Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-300
}46 30 °- országos ülés márcziw 3.1871. gálni, természetben leszolgálhatja anélkül, hogy a közmunka ezzel vesztene ; a ki pedig könnyebbnek találja fizetni, azt is megteheti anélkül, hogy ezáltal a közmunka vesztene. (Helyeslés.) Csak egy pontra nézve vagyok azon helyzetben, hogy nem értem tökéletesen szándékát a jelentésnek, a hol ugyanis az mondatik : „A közlekedési adóból minden hatóságnál egy alap alkottatik." Ez, meglehet, oly valamit tesz, a mit én is elfogadok ; de ha történetesen azt tenné, hogy évenkint a közmunka pénzből valami tökésittessék és félretétessék : azt helyeselni nem tudnám. Gorove István közmunkaminiszter: Dehogy teszi azt! Tisza Kálmán: Különben a mi a t. miniszter ur előadását illeti, egy részére nézve nem vagyok oly szerencsés, hogy egyértelemben lehetnék vele és ez az, midőn ő azt mondja, hogy az úthálózat megállapítása nem lehetséges. Én azt hiszem, hogy itt félreértette azt, a mit Mocsáry t. képviselőtársam indítványozott és szándékolt ; mert — azt hiszem — Mocsáry barátom is azt értette, valamint én is azt értem az úthálózat meghatározása alatt, hogy jelöltessék ki: melyek a szükséges utak, melyek ebből az államutak, melyek törvényhatósági utak, és melyek ismét közlekedési vagy községi utak ? (Helyeslés bal felől.) Arra, hogy mely utak legyenek szükségesek : annak tudása, hogy a közmunkatörvény hogyan fog alakulni: nem szükséges. A jövedelemtől függ azután, hogy mily erővel, mily gyorsasággal lehessen azt végrehajtani; de hogy, melyek legyenek azon utak, melyek föntartandók vagy építendők : az nem függ magától a közmunkatörvénytől, és miután a fő vasúti vonalaink már készen vannak, s miután, azt hiszem, kétség nem lehet az iránt, hogy ma már nem parallel utakat kell építeni és föntartani: hanem a vasúti állomásokra függőlegesen vezető utakkal kell a közlekedést lehetővé tenni , hogy e tekintetben ezen elv alapján megállapodás jöjjön létre, részemről egyik legelső teendőnek tartom, melyet semmitől fölfüggeszteni nem szükséges. És midőn e tekintetben is Mocsáry t. barátom határozati javaslatát pártolom, meg kell jegyeznem még azt, hogy egyátalában nem áll, hogy ezen része a dolognak csak az utak építésénél lenne helyén; mert azt, hogy melyek legyenek a föntartandó utak, épen ugy kell tudni az utak föntartásánál, mintuj utak építésénél: mivel épen e megállapítástól fog függni, hogy egyik ut föntartassék-e vagy sem? és így épen ugy van helyén e kérdés itt, mint az utak építésénél. Azt gondolom, hogy más szempontból sem lehet helyteleníteni azt, ha valaki ily együvé tartozó, egy tárgyra vonatkozó két eszmét egy határozati javaslatba fogj lal, s együtt kívánja tárgyaltatni: mert utoljára • is az eredmény az, hogy ha ezek együtt tárgyaltatnak, egy vita alkalmával dől el sorsuk; mig ha eltérőleg kívántatik egyik részük itt, a másik egy pár nappal utóbb tárgyaltatni: kétszer kellene felettök vitatkozni. Még csak egy megjegyzésem van, s ezt a miniszter ur figyelmébe ajánlom. Ha jól emlékszem, tavaly is történt ez iránt fölszólalás s ez az, hogy méltóztassanak az utaknak akár föntartásánál, akár építésénél, az egyiknél ugy mint a másiknál, a fedanyag árának meghatározásánál igen szigorú ellenőrzéssel, ha lehet nyíltsággal eljárni; mert én nem titkolhatom el magam előtt, hogy midőn egy kőből kőnek némely utón 50 — 60 frtra megy, s e mellet azon utakon gyakran mégis nagyon nélkülözni kell a követ, hogy ott nem az állam részéről igénylendő takerékossággal és elővigyázattal járnak el. Erre nézve, méltóztassék megengedni, a legszigorúbb ellenőrzés szükséges. Arra nézve, hogy melyek jobbak, az államutak- vagy a megyei írtak? nem szándékozom vitatkozni. En ismerek államutat is oly roszat, hogy mostan könnyű szekérrel 4 lóval alig lehet rajta haladni és ez régi államut ; ismerek megyei utat is szintén oly rosszat. Nem azt tartom a föladatnak, hogy azt állítsuk szembe egymással: melyik jobb vagy roszabb; hanem azt, amit Mocsáry szándékozik határozati javaslatában elérni: hogy állapítsuk meg az építendő utakat, osztályozzuk azokat, és azután csináljuk meg helyes alapokon a közmunkatörvényt, s azután az állam az államihoz, a megye a megyééhez, fogjunk hozzá teljes erővel ; mert csakugyan hazánk anyagi fölvirágzásának egyik főtényezője abban rejlik, hogy helyes irányban haladjunk e téren. Ezeket elmondván , pártolom a határozati javaslatot. (Élénk helyeslés bal oldalról.) Vass Sámuel gr.: T. ház! Igen rövid leszek. Mivel a gazdálkodás mindenben igen nevezetes szerepet szokott játszani, én t. ház igen nevezetes dolognak tartom azt, mit Simonyi Ernő t. barátom az utak építésére, föntartására nézve mondott, különösen meglepőnek találtam azt, hogy a téglautak csinálására nézve azt monda, hogy azokra nem 130,000 frt kell, hanem sokkal kevesebb, mert 30—35,000 frt áru téglával ki lehet építeni egy mértföldnyi vasutat. Én ezen számítást még azon esetben sem találom helyesnek, ha nem többet, mint 6—7 lábnyi szélességű utat számitok. Továbbá nagyon soknak találja Simonyi Ernő képviselő ur, hogyha egy kőutnak lerakása, elkészítése és föntartása 80,000 frtba kerül. Epén most mondotta Tisza Kálmán képviselő ur, hogy olyan utak is vannak, hol egy
