Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-299
299. országos Btés márczws 2.1871. 101 elemi károkra 100,000 frt. Marad tehát 5 millió frt kerekszámban. Kérdem t. ház ! ezen 0.000,000 frt kiadásnak ez évben mi az eredménye? 712 mértföld meglevő államut föntartása és 13 6 / 8 mértföld uj ut építése. Ilyen nagy summa pénzért bizony, ez az eredmény csekély. 1.000,000 írtból építünk 13 6 /s mértföld utat, 712 mértföld ut föntartása pedig majdnem 4, 3 millió 955 ezer frtba kerül. Megvallom, igen drágának találom ezt, drágának annálinkább, mert azon tapasztalatból, melyet magam merítettem az országban, — nem mondom az ország minden részében, hanem az ország több részében,— épen nem mondhatom, hogy ezek a drága pénzen föntartott államutak jó karban lennének. Ezért, mint előre bocsátottam, nem a miniszter urat teszem felelőssé, mert ő ezen utakat átvette, és ezeket természetesen rögtön jó karba állítani nem lehet; de merem mondani azt is — legalább egy-két példából a mit láttam, — hogy ez évben sem ugy törtónt a kaviesolás, mint kellett volna. En menteni többször a múlt évben az év minden szakában ugyanazon államuton. A kavicsot ott láttam mindig az ut szélén, de az utón kiterítve soha. (Fölkiáltások ; Hol van es?) Ha méltóztatnak kívánni, megmondom, hogy ez, amit mondtam, a tornócz-nyitrai útra vonatkozik. Sajnálattal láttam ez évben, hogy azon ut, mely 1868-ban, mikor először mentem rajta, igen szép és jó ut volt, most oly állapotban van, hogy az alapkő kün van, simára lejárta a kerék, a kavics nem állhat meg rajta. Alapjában van tehát az ut megromolva. E két és fél mértföld hosszú ut kavicsolására pedig 21 ezer frt volt megszavazva. (Mozgás.) Már ugy hiszem, hogy a megye 21,000 forintért 2Vs mértföldnyi utat sokkal jobban lett volna képes föntartani, mint ez itt történt. Egyébiránt t. ház, én nem osztozom a minisztériumnak az utakra nézve az ő indokolásában kifejtett nézetében. Ezeket részben hibásaknak, részben egészen ferdéknek tartom. így pl. a kormány azt mondja : „a kormány egy pillanatig sem habozik annak kinyilatkoztatásában, hogy a nagyobb kereskedelmi vonalakon, melyeken még közlekedési műeszköz nem létezik, vasutakat tart létrehozandónak. K A vasútnak feladata szerintem más, mint -a kő-utnak feladata. Minél több vasutat építünk, annál több kő-utra lesz szükség. {Ugy van, a szélső bal felől.) ki tehát, hogy vasutakat építünk, a kőutak mellőzését egyátalán nem indokolja ; sőt ellenkezőleg. De a minisztériumban ezen nézet látszik uralkodni, mert azt mondja: „A vasutak mellett a kőutak minden hasznos voltuk daczára, vagy el fognak hanyagoltatni, vagy építési költségvetéseik arányában nem fognak kellőleg kihasználtatni." Itt tévedés van. Hisz a vasutaknak létrehozása annál több kőutnak, annál több közlekedési eszköznek, mely magához a vasúthoz vezet, létrehozását teszi szükségessé. [Közbekiáltások jobb felől: Az indokolásban csak parallel vonalakról van sző !) Nem parallel vonalakról van itt szó, itt átalános elvek vannak kifejtve, én azokat olvasom szóról szóra és itt átalánosságba,n van mondva; nem akarom a t. ház figyelmét hosszasan igénybe venni, különben fölolvasnám az egészet, de ezen egész lapon ezen egyetlen egy szó „parallel" nincs meg. Itt átalános elvekről van szó, melyekből a minisztérium kiindulni látszik, s ezek azok, melyekre nézve a minisztériummal egyetértésben nem vagyok. A tapasztalás azt mutatja, hogy legalább minden mértföld vasúthoz 5 mértföld kőut építtetik. Ha ez történik, csak akkor fogja a kereskedelem hasznát venni a kiépített vasutaknak a mint kell, és akkor fognak csak a vasutak jövedelmezőkké lenni. Hiszen t. ház, nézzük összehasonlítva Magyarországnak kőutait, a külföld kőutaival. Egy negyed mértföldnyi területre Belgiumban esik 2 mértföld kőut, Porosz- Pranczia- és Olaszországban 27a mértföld, Angolországban, hol aránylag legtöbb vasút van, 5 mértföld kőut minden • mért földre. De még a Lajtán túli tartományokban is és Csehországban 2 1 / i! , Morvaországban 2, Felső-Ausztriában 3 1 /*, Istriában 3 3 / s mértföld kőut esik minden négyszög mértföld területre. Magyarországban pedig Vs mértföldnél valamivel több, t. i % mértföld, beleszámítva ide a megyei utakat; mert nemcsak az államutakról beszélek, hanem azon közel 2 ezer mértföldnyi megyei utakról is, melyeket nálunk közönségesen „országútnak" neveznek. Ebből méltóztatik látni, hogy azon országokban, hol a vasúti hálózat sokkal inkább van kifejlesztve, mint minálunk: a közúti hálózat szintén ki van fejlesztve; mert szükségesnek találtatatik, amennyiben egyik a másik kiegészítője. {Ugy van! a szélső bal felől.) Azt mondja egyébiránt a minisztérium, hogy azért sem nagy barátja a közutak építésének, mert a kő-, vagy vizutak előállítása egyenlő, vagy csak némileg kevésbbé költséges, mint a vasutaké. Én nem tudom, miként méltóztatnak a számadásokat megtenni; hanem azt hiszem, hogy Magyarországon könnyebb talajon építeni vasutat nem lehetett, mint milyenen építtetett pl. az alföldi pálya : és mégis azt látjuk, hogy az.
