Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-290
293 országos ülés február 20. 1871 253 kapott tanpénz czimén; 10 olyan, ki 875 írtnál kevesebbet; és csak tiz volt, ki 900 írtnál többet kapott, 2400 frtig. Csak 3 volt olyan, ki 2500 frtnál többet kapott 3000 frtig, és 4,' ki 3000 írtnál is többet 4500 frtig. Egyetlen sem volt, ki 4800 írttól 5400 frtig kapott volna, és -csak egy volt, a ki kivételesen 6000 frtot kapott. Amiből következik, hogy a tanárok 59°/ 0-ja 800 frtnál kevesebb tanpénzt kapott, és igy alig jönnek az illetők összesen 2100 frtra; ellenben a nagyobb tanpénzzel birok száma fölötte -csekély, A múlt esztendőben ezt már szinte tekintetbe vette a pénzügyi bizottság s a t. képviselő ház; és azon intézkedés tétetett, hogy egy bizonyos alapot adott rendelkezésére a minisztériumnak, a melyből azon tanárok, kiknek fizetése nem megy föl a tanpénzzel együtt 2500 frtra : azt az állam pénztárából pótolja; ha azonban rendes 1300 fizetésén kivül annyi tan pénze van, hogy azzal együtt 2500 frtra megy jövedelme : akkor az állam részéről semmi pótlást nem kap. Ez azonban fölfogásom szerint, a legszerencsétlenebb expediens, mely az egyetemen alkalmaztatott. Oka ennek, a miért ezt állítom a következő : a külön tanpénznek czélja csak az lehet, hogy a tanár ösztönöztessék buzgóságra, hogy buzdittassék még többet tenni a rendesnél, az anyagi haszon kilátásával. Ezen uj intézkedés mellett azonban az eredmény mi? Az, hogy azon tanárok, kiknek tanpénze, mint már szerencsém volt fölolvasni 800 frtnál nem több, és kik az összes tanárok 59%-ét teszik, azt mondják, hogy miért tartsanak ők külön collegiumokat, minek buzgólkodjanak : hisz ugy is megkapják az állam részéről a pótlást; hisz azt, mit P collegium utján beszereznének: az állam ugy is pótolja; ellenben ha buzgólkodnak, ugy is kevés lesz a,z eredmény: szóval ezen intézkedés által — t. i. a tanpénzek által — előidéztetni kívánt külön buzgóság és szorgalom a tanárok részéről nem lesz tapasztalható. Hogy a tanároknak ezen 1300 frttal való fizetése már tarthatatlan a királyi egyetemnél: belátni méltóztatik, különösen ha meg méltóztatnak gondolni, hogy ezen fizetés azon időből való, a midőn a többi intézeteinknél is sokkal kisebbek voltak a fizetések ; igy például a kir. akadémiákon 8—900 frt fizetéseik voltak a tanároknak, már ma azonban azok 1500 frtra lettek fölemelve, azóta a polytechnikumon is 1000 helyett 1800 frtot kapnak a tanárok, a selmeczi akadémián 1900 frttal vannak alkalmazva : csak a kir, egyetemen vannak még a .régi fizetések föntartva 2100 frt: és igy egy sincs, kinek több volna ezen fizetésnél: — ilyen is csak «gy van. A nagy különbség ezek közt az: hogy, ha a fizetés rendes, és ha csak pótoltatik az állam részéről kegyelemképen és időnkint, először az illető tanárra nézve lealaesonyitó, ha mintegy pótlást kap kegyelem utján az állam részéről, holott azt munkája, és szorgalma által kiérdemelte. De a másik főkülönbség abban áll, hogy habár pótoltatik is neki, ha nincs tandija, 2500 frtig a fizetés : mégis, hogyha történetesen nyugdíjaztatni akarja magát, akkor az ő nyugdija 1300 frt után fizettetik ki. Vegyük már most egyetemünk egyik vagy másik kitűnő tanárát, a ki képtelenné válik előadást tartani, és 10—20 évi szolgálat után ugy fog nyugdíjaztatni, hogy 1300 frt után kapja ennek harmadát, illetőleg felét, vagyis 4 — 500, vagy legfölebb 600 frtot. Mindezekhez képest, a magam részéről, bátor vagyok a következő indítványt tenni: A költségvetés 18-ik lapján az egyetemi tanárok fizetésének ideiglenes fölemelésére, és évtizedi pótlékokra 24,000 ft van előirányozva. (Ez csak időről-időre való kegyelmi intézkedés.) Ezen tétel helyett módositványkép a következő tételt indítványozom : „Az egyetem 3 világi karánál — mert csak ezekről van szó — működő 48 rendes és 8 rendkívüli tanár 1365, illetőleg 1000 — 1200 frtnyi alapfizetésének 2500, illetőleg 1500 frt fizetésének tölemelésére, és évtizedi pótlékokra 57,680 forint." A különbség ezek közt csak az, hogy a törvényhozás nem ideiglenesen, és nem pótlék gyanánt adja meg a fizetést, a mennyiben t. í. tanpénze nem éri el a 2500 frtot; hanem adja állandóan ugy, hogy ez neki alapfizetés gyanánt szolgál, és a szerint számíttatik eshetőleges nyugdija is. A különbség az 57 és 24,000 frt közt, körülbelül 30,000 frtot tesz. Ajánlom ezen inditványt a t. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (újra olvassa Hoclossy Imre indítványát.) Henszlmann Imre: T. ház! Őseink nagyon is megbecsülték a theologiát, és erre roppant sok pénzt költöttek. En azt kívánom, hogy most, a tudomány korában élvén, megbecsüljük a tudományt, és in specie az egyetemi tanárokat. Ezért van szerencsém ezen indítványhoz hozzájárulni: annál inkább, mert hiszen én már tavaly indítványoztam, hogy az egyetemi tanároknak 3000 frt szavaztassák meg, mint rendes fizetés. Megemlítem ezenkívül még azt is, hogy a [ költségvetés 18-ik lapján azt olvassuk : hogy
