Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-263
263. országos iil( a lajtántuli ezredekből, vagy — mint a törvény mondja sorhadi csapatokból áll ; hogy az igen tiszteli ellenzék jól tudja, hogy ezen magyar sorhadi csapatok budgetjét nem a magyar országgyűlés vagy annak delegatiója külön küiön szavazza meg; hanem egyetemben ós egyetértőleg a lajtántuli delegatióval: hogy az igen t. ellenzék jól tudja, miszerint ezen közös hadsereg egységes számban, a 800,000 számban állapíttatott meg; hogy az igen t. ellenzék igen jól ismeri az 1867: XL. és XLI. t, czikkeket, melyek praeeisirozzák azon alapgondolatot, mely az 1867: XII t. cz.-ben le van téve. És mert én meg vagyok győződve róla, hogy a t. ellenzék ezt mind jól tudja, tehát szabadjon nekem azt hinnern, hogy egészen más ok az, mely a t. ellenzéket ezen fokozatos támadásra indítja. (Ralijuk!) Ezen okot én azon körülményben keresem, hogy a t. ellenzék azóta, mióta az 1867 : XII. t. ez. alkottatott, mindinkább belátta ezen hadsereg ketté osztásának szükségét és hogy opportunusabbnak tartja ma, mint előbb, ketté osztását azon zászlónak, mely alatt a birodalom különböző elemei, melyek politikailag úgyis eléggé divergálnak, itt legalább egyesülnek és csoportosulnak egy czélra, t. i. a birodalom határainak, és hatalmi állásának megvédésére. És itt van köztünk a nagy nézetkülönbség : mert engem, ki már 1867-ben teljes öntudattal szavaztam az 1867: XII. t. czikkre, — távol attól, hogy nézeteim e részben megváltoztak volna — az azóta lefolyt és lezajlott világesemények még jobban megerősítettek azon hitemben és meggyőződésemben, hogy a kiegyezés nagy kérdését lehetetlen lett volna szerencsésebben megoldani, mint ugy, hogy mégha gj^va, megmentve, megál lapítva mindkét fél államnak függetlenségét és államiságát, gondoskodjunk arról: hogy azt,mire egyik fél — szemben azon roppant katonai államokká 1 , melyek által környezve vagyunk, — képtelen , teljesítsük egyesült erővel, ^ egyesült vezénylet alatt. (Helyeslés jobb felől.) És, ha 1867-bennem csatlakoztam a t. ellenzékhez, ha az 1869: I. és XV. t. czikk alkotásánál nem szavaztam önökkel s nem fogadhattam el önök álláspontját akkor: még kevésbbé tehetem ezt mai napon, midőn oly világot megrázkódtató eseményeknek voltunk tanúi, melyekből valóságosan nem az a tanulság, hogy egyes szavakkal, melyeknek a gyakorlati életben, szemben a helyzettel, gyakorlati hasznuk nem volna, félre értést, dissonantiát, visszavonást idézünk elő; hanem, nézetem szerint, tanulság az, hogy igyekezzünk a birodalom és az ország véderejét megerősíteni azon törvény alapján, melyet magunk alkottunk, s melynek 2-ik §-a ekként szól : „A fegyveres erőt képezi a hadsereg KÉPV. H. NAPLÓ 18?£ XII. és január 16. 1871. qo (hadi tengerészet), a honvédség és a népfölkelés. " Ezen szakasznak egyszerű fölolvasásával, t. ház, mely ma már nem írott malaszt, hanem végrehajtott törvény, — azt hiszem — válaszoltam azon tömérdek insinuatiókra, melyeknek ki voltunk eddig téve: mintha a jobb oldal, vagy az abból alakult kormány nem szeretné, nem pártolná a magyar hadsereg eszméjét, és mintha annak létesítésére semmit sem tett volna. Tett, igenis, alkotott, teremtett. Tett azáltal, hogy initiált, keresztülvitt és végrehajtott oly törvényt, mely egyrészről híven apragmatica sanctióhoz és az 1867: XII. t. czikkben letett közös védelem eszméjéhez megalakított egy, a monarchia hatalmi állásának megfelelő közös hadsereget, és megalakított másrészről egy nemzeti hadsereget, mely ma már 100 ezer fölfegyverzett, fölruházott és betanított honvédet számlál. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ezek tények, uraim, és nem szavak, és én elvárom, hogy az ellenzéknek egyik érdemes tagja, Ivánka Imre, ki az 1869: I. t. czikk megalkotásakor, illetőleg annak megvitatása alkalmával azt mondotta, hogy ő meg fog hajolni a honvédelmi miniszter és annak államtitkára előtt, ha azon évben 60.000 ujoncz ki fog állíttatni: mondom, elvárom tőle, hogy teljes elismeréssel fogja kisérni a honvédelmi minisztérium működését, és ki fogja állítani a maga részéről azon bizonyítványt, hogy ez a kormány a nemzeti hadsereg szervezete körül megtette a maga kötelességét. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Igen t. előadó ur azt monda, hogy az 1867. évi XII. t. czikk nem áll azon hirben az országban, hogy túlterjeszkedett volna az ország jogai megvédésében. Köszönöm a bókot; elfogadom. Épen abban találom ezen törvénynek erejét, hogy nem terjeszkedett tul: hanem megtartotta a határt az ország jogainak megvédésében. (Elénk helyeslés jobb felől.) Igen is, t. ház! azon politika, mely „.ezen törvényt megalkotta : tudott és megtanult számolni a körülményekkel, számolni a viszonyokkal és faetorokkal; de épen mert ezt tette: épen ezért állította elő az eredményeket is. Helyreállította a tejedelem és a nemzet közti bizalmat, helyreállította az ország integritását, és szerzett az országnak annyi szabadságot és a szabadságnak annyi és olyatén biztosítékot, milyenekkel Magyarország századok óta nem bírt. (Elénk nyugtalanság a bal oldalon. Nagy tetszés jobb oldalon.) És ha önök, uraim, a túloldalon, hivatásuknak tartják ezen politikát folyvást megtámadni : ne vegyék rósz néven nekünk, kik e politikának eredményeit tudjuk fölmutatni, hogy 5