Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-265

265. országos ülés január 18. 1871. 63 Majláth István jegy zo(olvassa azt §-t.) Győrffy Gyula a központi bizott­ság előadója: Az 1. §-ra vonatkozólag a központi bizottság javaslata a következő: A tör­vényjavaslat 1. §-ára vonatkozólag a honvédelmi miniszter a központi bizottságban megnyugtató fölvilágosítást adván az állandó hadsereg létszá­máról, a katonai kötelezettség alóli elbocsátás és a tartalékba áthelyezés iránt fönálló törvé­nyek megtartásáról, valamint az óvenkint elbo­csátottak és elhaltak összes számáról; mindezek­nek figyelembe vételével a törvényjavaslat 1. §-sa változatlanul elfogadtatott. Elnök: Elfogadja a t. ház az I. §-t? (El­fogadjuk!) El van fogadva. Majláth István jegyző (olvassa a 2. %-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatik, olvassa to­vább a 3. §-t.) Győrffy Gyula előadó: A 3. §-ra nézve az 1868: XL. t. ez. 31. §-ának figyelem­be vételével a központi bizottság indítványozza, hogy a „törvény" szó után a következő szavak: „a kihirdetés után azonnal életbe lép és" közbe­szurassanak. Hogyha ugy maradna a 3. §., mint indít­ványba hozva volt, akkor a törvény csak a ki­hirdetés után 15 nappal léphetne életbe. Tekint­ve azonban, hogy az ujonezozást a most idézett 31. §. értelmében már 15-én meg kellett volna kezdeni, az ügy sürgőssé vált: a miért is a köz­ponti bizottság az imént olvasott szavakat köz­beszuratni indítványozta. (Helyeslés.) E szerint a szöveg igy állana: „Ezen törvény a kihirdetés után azonnal életbelép és végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bi­zottság szövegezését? (Elfogadjuk!) El van fo­gadva. _™ • A részletes tárgyalás befejezve lévén, a tör­vénynek sürgőssége folytán, annak harmadik föl­olvastatása végett — ha méltóztatnak megen­gedni, holnap reggel 10 órakor rövid ülést fogunk tartani. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a zárszámadásokra vonatkozólag. Széll Kálmán, a pénzügyi bizott­ság előadója (olvassa az állandó pénzügyi bi­zottságnak jelentését, az 1869-ik évi zárszámadások; tárgyában.) T. ház! A mint a t. ház emlékezni fog, a pénzügyminiszter, az 1871. évi államköltségvetés előterjesztése után nem sokára, a ház asztalára letette az 1869-ik évre vonatkozó lezárt állami zárszámadásokat, azon előterjesztéssel, hogy ezen számadások, az 1871-ki államköltségvetésnél tájé­kozásul szolgáljanak, annak tárgyalásánál föl­használtassanak. A t. ház ezen számadásokat azon határozattal, miszerint ezek egyelőre a pénzügyi bizottságnak kiadatni rendeltetnek, a pénzügyi bizottsághoz utasította. A pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó véleménye a t. ház előtt fekszik. A pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy ez a kérdés igen egyszerű és tiszta. Az 1870 : XVIII. t. ez. fölállította az állami főszámvevő­széket, melynek egyik föladata az állami zárszá­madásokat elkészíteni, megvizsgálni, arra észre­vételeit megtenni, és jelentését a miniszteri ta­nácshoz beterjeszteni, hogy ugy az állami zár­számadásokat a miniszterelnök az országgyűlés­hez azon vizsgálat és észrevételekkel ellátva, elő­terjeszsze. Ezen eljárás ezen zárszámadásokra vo­natkozólag mindeddig meg nem történhetett: mert ezen zárszámadásokat az állami számvevőszók nem maga készítette, hanem a minisztérium. A pénzügyi bizottság azon véleményben van, miszerint ezen zárszámadásokat utasítsa a t. ház az állami számvevőszékhez, hogy az, ezekre vo­natkozólag, föladatát teljesítse és a törvény ér­telmében járjon el. Ha ez megtörténik, csak azután kerülhet­nek ezen zárszámadások az országgyűlés elé. Ajánlom a t. háznak a pénzügyi bizottság véleményét elfogadás végett. Horn Ede: T. ház! Én sem hiszem, hogy az előttünk levő jelentés vita tárgya lehetne, mert azt mindnyájan elfogadjuk; ha,nem azt hiszem, hogy egykét észrevételre ad alkalmat. Emlékezni fog a t. ház, hogy mindnyájan sürgettük az állami számvevőszék fölállítását: mert azt tudjuk, hogy nagyon sajnos, hogy az alkotmányos kormánynak két-három évi létezése után, Magyarországnak nincs semmi zárszámadá­sa, hogy még sem tudjuk, miképen állunk a pénz­ügygyel. S ezen sürgető szükség érzésének adott kifejezést a törvény, midőn azt mondta a 28. §-ban: „Az állam számvevőszék megalakulása után azon­nal megkezdi működését." Nem tudom, mit ért az állami szárpsevőszék ez alatt: „azonnal"; de annyi bizonyrjf^ hogy ed­dig semmi jelét nem láttuk működésének, sőt a főszámtanácsos, a ki úgyszólván legfőbb személy lesz a főszámvevőszókben, még nincs is kinevezve, — legalább még nem olvastuk -kinevezését. Ezen késedelemnek az volt sajnos következ­ménye, hogy a számvevőszék már az első évben nem teljesítette a törvénynek világos rendeletét, mert a XV. törvényezikk 22. §-ábau azt sivánja, hogy szeptember elején terjeszsze a számvevőszék az országgyűlés elé a múlt évnek zárszáma­dását. Megengedem, hogy lehetetlen volt a tör­vény betűjének elegettenni, miután a számve­vőszék csak május végén és június elején alakít­tatott meg; de lehetett volna a törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom