Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-301

164 301 országot DMt márczius 4, 1871. mitottam, eddig hivatalos számítás alapján áll; de vagy nem felel meg a valóságnak, vagy két­ségkívül egy bajnak bizonyítéka. Oly számítás, a mely egy kétfogatú közmunka napszámot 1 frt 40 krra, egy egy fogatút 80 krra, és egy kézi­napszámot 30 krra beesül, noha egy kézinapszám is megér 80 krt, egy kétfogatos napszám pedig nem egy, de legalább is 2 frt 40 krt, és így ha valósággal ennyi használtatik el: az nem 5 milliót, hanem kétszerannyit, 10 milliót tesz, mely esetben mi 25 millió frtot költünk közle­kedési eszközeinkre : az ily számítás mondom, egy visszaélésnek bizonyítéka, mely a közmunkában fekszik. Ha pedig ezen visszaélés nem forog főn, akkor az összeg ugy áll, mint én mondottam, vagyis : nem 5, hanem 10 millió frt. Mindezek azt mutatják, hogy tüzetes tanul­mányozásra van szükség, és ennek nyomán mind­annak teljes ismeretére, a mire a concret viszo­nyok számbavételével bizonyos összegeket kiadni lehet. Egykis ideig még türelemre lesz szükség ; de ezt az időt igénybe venni teljes jogczimünk van, miután eddig is kétannyi van beállítva utak czimén a közlekedési minisztérium budget­jóbe, mint a múlt évben, s miután e tanulmá­nyozás ideje egyszersmind a munka ideje is. (He­lyeslés bal felől.) Borlea Zsigmond.: T. ház! Mielőtt az arad-gyula-fehérvári vasúti vonal megnyitta­tott volna, Zaránd- és Alsó-Fehér megyékfő posta­s kereskedelmi utvonala Zaránd- és Aradmegyén keresztül volt Aradig ; ezen vasútvonalnak megnyitása után azonban a fő posta- és kereske­delmi útvonal megváltozott, s Zaránd- és Hu­nyad megyén keresztül kell Dévára menni. De mielőtt a dévai vaspályához érkezik, kénytelen a Maroson átmenni; az egész Maros folyón azon­ban egyetlen egy bid sínes, csakis egy gyarló, azt lehet mondani, életveszélylyel járó komp van : ezen a kompon szoktak közlekedni, és így, ha a Maros csak egy kissé zajlik is, vagy ha a viz emel­kedőben van, akkor a komp nem közlekedik. Megtörténik azután az is, hogy a révészek, hacsak gyanítják, hogy emelkedőben van a viz: azt mondják, hogy ők a vizén életveszély nélkül közlekedni nem képesek, és senkit nem képesek átszállítani, s igy azután 5 — 6 frtot kicsikarnak egy szekérnek az átszállításáért. Ez t. ház, ugy hiszem, valamint a magáno­soknak, ugy átalában a kereskedelemnek nagy hátrányára van; de nagy hátránynyal van a hi­vatalos közlekedésre is , mert e vidéken távirdai hivatal nincs, csak Déván: már most, ha Pestiől vagy máshonnan távirati tudósítást küldenek, megesik, hogy a távirat elmegy ugyan Dévára, de ha a viz emelkedőben van, kompon nem lehet szállítani, és a postaszekér sem mehetvén, ez esetben a táviratot csak 10—12 nap múlva le­het megkapni. Tudja ezt a minisztérium is: mert megtör­tént, hogy Zaránd megye közönségének táviratot küldvén, minthogy épakkor a Maros vize emel­kedőben volt, ez a táviratot csak 10 nap múlva kapta meg ; mert a postaszekér a Maroson át nem jöhetett. De ezenkívül történnek más esetek is, mint volt tavaly, midőn ugyanis múlt öszszel Déván országos vásár levén, tömérdek ember elment a vásárra; mikor már vissza akartak jönni, a viz emelkedőben volt, és az embereknek öt napig kellett ott maradni. S miután a Maros Hunyad­megyében folyik ugyan, de csakis ennek szélén, Hunyad megye hidat vonakodik építeni, mert mint mondja:neki nincs szüksége rá; hogy pedig Zaránd-* és Alsó-Fehér megyék, mely megyék úgyis szegé­nyek, építsenek hidat más megyének, azt hiszem, senki nem követelheti. Miután azonban hidra szükség van, azt hiszem, hogy azt a kormány az állam költségén fölépíteni köteles, s az nem is fogna sokba kerülni, miután ott a fa és kő na­gyon olcsó, és a befektetett tőkének kamatját kétszeresen is megfizeti a hid-vám, és igy az ál­lamnak nem volna kára, hanem épen haszna. Én e tekintetben most nem akarok indít­ványt tenni, és mostani fölszólalásomnak is csu­pán az az oka, mert e tekintetben Zaránd megye bizottsága fölterjesztést intézett a t. minisztérium­hoz, és igy csak arra akarom fölkérni a minisz­tériumot, hogy valamint jelen fölszólalásomat, ugy azon megyének fölterjesztését is figyelembe venni, és az abban foglaltakról kellő tudomást szerezni méltóztassék, s az 1872-ik évi költség­vetésbe e hid fölépítésére szükséges összeget föl­venni szíveskedjék. Szapáry Gyula gr. államtitkár: Miután azon útvonal, melyről az előttem szóló képviselő ur szólott, nincs fölvéve az államutak sorába: azon kívánságát, hogy ezen ut, mielőtt a törvényhozás ez iránt intézkedik, az államutak sorába fölvétessék, teljesíteni nem lehet; hanem a mennyiben ezen fölszólalás megegyeznék Zaránd megyének e részben tett fölterjesztésével, lehet ezen segíteni az által, hogy azon 200,000 frtból, mely ily czélokra van megszavazva, — ha a minisz­térium által eszközlendő tanulmányozás a szük­séget igazolni fogja — a minisztérium által ennek fedezésére a szükséges összeg e czélra kiadassék. {Helyeslés.) Pavlovits István: T. képviselőház! Nagy sajnálattal vettem észre, hogy a szőnye­gen levő közlekedési költségvetésben semmi in­tézkedés nem tétetett a bácskai országutak lé­tesítése érdekében ámbár ezen utak országunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom