be a minisztérium részéről, a melyet a t. képviselő ur, noha a minisztérium hozta be, még sem tartotta igazságosnak ? Tisza Kálmán: Attól függ, hogy milyen! Paczolay János: Igen feltűnő, hogy a t. képviselő ur csak a Berettyó és a három Körös vizének szabályozását tartja a minisztérium részéről oly eljárásnak, a melylyel állítása igazságának támogatását próbáihatónak véli. Az én felfogásom szerint nincs igaza a t. képviselő urnák már csak azért sem, mert igenis jól tudja, hogy Magyarországban a jelen közteherviselés nem azon alapon történik, mely alapon az ország jövedelmeit húzzák; tudja azt is az igen t. képviselő ur, hogy a közteher és adóviselés az 1825—1834-ik esztendőben előfordult piaezi árakra lett fektetve; tudja t. képviselő ur, hogy ezen árviszonyok jelenleg a valósággal meg nem egyeznek; tudja továbbá azt, hogy épen azon vidék, a mely akkor a piaezi ár legmagasabb jövedelmezését élvezte : jelenleg e részben még az ország szélén fekvő megyék után is áll ép azért, mert közlekedési eszközei nem méltányoltattak oly figyelemre, mint az ország más vidékei. {Helyeslés.) Ily helyzetben a közteher-viselés ily aránytalansága mellett, hogy én igazságosnak találjam azt, miszerint akkor, midőn a Tisza-szabályozásra az ország 2 millió 5 száz ezernél többet költ, a midőn a Béga-csatornának csak föntartására 80,000 frt van a költségvetésben előirányozva, midőn a három Kőrös és Berettyónál alig 10 mértföldnyire parallel futó Maros szabályozására 140—50 ezer frt. költetett, mondom: akkor igazságosnak nem tarthatom azt, hogy a Körös és Berettyó per excerpta előlegesen szabályoztassék, holott a felső vidéki vizek szabályozására egy krajezár sem költetik. Vegye föl a t. képviselő ur: vajon igazságos-e az, hogy midőn a kiépített vasutakra már jelenleg 6—8 milliós subventió fizettetik, a melyekből mi egy ölet sem kaptunk, hogy azon alsó vidék vizeinek szabályozásához hozzájáruljunk 1 De tovább folytatva a t. szónok ur beszédét, azt méltóztatott állítani, hogy a Berettyó és hármas Körös vize kőzött mintegy SOO^OOÖ hold térség fekszik, melyet a viz el szokott borítani. Megengedem, és ezen állítását elfogadom, valamint valóságnak elfogadom azon alapot is, mely szerint azt mondja, hogy a társulatok már ezen négy folyamnak szabályozására 4 — 5 száz ezer frtot költöttek. Tegyünk egy kis számítást: tegyük föl a 800,000 holdra, hogy minden társaság a t. képviselő ur által mondott legnagyobb összeget 500,000 frtot, s igy mind a 4 társaság 2 millió frtot költött, 2 millió szétosztva 800,000 holdra, esik egyre, ha jól számitok: 2 frt 25 kr. hozzávetve azon 460,000 frtot, melylyel a t. képviselő ur minden bajnak végét akarja vetni, esik egy holdra 2 frt 70 — 80 krajezár. Azt hiszi a t. szónok ur, hogy a felső vidéknek legcsekélyebb völgyén eső rétjein lefolyó patak árkának megásására 2 frt "70 krnál több nem költetik, ós pedig a nélkül, hogy adómentesitett tértőli adóelengedésre, vagy az árfölmentésre számot tarthatnának, mely szerint az eliszapolt helyek 15 évig adómentesek. Midőn tehát a három Körös és Berettyó víz által elárasztani szokott föld tulajdonosai holdankint a 2 frt 7 5 krt szabályozási költségre kiadják : semmi mást nem tesznek, mint a térségre különben eső adót saját javokra előlegezik. Ez igy levén, t. ház, valóban, csodálkozásra méltó, hogy a t. képviselő ur a földet nem akarja saját költségén az árvíztől megmenteni, hanem e czélra az ország egy szegényebb vidékétől subventiót kér. T. képviselőház! Elmondhatnék még ezen irányban többeket. Az 1848-ki törvényhozás nem azért kívánta az alföldet nagyobb mértékben képviseltetni, hogy ezen képviseltetéssel visszaélve a felső vidéki lakosokból páriákat csináljanak ; már pedig, ha ez igy fog folytatta tni: kérdést nem szenved, hogy más állásra számot nem tarthatunk, és valóságos coloniává válunk. A t. ház a múlt évben megszavazott a Vág folyónak szabályozására 50,000 frtot, a Garamnak országos költségen való szabályozását még az 17G1 — 5-ki országgyűlés elrendelte : a fönáló törvényt pedig, amennyiben az meg nem változtattatik, a minisztérium köteles végrehajtani. Fölkérem már most a t. miniszter urat, mondja meg : minő lépés tétetett a Garam vize szabályozására ? Én ugy tudom, hogy még arra sem érdemesítette azt a t. miniszter ur, hogy egy mérnököt küldött volna ki ama vonal végigtanulmányozására, ki megtekintette volna a térképeket, a nivellirozásokat, melyeket korábban a magyar királyi helytartótanács készíttetett, s ugy tudom, hogy a miniszter ur nem tartotta érdemesnek a Vág völgye lakosságát csak egy szó-