Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-274

és január 30. 1871. ogA 274. országos üli nesen a közmunka minisztériumhoz utasíttassák azért: mivel ezen kérvény, melyben országos se­gély kéretik a Tisza-szabályozásra, mely Beregh vármegyét illeti, a mennyiben tulajdonkép a be­reghmegyei társulat, a bodrogközivel és az j TJngmegyében levő több helységgel egy viz-szer­kezetet képeznek, mondom, mivel ezen kérvény az országgyűlésen már a múlt évben is fölhozatott, l midőn a költségvetés tárgyaltatott. Kérem tehát azt annyival inkább a közlekedési min iszteriumhoz utasítani, mert ezeD kérvénynek kapcsában költ­ségvetés és térképek is vannak egyúttal beter­jesztve. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. (Helyeslés.) Várady Gábor: T. ház! Egy interpel­latiót van szerencsém intézni a t. közmunka­és közlekedési miniszter úrhoz: Miután az in­terpellatióban foglalt kérdések önmagukat in­dokolják , nem fogom ez interpellatiómat indo­kolni; szabadságot veszek magamnak azt egysze­rűen fölolvasni. (Olvassa ;) „Interpellatio a magyar kir. közmunka- és közlekedési miniszter úrhoz. a.) Van-e tudomása a t. miniszter urnák, hogy a közmunka- és közlekedési minisztérium­ban az állam részére kötött épitési szerződé­sekben a vílalkózok rendesen kufsteni hydrauli­cus mész használására köteleztetnek? b.) Van-e tudomása arról, hogy a magyar államterületen több helyütt levő, különösen pe­dig a szerémi hydraulicus mész a kufsteini mész­szel ugy minőségre nézve, mint egyéb tekintet­ben a versenyt kiállja? c.) Ha igen, szándékozik-e a t. miniszter ur a kufsteini vagy más nem belföldi hydraulicus mésznek kormányilag nyújtott fönebb érintett fölényét a magyar állami ipar érdekéből meg­szüntetni V Méltóztassék ezt az illető miniszter úrral közölni. Fönf-artom észrevételeimet megtenni azon időre, midőn a miniszter urnák válaszát meghallani szerencsém leend. Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Következik a napirenden levő tárgy: a teg­napi befejezett költség fölötti szavazás, mi a mai napra tétetvén át. e kérdés döntendő el a t. ház által: Megszavazza-e a ház az erdélyi ki­rályi biztosság és a kolozsvári földteher-mente­sitési alapigazgatóság és igazoló bizottság költ­ségeire előirányzott 114,300 frtot. Igen, vagy nem? Tisza László: T. ház! Bátor vagyok a kérdéshez szólani. Ily formában, fölfogásom sze­rint, nem szavazhatunk rá : mert igen sokan va­gyunk, kik a kormánybiztosság költségeit leg­alább az egész évre megszavazni hajlandók nem vagyunk, mig a föld tehermentesítési alapigaz­gatóság költségeit egész évre megszavazzuk. An­nál fogva kérem, hogy ezen kérdő pontok egy­mástól elkülönittessenek. Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni, e két­féle tárgyat két kérdésre osztom föl. Tehát az első kérdés lenne: megszavazza-e a t. ház az erdélyi kir. biztosság költségeit: igen, vagy nem? A kik megszavazzák : méltóztassanak fölállani. (Megtörténtje.) A többség megszavazza. Ez által tehát Tisza László és Lázár Ádám képviselők indítványa elesik. Következik a második kérdés: Megszavazza-e a ház a kolozsvári földtehermentesitési alapigaz­gatóság és igazoló bizottság költségeit: igen, vagy nem? A kik megszavazzák: méltóztassanak föl­állni. (Megtörténik.) A ház nagy többsége meg­szavazza. Következik tehát a rendkívüli költségeknek második czime: „A megyék." Majláth István jegyző: Az 1871. évre a megyéknek az 1869. évről tartozásaiknak fe­dezésére 70,000 forint. 1870-re engedélyezve volt 100,000 forint. _ 1871 -re kevesebb 30,000 írttal. Zsedényi Ede előadó: A miniszter a jelen póthitelt azzal indokolja, hogy az 1870-ik évre megszavazott 100,000 frt, az összes megyék­nél előállott hiányok kiegyenlítésére elégséges nem volt, mert 34 megyének zilált pénzügyi vi­szonyai ugyan gyökeresen orvosoltattak, de az 1869-ik évről származó hiányokkal még küzdő többi megye pénzügyi nehézségeinek elhárítására 70,000 frtot javaslatba hozni kénytelen volt, a mint a bizottság is a e tétel alatti hetvenezer forintot megszavazandónak véli. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Majláth István jegyző: (olvassa.) Építkezésekre 130 ezer frt. Zsedényi Ede előadó: A pénzügyi bizottság véleménye a következő: b) Rendkívüli építkezésekre 187 l-re 130,000 frt. 1870-re engedélyezve volt . 100,00 0 „ 187l-re több"3Ö^ÖT0 írttal. A miniszter jelenté, hogy a megyéknek 1870-re engedélyezett 100,000 frton túl kény­telen volt ugyan a folyó évben elodáznatlan építkezésekre 74,255 frtot engedélyezni, 1871 -ik évre pedig a megyei építkezésekre megint 138,693 frtot követelvén, ezen öszegből csakis azokat hozá javaslatba, melyek a fönálló épü­letek veszélyeztetése, vagy az eddig befektetett építkezési költségek koczkáztatása nélkül el nem halaszthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom