Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-283
263, országos üiés február II. 1871. 77 törvényhozás által hozandó intézkedéseknek; kellett gondoskodnom oly igazgatókról, a kik át legyenek hatva azon eszmétől, hogy a büntetés ne csak kínzásból álljon, ne csak nyomorgatás által emlékeztettessék a bűnös arra : miszerint bűnt követett el; hanem kik egyúttal tudják, miszerint az államnak saját érdekében egyik legfőbb ezélja, hogy a bűnöst a büntetés által javítsa, s hogy az állam saját érdeke ellen vét akkor: midőn azt szem elől téveszti, és nem törekszik arra, hogy az eltévedtet jobb állapotban adja vissza a társadalomnak. A fegyőrök személyzetében is nagy volt a hiány, és még a meglevők sem tudták maguk között a fegyelmet föntartani, ugy, hogy sok helyütt gyakran, részint a fegyőrök ügyetlensége, részint hiánya miatt katonaságot kellett alkalmazni. Mindezen hiányok lassankint eltűntek, és ha ma valaki az országos fegyintézeteket szives megtekinteni : meggyőződhetik arról, hogy talál ott könyvtárt, talál intézkedéseket az egészség föntartására, talál fürdőket, talál magánzárdákat oly czélból, hogy minden fegyencz, mielőtt munkára alkalmaztatnék, 1 — 6 hétig egy magánzárdába zárassék egyedül, hogy szálljon magába, és tudja, miért került a fegyházba. A csatornázás a fegyintézetekben tökéletesen hiányzott, még magában Szamos-Újváron is, úgyszintén van ventillatio és légfűtés Váezon, mint Irányi Dániel képviselő ur meggyőződhetett róla. Gondoskodva van már imaházakról is, mert eddig csak a katholikusok voltak illyenekkel ellátva; most már minden felekezetűek bírnak ilyenekkel. És a mi a rendszert illeti, hivatkozom az általam 1869. Julius 9-én kibocsátott házszabályokra, a melyeket ha figyelemmel olvasnak a t. képviselő urak: meg fognak győződni arról, hogy e téren bizonyosan megtettem mindent, mi a büntetés ezéljával és a humanitással megegyeztethető. A bűnösök, a fegyenczek nem záratnak össze; hanem elkülönittetnek három osztályba. Az elsőbe jönnek a kiskorúak, a másodikba a nagykorúak, a harmadik osztályba pedig a viszszaesők. A munkát nem a bérlő határozza meg, hanem az igazgató és az orvos. A munka meghatározásánál mindig egyúttal az illetőnek individualitása is számbavétetik; továbbbá figyelem fordittatik arra is, hogy oly munkanemet tanuljon meg a fegyencz, melyet akkor is használhasson, midőn a fegyházat elhagyja. Iskolaköteles mindenki 25 éven alól; a 26 éven túliak szintén vehetnek oktatást, ha kivannak; hanem azokra nézve ez imperative nincs behozva. A tantárgyak: olvasás, írás, számtan elemei, természetrajz, földmivelés, állattenyésztés, föld' leírás és történet, sőt vannak közös iskolák. Ezenkívül télen gondoskodva van arról, hogy estéken közös fölolvasások tartassanak. Sőt némely fegyintézetekben zene, rajz és festés is taníttatik. A lipótvári fegyintézetben p. o. egy 18 tagból álló zenekar van; egy másik fegyintézetben pedig 24 tagból álló, és aki tudja, hogy a zenészét, s átalán a művészet az érzelmek nemesítésére mennyire hat: az nem fogja azt nevetséges tárgynak venni, hanem oly eszköznek, mely a fegyenczek javítását czélozza. A mi a munka-nemeket illeti : nem áll az, a mit Máriássy képviselő ur könnyedén odavetett, hogy a pipacsináláson kivül más munkával nem foglalkoznak. Most azon munkanemek, melyekre a fegyenczek alkalmaztatnak, következők: ács, kerékgyártó, bodnár, asztalos, esztergályos, kovács, lakatos munka, kötélgyártás, szalmafonás, bádogosság, azután igaz, köztük van még a pipacsinál ás is. Ezenkívül: a kertészet, okszerű földmivelés , a női intézetekben pedig fonás, szövés, varrás, horgacsolás, kötés; — Nagy Enyeden végül még a selyemtermelés is. Sőt mondhatom, hogy a szabóság annyira ki van fejlődve és tökélyre vive ezen intézetekben, hogy átalán igen kapósak azon munkák, melyek ezen fegyintézetekből kikerültek. Illaván pedig a czipészmesterséget annyira vitték, hogy ott 150 cshpész van és 28 gép foglalkozik, és az itt készített czipők nemcsak Magyarországon kelendők, hanem Francziaországba is szokták szállítani. A váczi szalmakalap sok helyen florenczi helyett árultatik, különösen pedig kitűnő a keretkészités. Ha valaki azt kérdezi, mióta a humanitás e szellemét bevittük ezen fegyintézetekbe, mióta ott a botozásnak, bilincselésnek hire sincs : minő jótékony hatást gyakorolt ez? azt kell felelnem, hogy minden igazgatónak egyhangú jelentése szerint: a lehető legjobbat ; ugy, hogy már a pusztai betyárok is szívesen olvasnak, írnak, sőt fogalmazni is tudnak; visszaesésről nincs szó, és ha alkalmaztatnak szabadban mezei munkára: ezt kitüntetésképpen fogadják, és noha nagyon természetesen a szabadban nem oly szigorú fölügyelet alatt tartatnak, mint magában a fegyházban : még sincs rá eset, hogy csak egyetlen szökési kísérlet fordult volna is elő. Az oktatás eredménye majd idővel fog kitűnni; de addig is constatálom azt, hogy 754 fölnőtt, tehát a kiskorúakon kívül 754 fölnőtt részesül oktatásban, s ez alatt nemcsak a vallásoktatás értetik, hanem irás, olvasás, számolás stb. Különösen a munkának van igen jó hatása a fegyenczekre. A ki munkára szorittatik: annak természetesen jobban kell élelmeztetni, és e kettő kölcsönösen visszhatást gyakorol egymásra ; hogy jobb élelmezés-