Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-289
238 289. országos ülés február 16. 1S71. tekinteni hivatalaik pontos teljesítéséért; ha valaki azon urak közül például hivatalában éveken át buzgón teljesítette volna kötelességét, és ezért nyerné azt jutalomképen : akkor még volna valami logika ezen eljárásban. De mikor még azt sem tudják : mennyire fog megfelelni az illető kötelességének; akkor ruházni föl ezen ezimmel, és ugy bocsátani a nép közé, mint egy üres, ékszerrel fölruházott egyént: ezt én, megvallom, liberális politikát követő kormányhoz illőnek nem tartom. (Helyeslés bal felől.) De még egyet akarok fölemlíteni a t. ház előtt. Ha már magukra a növendékekre károsan kell, hogy hasson ilyen, a liberális és egyszerű neveléstől eltérő módszer : a tanítókra nézve még egy másik veszélyes oldala is van ; mert nem szenved kétséget, hogy az ilyen főfölügyelő a tanítók irányában, mint királyi biztos egyszersmind mint politikai repraesentans is lép föl. En azt gondolom, hogy a királyi tanácsos ezimmel fölruházott fölügyelő oly auetoritassal és követeléssel is lép föl a t anitÓKirányában, hogy — ha bár világosan nem követeli is azt —, a tanítók állásuk kényszerűségénél fogva, mindig kötelezetteknek fogják * magukat érezni arra, hogy Őt a politikai téren hiven kövessék, hogy voxaik rendelkezésére álljanak, s hogy e szerint ők is, a helyett, hogy a népnél a független jellem kifej tői legyenek: e módon bevonatnak a servilismus azon szellemébe, mely lehetetlen, hogy ilyen módszerből ki ne fejlődjék. Én tehát, mit mondám, nem kívánom e rovatot megtagadni, hanem az uj miniszter figyelmét arra mindenesetre fölhívni kívánom, hogy térjen el ezen üres ékszert kereső módszertől, s állítson oly tanfelügyelőket: kik hivatásuk szép teendőivel megelégedve, annak betöltésében találják legnagyobb kitüntetésüket. (Helyeslés bal felől) Zsedényi Ede: Egy rövid észrevételt a tanfölügyelők kérdésénél magam sem hallgathatok el, azt t. i., hogy az eddigi tapasztalások szerint, a tanfölügyelők nem arra törekszenek, hogy oly helységekben állítsanak föl községi iskolákat, melyeknek népessége semminemű népiskolával nem bir: hanem inkább arra, hogy oly helységekben, melyekben a nép egy, már meglevő felekezeti iskolában nevelést nyerhet, a felekezeti iskolák nyugalmát fölzavarva, a híveket arra szorítsák, hogy minden módon községi iskolát állítsanak föl. Véleményem szerint az állam főczélja csak az lehet, hogy a nép nevelést nyerjen, tehát legelőször oly helységekben köteles az állam iskolákat állítani, melyekben az nines ; s csak azután térhet át arra, hogy a meglevő felekezeti iskolákat alakítsa át közösekké. Tehát, véleményem szerint, a közoktatási minisztérium szorítsa oda ezen tanfölügyelőket, hogye szerint járjanak el. igy pl. Szepes megyének van egy magurai járása, a melyben alig van egy-két iskola : oda nem megy a tanfelügyelő; hanem elmegy oda, a hol felekezeti iskolák már a népnevelésről gondoskodnak. Erre akartam a t. miniszter ur figyelmét fölhivni. (Helyeslés.) Elnök: Megszavazza e tételt a t. ház a pénzügyi bizottság véleménye szerint? (F'ólkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző : (olvassa) : Utazási költségek: 28,600 frt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző : (olvassa) : Hivatali átalányok 12,300 frt. Kautz Gyula előadó; Nines észrevétel. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? {Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző : (olvassa ' ; : Jutalmazások és segélyezések, és esetleges előre nem látható kiadások 5000 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság e tételben az 5000 frt. helyett 3000-et hoz indítványba. Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság véleményét? (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző : (olvassa) : Uti költségek és nyugdijak 400,000 forint. Gonda László: T. ház! Nekem a jegyző ur által épen most fölolvasott tételhez van megjegyzésem. Az útiköltségek és napidijak czime alatt igen nagy horderejű tétel rejlik, mert ezen átalányképen megszavazandó 40,000 forint 80 iskolai tanácsnak szól. Ugyanazon tétel az, t. ház, melynek igen nevezetes történeti múltja is van a tisztelt ház előtt. Nevezetesen az 1870. évi költségvetés megszavazásánál a miniszteri előirányzatban 80,000 frt. volt e czim alatt kitéve, melyet első helyen maga a pénzügyi bizottság szállított le 40,000 forintra, és pedig azon oknál fogva, mert a mint vélte, nobile officiumot fognak abból tenni a megyékben, azaz a közszellem, a társadalmi érdek szempontjából ki fogják segíteni a kormányt abban, a mit ezen költségvetési tételnél le kellett szállítani. Van szerencsém már most ezen történelmi ténynek némi commentárját is bírhatni, nevezetesen a miniszteri jelentésben, mely a népiskolák közoktatási állapotáról szól.
