Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-292
glQ 292. országos ülés február 22. 1871. nünk, ha idegen is meg fogja azt tekinteni. Hozzá adatott az előcsarnokban egy kis szobor-gyűjtemény is, melyben a magyar szobrászatnak szintén néhány jeles terméke foglaltatik. Azonkívül elkészült és közkézen forog már a képtárnak katalógusa is, mely elégséges arra, hogy a közönség tanulja meg mindazt, mi a képek megértésére szükséges. Itt van továbbá a természeti osztály. Abban még nagyon hátra vagyunk ; mert az anyag, melyet Xántus igen tisztelt természetbúvárunk beküldött, oly nagy, hogy annak elrendezésére igen sok idő lesz még szükséges. Ott még sokra lesz szükségünk; ez még több éven keresztül nagy kiadást fog okozni a budgetben, mig mindent olyformán elrendezhetünk , hogy az csakugyan biztos legyen a por és idő viszontagságai ellen. A mi a földtani részt illeti, éhez a Lobkowicz-fele gyűjteményt megszerezni sikerült. Az ide is jött, és ezen körülbelül 40 — 50,000 darabból álló gyűjteménynek fele már tökéletesen el van rendezve; és nemcsak hogy el van rendezve, hanem a duplicátumokból, az ország intentiója szerint, már eddig is körülbelül 12 gyűjtemény állíttatott össze, ugy, hogy az a két minisztériumnak legközelebb rendelkezésére bocsáttatik; — a két minisztériumnak, mert a pénzügyi minisztérium adta legközelebb azon pénzt, melybe a gyűjtemény került, ugy, hogy a selmeczi akadémia is részesül benne, és igy a reáltanodák is igen szép gyűjteményekkel elláttathatnak. Mondhatom, hogy mind e tekintekintetben csak dicsérni lehet az őrök és őrsegédek munkásságát, a kik egészen hivatásuknak élnek. Ezeknek állását tek'ntve is, t. ház, nem akarok most semmit kérni ; hanem csak figyelmeztetni akarom a t. házat, hogy aequiparálni kell fizetésöket az egyetemi tanárok fizetésével: mert ezen őröknek is épen olyan állást kell biztositanunk, mint a tanároknak, s akkor, mikor a tanárok fizetése rendszer esi ttetni fog: különös figyelmébe is fogom ajánlani a t. háznak az őrök <éa őrsegédek állását, a kik egész életüket, idejöket a tudománynak szentelik, és egyátalában semmi fölebbnienetelt nem várhatnak. A régiségi osztályban is igen sok történt: ott is kiválóan ügyes és munkás őrünk van, a ti nagyon szivén hordja ezen osztály emelését, és ott egészen uj muzeumot rendezett be, melyet még nem ismer a közönség, s mely a napokban fog megnyílni oly helyiségekben, melyek az előtt pinezének nézettek, jelenleg pedig egy díszes termet képeznek. Ebben minden fölírassál ellátott követ fölállítottunk oly módon, hogy ez szintén díszére lesz a múzeumnak, és mindenesetre egyik legtanulságosabb részét fogja képezni. Hanem amint a múzeumból kilépünk, azt találjuk, hogy a kert nincs oly állapotban, minőt itt a város kellő közepén kívánnunk lehetne. Az utak mindannyian sárosak, és ott van még a kertben a luczerna, és a fák is elsatnyulnak, Eddig nem lehetett többet tenni, mert nem volt vízvezeték. Tavaly erre a költségeket meg méltóztattak szavazni, és nagynehezen annyira jutottunk, hogy már a napokban a vízvezeték kész lesz, és ezután majd többet lehet ez irány^ ban tenni. De ha látjuk, hogy a kertész fizetése 360 frt,—tehát körülbelül annyi, mint egy napszámosé, — ha azt látjuk, hogy a kertmüvelésre 300 frt vau előirányozva: ne méltóztassanak hinni, hogy a kertet ezzel diszes rendben lehet tartani. Mert évi 300 írttal és oly kertészszel, kinek fizetése 360 frt, egy squaret föntartani lehetlen. Szükséges lesz mindenekelőtt az utakat kikavicsoltatni, a mi körülbelül 300 — 500 frtba fog kerülni. Hiszen alig lehet a múzeumba átmenni a sár miatt; —hanem, ha a költség nincs előirányozva : én nem tehetek semmit. Előre kijelentem azonban, hogy a legközelebbi alkalommal, midőn szerencsém lesz, — ha még szerencsém lesz — e tárgyban a ház elé lépni, arra különös súlyt fogok fektetni, hogy a külsőség tekintetében is tegyünk valamit, ós hogy a kertnek rendbehozatalára, ha nem is sokat, de legalább egypár száz forinttal többet áldozzunk, hogy itt az országház közelében, egy diszes sétahelylyel bírjunk, a mi különben is mindnyájunkat érdekel. Jelenleg különösen semmire sem akarok többet kérni, mint a mennyi itt előirányozva van. Ha többet kérnék, azt indiscretiónak tartanám. De előre is kijelentem, hogy miután látom, hogy a ház ilyenekre szívesen áldoz valamit: a legközelebbi alkalommal többet fogok kérni. A termek fűtését ugyanis annyira szükségesnek tartom, hogy e nélkül — nyíltan kimondom — a múzeumnak csak fél hasznát veszszük. Az igaz, hogy csak 4 hónapig van zárva; de ezen 4 hónap többet ér, mint a többi 8. Éppen azért különös figyelmébe ajánlom ezen kérdést ugy a miniszter urnák, mint a háznak. Az évi kiadás nem lesz épen nagy: mert ha a termek gőzzel füttetnek, mint a laboratórium: ez nem sokba kerül. De az első berendezés aligha nem fog 20—30 ezer frtot igénybevenni. Ezt a legközelebbi alkalommal bátor leszek kérni: mert ha már van ily intézetünk, legalább aknázzuk ki azt. Rósz gazdaság volna, ha ezt nem tennők, és én állithatom, hogy ez oly tőke, mely bőven kamatoz, mert ez utón az ország művelődése nagy mértékben előmozdittatik. Ajánlon ezen tételeket a t. ház szives figyelmébe. (Atalános helyeslés.) Táncsics Mihály: T. ház! Pulszky