Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-301

301. országos ülés márczius 4. 1871, 171 A t. államtitkár ur, Borlea képviselő ur fölszólitására méltóztatott őt azzal megbiztatni, hogy egy Maros-hid költségei ezen tételből fog­nak fedeztetni. A marosi hid meglehet 40 — 50 ezer frtba fog kerülni; ha tehát ez ezen tétel­ből íog fedeztetni, azon 200 ezer frtnak egy negyed része arra fog fordíttatni, s akkor vajmi kevés marad főn. Ami azt illeti, ami miatt Bethlen gróf előt­tem fölszólalt, erre nézve, csak azt vagyok bá­tor megjegyezni, hogy nem volna czélszerü, ha a t. ház, beavatkoznék annak meghatározásába, hogy ezen összeg miféle speciális czélokra fordít­tassák ; ezt a minisztériumra kell bizni, különben nem volna vége-hossza azon intézkedéseknek, melyeket a törvényhozásnak tennie kellene. {Igaz !) Én tehát röviden azt vagyok bátor indít­ványozni, hogy miután semmi által sincs indo­kolva az, hogy a tavalyinak felére szállíttassák le ezen összeg; sőt ellenkezőleg az volna indo­kolva, hogy még nagyobbittassék: az idén is a tavalihoz hasonló összeg állapittassék meg s e czélra ezen rovat alatt 400,000 frt szavaztas­sák meg. Bátor vagyok, erre vonatkozó indítványo­mat írásban is beadni. Széll Kálmán jegyző (olvassa): ..In­dítvány" beadja Mocsáry Lajos. A közmunka és közlekedési minisztérium rendkívüli szükségleteinek útépítési rovatában „segélyezések" czim alatt a törvényhatóságoknak megyei utak föntartására előirányzott 200,000 forint helyett 400,000 frt tétessék." Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: A t. képviselő ur semmikép sem ta­lálja indokoltnak, hogy ezen czim alatt ez évre azon összegnek csak fele van előirányozva, mely e czimen tavaly megszavaztatott. A költségve­tésben erre támpontot legalább találhatott volna, találhatott volna azon összegekben, melyek nem ugyan a megyei utak, hanem az államutak ré­szint föatartása, részint építése czimén a múlt év­ben és a jelenlegiben előirányzatba hozattak. Végre is az állam erői bizonyos mértékkel bír­nak, azokat egy bizonyos mértéken túl feszíteni nem lehetséges, ós ha egyik czimnél, épen mert több időn át a megfelelő tételek netalán alant tartattak, az emelés elodázhatlanul szükséges : ezt a másik czimnek kellé megérezni. Tavaly az államutak föntartására előirányozva volt 2.962,059 frt, uj utak építésére 710,000 frt; te­hát államutak építésére és föntartására összesen 3.732,059 frt. Az idén az államutak föntartására előirá­nyoztatik 3.955,256 forint, uj utak építésére 1.335,500 frt, összesen tehát 5.290,756, ami a tavaly e két czimen megajánlott 3.733,059 írt­nál' 1.558,697 írttal több. Azaz több, mint másfél millió, azon összeg, mely az államutakra ez évben előirányoztatik, azontúl, a mi tavaly előlrányoztatott. Ez magában hordja magyará­zatát annak, hogy miért nem lehet minden egyes czimnek egyebütt ugyanannyit megajánlani, mint lehetett tavaly. Midőn a 200,000 frt le­vonás egy helyen, magával szemben más helyen másfél milliónyi többletet talált: azt gondolom, hogy a végeredmény az, hogy az útépítésre ez évben 1.358,697 írttal több van előirányozva. Hogy. t. ház, itten ezt a többletet megcsinál­juk, és ott a másik czimnél semmit sem enged­jünk, ezt én is kívánnám; de vannak bizonyos lehetetlenségek, vannak bizonyos határok, a me­lyeken túl nem léphetünk. Meg kell néznünk, mit birunk meg, és azt, a mi ma égetőbb, nö­velnünk kell ; ha Isten megsegít, a jövő eszten­dőre talán másutt adhatunk hozzá. Csak azt kivánom tehát mondani, hogy az itt nélkülözött 200,000 frtnak amott 1.358,697 frt többlet fe­lel meg. Egyátalán kérem a t. képviselő ura­kat, ne méltóztassanak abstracte egyes posi­tiók jogosultságából kiindulni, mert alig van a költségvetésben positio, melynek emelése, kivált O'y sok szükséggel küszködő országban mint a mienk, indokolva nem volna. Ha csak abból indulunk ki, hogj^ sok minden kellene : akkor mindenütt emelni kellene az egyes tételeket, de miből? A t. báz méltóztatott az 1870. Julius l-jével megszűntnek kimondani az utvámot. Mél­tóztassék meggondolni azon összeget, mely ennek folytán a bevételekből hiányzik. Egyfelől te­hát fogyaszszuk a bevételeket, másfelől pedig költsünk sokat az államutakra, de azért a me­gyék se kapjanak kevesebbet ! Méltóztassanak kijelölni azon forrást, a melyet újból vélnek meg­nyitandónak arra nézve, hogy a megyék e czélra 200,000 írttal többet kaphassanak, és én hozzá fogok szólani financzialis szempontból; de a lé­tező forrásokból ezen összeg ki nem kerül. Péchy Tamás : T. ház! Mindazok, mi­ket a pe'nzügyminiszter ur elmondani méltóz­tatott, igaz, nagy fontosságú és figyelemreméltó tekintetek, mert azokból látjuk, hogy az útépí­tés átalában véve oly nagy figyelmű tárgy a kor­mány előtt is, a ház előtt is, hogy arra ez év­ben nevezetesen nagyobb tétel van előirányozva, mint tavaly, és hogyha mindnyájan csak az államutakon járhatnánk : akkor teljesen meg vol­nék nyugodva én is, és reményiem, akkor az or­szág, jó utakon járhatván, ki lenne elégítve; de többször fölém üttetett már, hogy az állam­utak körülbelöl csak 700 és néhány mértföldet tesznek, míg a megyei utak a 2000 mértföldet I meghaladják, s igy sokkal több embernek van 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom