Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-286
i 5 g 286. országos ülés nális osztály alatt én sem értek valami oly bureaucratieus testületet, mint a létező többi miniszteri hivatalok ; de ez nem zárja ki, hogy mégis a minisztérium a codificationális munkálatoknak teljesítésére bizonyos szerves organismust állithasson föl, és Deák Ferencz képviselő urnák módositványa ezen szervezésnek tehetségét is kizárja. Azt mondja tovább Deák Ferencz képviselő ur, hogy egy ily rendes testület óriási számú tagokat igényelne: mert minden tárgyra más véleményező egyének kívántatnak. En ezt részemről nem tartom; mert igen lehetséges — a különböző tárgyak különféleségéhez képest, — a codificationális munkálatok teljesítésénél az illetékes tagokat ugy beosztani: hogy egy-egy tárgy nál azok használtassanak, kik arra nézve hivatással birnak. Azt mondja Deák Ferencz képviselő ur, hogy a minisztérium nem is adhat be mostan javaslatot a codificationális osztálynak miképen leendő szervezésére nézve, és pénzügyminiszter ur is hasonló véleményt nyilvánitott. De azt kérdem: nem akar-e és nem fog-e a minisztérium a codificationális munkálatok teljesítésénél bizonyos módot, valamely eljárást követni, és nem látom át, hogy miért ne mondhatná azt meg nekünk is, hogy mely módot, mily eljárást akar követ, ni ? Miért ne közölhetné velünk is szándékát aziránt, hogy az őtet illető föladatát miképen fogja teljesíteni 1 {Helyeslés bal felől.) És végre én is ismétlem azt, hogy azért, mert a codificationális munkálatok költségeinek megszavazását azon körülményhez kívánjuk hozzá kapcsolni, hogy a minisztérium az általa fölállítandó codificationális osztálynak vagy testületnek szervezetét terjeszsze be : egyátalában nem gátoljuk a codificationális munkálatok teljesítését, vagy azok előhaladását; sőt épen előmozdítjuk azt: mert ez utón akarjuk elérni, ez utón akarjuk a minisztériumot arra kényszeríteni, hogy a codificationális nagyfontosságú munkálatok teljesítésére nézve a legczélszerübb, és így legsikeresebb eszközt használja. Ennélfogva bátor vagyok kérni továbbá is a tisztelt házat, hogy határozati javaslatomat fogadja el. (Élénk helyeslés bal felől.) Ordódy Pál előadó: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy, mint a pénzügyi bizottság előadója — élhessek azon jogommal, melyet a házszabályok az előadónak biztosítanak. Csak egynéhány pillanatra kérem a t. ház figyelmét! Először: hogy egypár szóval felelhessek azon ellenvetésekre, melyek a pénzügyi bizottság jelentésére egy tisztelt képviselőtársam által tétettek. (Halljuk !) Másodszor pedig: hogy constatáljam azon egybehangzást, mely nagy részben Pest városa február 15. 1871. nagyérdemű képviselőjének indítványa és a pénzügyi bizottság véleménye között van. T. képviselőtársam észrevételét nem hallgathatom el, melyet a pénzügyi bizottság véleményére fölhozott, azért: mert azt mondja, hogy a pénzügyi bizottság jelentésének elfogadása végkövetkezéseiben a parlamenti felelős kormány megsemmisítésére vezethetne. Engedjen meg tisztelt képviselőtársam, hogy ezen véleményét, észrevételét ne tulajdonítsam másnak, mint azon féltékenységnek, a melylyel a parlamentalis alkotmány jövője és prosperitása iránt viseltetik. De azt hiszem, hogy észrevétele el fog enyészni azáltal: ha megfontolja azt, hogy a pénzügyi bizottság véleménye e tekintetben tökéletesen megegyezik azzal a móddal, melyet minden parlamentalis országban követ a kormány és a képviselőház ; mert ha az egyes szakminisztériumok eljárásaiban követendő elvekről nem egyszer történik tanácskozás a miniszteri tanácsban, melyet azután a miniszter követ ; ha ezáltal nincs azon önállósága megsemmisítve, mely bizonyos tekintetekben minden minisztert megillet: azt hiszem, hogy az által, ha egy bizonyos összegről az összes felelős minisztérium, s igy a minisztertanács rendelkezik, az által nincs megsértve az önállóság. Azt hiszem, hogy sokkal inkább lehetne azon ellenvetést tenni tisztelt barátomnak véleménye ellenében, a mely szerint egy, a minisztériumnak coordinált codificáló, vagyis inkább államtanácstestületet kivan fölállítani; mert ezáltal azon felelősséget vagy alkotmányos teendőt, mely a felelős kormányt megilleti: épen átteszi oly testületre, mely épen nem felelős. Egyébiránt, ezeknek előrebocsátása után, engedje meg nekem a t. ház constatálnom azt, hogy a pénzügyi bizottság véleménye, és Pest belváros igen tisztelt képviselőjének előterjesztése közt tulajdonképen elvi eltérés nincs. A pénzügyi bizottság sem kívánja a codificationális osztály fölállítását: mert kijelenti, hogy az igazságügyminiszter előterjesztésében előadott indokoktól eltekint, és valamint eddig, ugy ezutánra is megajánlja a hitelt a codificationális „munkálatokra" ; de nem „osztályra." Másodszor: kijelenti a bizottság is, hogy véleménye szerint a hitel az összes minisztériumot illeti ; harmadszor: ezen hitelt a miniszterelnökség költségvetésébe kívánja áthelyeztetni. Bátor vagyok tehát ismételni, hogy elvi különbség nincs; különbség csak az összegre nézve van: mert a pénzügyi bizottság 35,000 forintot, Pest belváros érdemes képviselője pedig 50,000 frtot javasol megadatni. Miután tehát elvi különbség nincs: azt hí-