Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-294

294. országot Ülés február 24. 1871. 349 hitoktatókat a római katholikus hitoktatókkal ugyanazonos fizetésben részesíteni és a fizetésnek az államkincstárból való teljesítését elhatározni, következőleg annak a jelen évi költségvetésbe való fölvételét elrendelni méltóztassék. A mennyiben, t. ház, már ily tartalmú fo­lyamodványok és indítványok a kérvényi bizott­ság kikerülésével egyenesen a pénzügyi bizott­sághoz utasíttattak, kérem a t. képviselőházat: méltóztassék ezen kérvényt is oda áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog át­tétetni. Simonyi Ernő: T. ház! Prancziaor­szág szándékolt földarabolása és a hóditási jog újra íolélesztése ellen van szerencsém több rend­beli kérvényt beadni, jelesen: Baranya megye Kővágói Szőlős község 57 lakosa, Mosony-város 146 lakosa és Pestváros 299 lakosa aláírásával ellátott, összesen 16 darab kérvényt. Kérem ezeket a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda fog utasíttatni. Csernatony Lajos: T. ház! A szen­vedő Francziaország iránti magyar rokonszenv nyilatkozata gyanánt van szerencsém 5 kérvényt 108 aláírással a t. háznak benyújtani. Kérem ezen kérvényeket a kérvényi bizottsághoz uta­síttatni. Elnök : Oda fognak áttétetni. Vidacs János: T. ház! Van szerencsém Boros Lajos székely-keresztúri egyesbirósági ír­nok kérvényét a t. ház asztalára letenni, mely­ben írnoki fizetésének fölemelését kéri. Továbbá van szerencsém Nyitray István kérvényét a t. ház asztalára letenni, melyben segélyt kér. Azonfölül van szerencsém Korb Noé szesz­égető kérvényét a t. ház asztalára letenni, mely­b en panaszkodik, hogy 12 itcze lőréért irgal­matlanul megbüntették. (Derültség.) Azonfölül van szerencsém több Pest belvá­rosi, ferenczvárosi, terez- és lipótvárosi lakos kérvényét a t. ház asztalára letenni, melyben kérik : ne méltóztassék közönyösen nézni, hogy Elszasz és Lotharingia Francziaországtól elvá­lasztassék. Kérem a t. házat : méltóztassék ezen kér­vényeket, tárgyalás végett, a kérvényi bizottság­hoz utasíttatni. Elnök; Oda fognak utasíttatni. Eder István: T. ház! (Zaj.) 1869-ik év tavaszán az alföldön, különösen a Tisza vi­dékén pusztítván a fagy, Csongrád város hatá­rában is tetemes károkat okozott. A kormány közegei közbejöttével ezen ká­rok megszemléltettek és fölbeesültettek. Ily mó­don mutatott ki Csongrád város tanácsa egye­sek által szenvedett 18,600 frtnyi 88 kr. kárt, s ezen kimutatást ennyi adóelengedés végett a minisztériumhoz terjesztette. Azonban minden hiteles és megbízható bizonylatok elle.iében a minisztérium 8579/1870. szám alatti intézmé­nyével elutasította folyamodó várost azon in­dokkal, hogy Csongrádban nem történvén fagy­kár : adóelengedésnek sincs helye. A tanács ezt félreértésnek vélvén: a fagy­kárt kimutató okmányok hozzácsatolása mellett is­mét folyamodott, s ekkor a minisztérium 29,132/1870. számú oly értelmű intézményn yel utasította el a városi tanácsot, hogy a folya­modást érdemleges tárgyalás alá azon okból nem vette, mert ez ügy már 8579/1870. szám alatt kelt intézménynyel elintéztetett. Következő kérdést intézem tehát a minisz­ter úrhoz: 1. Hajlandó-e ez ügyet tüzetesen és alapo­san vizsgálat alá venni? 2. Ha a fagykár valósággal megtörténtnek bizonyul, a kimutatott kárhoz képest részesiti-e a kárvallottakat az azokat megillető adóelen­gedésben ? Széll Kálmán jegyző (újra fölol­vassa Eder István interpellatioját). Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : A kérdésre igen könnyen azonnal válaszolhatok. Ámbár az ügy már kétszer for­dult meg a minisztérium előtt : az illetők meg­nyugtatása czéljából igen szívesen harmadszor is vizsgálat alá veszem, és ha a kár valósága bebizonyulna, és ha — minthogy nem elég azt állítani, hogy kár lett legyen, — a kár annak idejében a maga módja szerint föl is vétetett: akkor a károsultakat megillető adóelengedésnek semmi sem áll útjában, és kötelességemnek fo­gom tartani őket abban részesíteni is. Eder István: A pénzügyminiszter ur felelete engem megnyugtat, ós miután a kár, meggyőződésem szeriut, kellőleg ki van mutat­va: ugy hiszem, hogy a város biztosan számit­hat az adóelengedésre. Elnök: Méltóztatnak tehát a feleletet tudomásul venni ? (Tudomásul vesszük.) Tudomá­sul vétetett. Következik a mai ülés napirendjének első tárgya: az 1871 -ik évi márczius hóban viselen­dő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Széll Kálmán jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot.) Ürményi Miksa előadó: Az osztá­lyok előadóiból alakult központi bizottság jelen­tése az 1871 -ik évi márczius hóban viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló tör­vényjavaslat tárgyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom