Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-264

4Q 264. országos ütés január 17. 1871. követhetjük azon politikát, melyet a tisztelt képviselő ur e tekintetben ajánl. (Helyeslés jobh felől.) Már most átmegyek azon kérdésre—és e részben ugyanazon álláspontra helyezkedem, melyet a t. előadó ur elfoglalt,—vajon a czim, mint ismételten inditványoztatik, megfelel-e a törvénynek: igen, vagy nem í s ezen kérdésre azt vagyok kénytelen válaszolni, hogy nemcsak hogy a törvénynek nem felel meg, hanem egyenes ellentétben van az 1867-iki törvénynyel, egyenes ellentétben van az 1868-iki törvénynyel, és még nyelvtanilag sem felel meg annak, a mit a törvény végrehajtatni szándékozik. Sőt csak arra alkalmas, hogy a haderő különböző tényezőinek viszonyát zavarba hozza. Ezen okoknál fogva nem fogadhatom el a központi bizottság által ajánlott változtatást. Méltóztassanak most megengedni, hogy az egyes tételeket röviden bebizonyítsam. (Halljuk!) Mindenekelőtt az 1867-ild XII. t. ez. 11. §-a az, melyre a központi bizottság az általa javasolt czimnek helyességét alapítja. Mit mond ezen törvény ? azt mondja: „ő felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz,a mi az egész hadseregnek, és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének vezérletére, vezényletére, és beiszervezetére vonatkozik, ő felsége által intézendőnek ismertetik el." Az 1867: XII. t. ez. e §-a tehát világosan egy „egész"' egy „közös" hadseregről szól, és en- j nek egy részéül a magyar hadsereget nevezi meg. A központi bizottság által tett javaslat pedig csak a „magyar hadseregről" szól, és miután a részt teszi az egész helyébe, és igy kizárja az egészet : ezzel egyenesen a törvénybe ütközik. (Helyeslés jobb felöl; ellenmondás bal felől.) Hogy ez világosan igy van: azt leginkább bizonyítja Debreczen városa igen tisztelt képviselőjének tegnajn fölszólalása. Igen érezte ő tudniillik a törvény ezen §-áuak erejét és azért azt állította, hogy a 11-dik §. midőn egy egész seregről szól, nem egy külön egész seregről szól, melynek a magyar sereg csak kiegészítő része ; hanem ezen törvény csak ő felsége birtokát határozza némileg: mert azt mondja, hogy van két sereg, ő felségéé mind a kettő, és igy ő felségének van egy egész serege; de máskép egy közös sereg nem létezik. Már kérem alássan! ezen állítás nem áll; a törvény nem arról szól, hogy ő felségének van-e serege, vagy nem; hanem ő felsége jogairól szól a fönálló seregre, az egészre és annak részeire nézve. De hogyha az mondatnék is, ha az volna is a törvénynek czélja: akkor a törvény nem mondhatná, hogy van egy egész hadsereg, melynek a magyar kiegészítő része; hanem azt kellene mondania, hogy ő felségének van két serege, melyeknek mindegyikére nézve egyforma joga van a vezérlet, vezénylet és szervezetre nézve. Tehát maga ezen okoskodás bizonyítja, nézetem szerint, leginkább azt, hogy a czimnek választott kifejezés egyenesen és határozottan az 1867-ki törvény ezen §-ába ütközik. De nemcsak az 1867-ki törvénybe ütközik : hanem ütközik határozottan az 1868-ki törvénybe is. Az 1867-ki törvény 10. 11. és 12, §-a az akkor fönállott állapottal foglalkozik, azt constatálja, és körülírja a fejedelem és a nemzet jogait; de a 13. §. már a jövendőre megy át, és meghatározza azt, hogy, ha uj védelmi rendszer fog behozatni: mi módon kell ezen uj védelmi rendszernek megállapittatni, és azt mondja: hogy ennek közös megállapodás utján, közös elvek szerint kell történni; továbbá azt mondja, hogy ha a két törvényhozás között egyesség létre nem jönne, küldöttségnek kell dönteni. A törvényben igy előre látott egyezmény létrejött és létezik az 1868-ki törvény és a honvédségről szólló törvény alakjában. Már most kérdés: hogy mit mond ezen törvény ? egy külön magyar hadsereget állapit-e meg, vagy egy közös hadsereget külön, magyar honvédséggel ? Azt hiszem, a törvény e tekintetben világos : közös hadsereg külön magyar honvédséggel ellápittatik meg ez által. A törvény nem 329 ezerfőnyi, hanem 800 ezer főben tiz évre meghatározott számban állapítja meg a közös hadsereget, a 329 ezernyi járulék Magyarország részéről, tekintettel a népesség arányára, van kivetve, mint Magyarország jutaléka a 800 ezerhez. Mily törvény szerint kell tehát meghatározni a czimet ? mely törvényhez kell annak alkalmazkodni? Ahhoz, amely az uj védrendszert megállapította, mely az ujonezozást részleteiben elrendelte, amely arról intézkedik. És mit mond ezen törvény? Azt mondja, hogy a magyar ujonezok kizárólag csak a magyar sorhadi csapatokba fognak beosztatni. Ennek kell, hogy a törvény megfeleljen; minden, mi ettől eltér, a törvénybe és az egyezménybe ütközik. Mondottam még azt, hogy az indítványba j hozott czim nyelvtanilag sem helyes. Megvallom, e tekintetben tekintélynek nem érzem magamat, de annyira föltűnő, hogy nem tartózkodom azt a ház előtt fölemlíteni. Az ujonezok nem állíttatnak a hadsereghez : sem a közöshöz, sem a magyar hadsereghez ; hanem az egyes csapatokba. Ha az indítványozott „magyar hadsereg" kitétel által az czéloztatnék is eléretni, mi kétségtelenül az 1867-ki törvénynek szándéka volt, t. i. a létező magyar haderő ösz-