Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

286. országos filét február 15.1871. 163 rész ? Kérdem én, vajon hol van azon organicus törvény, melyből azt lehet következtetni, hogy a magyar korona országait fele rész illeti abból, a mi nincs is semmiféle alkotmányos, semmiféle parlamenti utón elhatározva? Ezt nekem senki nem fogja megfejteni. 0 felségének cabinetirodája és ő felségének levéltára nem állami, hanem egyenesen udvari intézet: s igy nem egyebek, mint ő felségének személyes segédközegei. Cabinetirodának csakis ott lehet helye, a hol vannak eabineti ordonancok és a hol létezik cabinet justiz. En ilyenre megszavazni nem akarok semmit, és hiszem, hogy a képviselőház sem adja ki kezéből annyira jogát, hogy megszavazna oly tételeket, melyekre semmiféle minisztériumnak nincs befolyása. Ennélfogva én t. ház ezen összes tételeket, úgymint: a cabinet irodára, a levéltárra és azon hivatalnokok nyugdíjazására előirányzott összegeket, mint az ország költségvetésébe nem tartozókat, kitöröltetni indítványozom annálinkább, minthogy ezen évről évre növekedő költségeknek hova fordítását és azok eredetét nem ismerem. (Helyeslés a szélső balon.) Csiky Sándor: T. ház! Én az előttem szóló Bobory Károly képviselő társammal teljesen egyetértek. De egyetért velem azt hiszem, a képviselőháznak minden tagja is, és igy a t. jobboldal is. Én ugyan nem lehettem szerencsés azon törvénynek alkotásában résztvenni: mert én az 1867 : XII. t. czikkelyt, átalában minden közös törvényt, magukkal a közös ügyekkel együtt nem ismerhettem el olyanoknak, melyek akár az örökös tartományoknak, melyek javára gondolták azon törvényeket alkottatni, akár pedig a magyar hazának boldogitására és íoívirágoztatására fognának szolgálni. Azért tehát én azon törvényekbe, melyeket mindkét részre vészthozóknak ismerek : soha bele nem nyugodtam. De ha már megvannak azon törvények : azt hiszem hogy a t. jobboldalnak, mely azokat alkotta, áll leginkább hivatásában azoknak föntartása; mert különben a törvény nem tisztelésónek példáját maga adja az országnak. Már pedig azon törvényt sokan alaptörvénynek is szeretik hangoztatni, mások pedig kiegyezési törvénynek nevezik ; az tehát mintegy második pragmatica-sanctio, és mégis annak 7-ik pontja ezeket mondja: „A pragmatica sanctio szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országot fa an is uralkodik; de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közös megállapodást a pragmatica sanctioban kitűzött czél nem igényel, Magyarország alkotmányos önállásával pedig s a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar minisztérium előterjesztésére, külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költsége tehát közösügynek nem tekintethetik. Ha már most tekintetbe veszem e tételt: „eabineti iroda szükségleteire ennyi meg ennyi, a mag yar korona országait illető fele rész 60,820 frt]esz;" akkora költség közös, és ha e költségek közösek : akkor ezen tőrvény nem mond igazat; tehát vagy ezen törvény nem áll, vagy pedig azon költség, mely a miniszteri költségvetésben előfordul: nem bir értelemmel. A delegatiókra nincs bizva a királyi udvartartás, nincs megszavazási joga ; éhez képest a delegatio nem szólhat bele : mert nem közös. En különben már a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával megjegyeztem, hogy a 48-iki törvények értelmében ő felsége udvartartási költségei 3 millió írttal vétettek föl, azon törvények értelme szerint, melyek alapján a minisztérium most is létezik, és a melyeknek megtartására ő felsége maga is megesküdött, azon törvények értelmében, mondom, 3 millió frt volt fölvéve udvartartási költségek fejében ; hogy miért emeltetett ez összeg most 3 millió 650 ezer frtra, azt megérteni: megvallom, nem vagyok képes. Az igaz, azon 3 millió frt ezüstben volt megállapítva, melynek agióját ha hozzá teszem, 3.150,000 frtnyi összeg jönne ki, és miért van itt három millió hatszáz ötven ezer frt: nem tudom fölfogni. De már ez megtörtént ; tudom, hogy erre nézve egy tőrvény hozatott tavaly: éhez nekem tehát hozzászólásom nincs. De hogy a eabineti iroda szükségletei fedezésére, mint közös teherre, 60,870 frtot szavazzunk meg, azt a törvényből kimagyarázni képes nem vagyok : mert ahoz semmi közünk nincs, hogy ő felsége eabineti irodáinak micsoda személyzete van, hogy vezettetik az; mert ha lenne, a miniszterek ez iránt is felelősséggel tartoznának nekünk; már pedig a magyar minisztereknek ő felsége cabinet irodája felett rendelkezési joguk nincs. Az örökös tartományok 2

/

3 részt fizetnek, azoknak van hozzászólásuk : nekünk nincs. Mindezen okoknál fogva, t. ház, én e tétel alatt semmiféle költséget meg nem szavazok. Simonyi Ernő: T. ház! Csak azon megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy midőn az ő felsége udvartartására szükséges költségek tárgyaltatnak e házban, egy miniszter sincs jelen. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: De itt van. (Derültség.) 21*