Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-283

283. országos Kés február II. 1871. 59 bizonyítva, akkor a bűnöst meg kellett volna büntetni: ha nem volt helyes a vizsgálat, akkor uj vizsgálatot kellett volna elrendelni. A törvényszék, véleményem szerint, nem ugy járt el, mint eljárnia kellett volna. Én egyébiránt nem rovom meg ezért a törvényszéket, nem rovom meg azért, inert itt hibás az ország és a miniszter ur, ki már 4 év óta kormányoz, és nekünk még sincs codexünk. A törvényszéket nem róhatom meg, mert a hol törvény nincs : ott a biró saját meggyőződése és fogalma szerint itél; a meggyőződések és fogalmak pedig igen különbözők lehetnek. Negyedik és íő oka a bűntények terjedésének a törvények helytelen végrehajtása. Szerintem, t. ház, a büntetésnek három ezélja van. (Bálijuk /) A büntetés elégtétel és kártérítés a megsértettnek; elégtétel és kártérítés 2-szor az államnak a társadalmi rend fölzavarásáért és a tett költségekért; 3-szor a büntetés czélja javítás. Itt ezen három czél közül egyik sincs végrehajtva: mert a büntetés valósággal csak akkor lehet büntetés, ha a kár, melyet a bűnös rabló, tolvaj okozott,megtéríttetik. Másodszor akkor lesz a büntetés: ha a rab nincs jobb helyzetben akkor, midőn fogházban van : mint azelőtt otthon; mert, nézetem szerint, nem lehet kávéházat tartani fegyenczek számára. Legalább az én nézetem szerint nem lehet tartani a rabokat a becsületes emberek filléreiből. Javítani lehet akkor, midőn a rab a fogságban el van foglalva; mert ha henyél, nem dolgozik : sem testileg , sem erkölcsileg nem javul. Már most visszamegyek az elsőre. Miniszter ur, vagyis inkább az országgyűlés nem mondta ki soha, hogy a rabok kártérítéssel nem tartoznak ; ezen kártérítést megvették még a régi rendi időben is, ez eltörölve nincs, és igy kötelessége lett volna a miniszter urnák ezt végrehajtani. Yan az államnak 3500 fegyencze ; ezek visszatérítenek 9100 frtot; egyre esik 8 frt. Enyeden 2 frt, Mária-Kbsztrán 2 frt 40 kr, Illaván 1 frt, Váezon Lipót váron 2 frt lOkr, Szamosujvártt 33 kr. Most kérem, ha Magyarországban körültekintünk, lakóinak 7

14 — 1

/

H

. része falusi lakosságból, tehát olyanokból áll, kiknek effectiv vagyonuk van. Tehát ha ezen összeg vissza nem téríttetik: miniszter ur az oka, ki a törvényeket végrehajtani nem tudja. (Zaj. Halljuk!) Igaz ugyan, erre miniszter ur azt felelhetné, hogy nem ó hajtja be ezen összegeket, hanem ez a megyék teendője. Megengedem, sőt tudom. Elmondom, hogy miképen szoktak a megyék eljárni. Eljön az ügy az alispánhoz, kinél § hónapig hever, onnan eljön a szolgabíróhoz, onnan az esküdthöz, és végre a falu házához; ha baloldali az esküdt: a jegyzőnél ebédel; ha jobboldali, a kath. plébánosnál, (Derültség.) azután odaadja a bírónak; ez vagy fél a rabtól, mert későbben kijön az akadémiából, vagy egyszerűen azt mondja, hogy semmije sincs. Ezen hosszú proeessuson megy vissz a aminiszter úrhoz, és ő, ha igy vesszük föl, azt mondhatja is, hogy nem tehet róla. En uraim ezt nem engedhetem meg. Alkotmán}

r

os országban mindenki felelős. A miniszter urnák rettentő nagy hatalma van. Éti máskép fogom föl a miniszter ur hatalmát , és részemről nem vádoltathatom azzal, hogy a miniszteriális, a parlamentális hatalom ellen izgattam. Van a miniszter urnák közege. O azt mondja, hogy nem függesztheti föl a szolgabírót vagy az alispánt! De vannak a miniszter urnák főispánjai, s ezeknek néhány százezer forintot fizetnek. Ha a megye helytelenül járt el, ha 3V

2 év alatt nem tudott semmire sem menni: miért nem bizta meg a főispánt, hogy vizsgálatot tegyen? (Zaj a jobb oldalon.) Igenis: a kormány mindig tehet vizsgálatot s nem is kell ezt dobbal tenni: mert ha dobbal teszi, nem sül ki semmi; és a kormánytól megtagadni nem lehet azon jogot, hogy vizsgálatot indíthasson. De hogy nem akart vizsgálatot tétetni, látszik azon esetből, hogy Hevesmegjtónek kalpagos királyi biztosa volt és Somogymegyébe prokonsul küldetett: és én nem tudom, vajon tett-e vizsgálatot; de én hevesmegyei ember vagyok, és semmiféle vizsgálatról nincsen tudomásom. Ha tette, visszavonom szavaimat ; de miután semmi sem volt közölve, ugy látom, hogy a miniszter ur nem tette, és ezen hibáért felelős a miniszter ur. A másik az, hogy a rabok pazarul élelmeztetnek. Mármost, ha azon rabnak állása kényelmesebb ben, mint kün; — vágyik utána, és azért szaporodnak a rabok. — Az élelmezés különbözősége Illaván 10 frt 50 krba, Munkácson 10 frtba, Szamosujvárott 7 frt 50 krba, N.-Enyeden 7 frtba, — az évi élelmezés kerül a legdrágább 135 frtba, a legolcsóbb 90 frt 7 krajczárba. Már ha a miniszter ur lelkiismeretesen, — ne vegye rósz néven a kifejezést, — ha gondosan járt volna el: föl kellett volna előtte azon különbségnek tűnni, mely a szamos-ujvári és a nagyenyedi élelmezés közt van. A rab gyomra mindenütt egyforma, s a rabot különfélekép tartani nem lehet. Annak elesége zöldség,, liszt és néhanéha hus. Föltűnő a különbség ennélfogva, mely épen a szamos-ujvári és n.-enyedi élelmezés közt van, mely két hely egy országkerületbe, szerintem a királyhágóntúli részekbe, mások szerint Erdélybe tartozik. E két hely közt az élelmiszerek drá•8