Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

236 273 országos ülés január 28. 1871. testileg betegek, mint az elmekórosok és hülyék ápolása és gyógyitása országszerte az úgynevezett gyarmat-rendszer kívánalmaihoz képest sikerrel eszközölhető volna." Zeyk Károly: T. ház! Bátor vagyok a határozati javaslatnak első részére némely észrevételt tenni, és ez a viz-szükség. Kétségkívül a tébolyda nem olyan helyre van épitve, mint kellett volna építeni; de a jelenlegi kormány már ugy találta: mert a mint a t. ház tudja, a tébolyda akkor már csaknem egészen föl volt építve, mikor a mostani kormány átvette a magyar kormányt. (Bal/elől egy hang: Tegye kaszárnyává). A kormány mindent elkövetett arra, hogy víz legyen; kutakat ásatott, melyek rendes időben el is látják a tébolydát vízzel, és csak rendkívüli időben, a nyári napokban nincs víz. Addig, míg a vízvezeték bevezettethetnék, addig a viz szekerekkel vitetik föl, mire nézve a legutolsó pontban , különféle előrenemlátott költségek fejében négyezer forint van praeliminálva. A mi a vízvezetéket illeti: Budavárosa vízvezetéket akar bevezettetni utczáiba; és jelenleg a kormány érintkezésbe tette magát Budavárossal, hogy ez esetben a vízvezetéket fölhasználhassák a tébolyda számára. A második pontra nézve, hogy t. i. melyik tébolydai rendszer alkalmaztassák: megvallom, nem levén szakértő, ahhoz tehát most nem tudok hozzászóllani. Lázár Ádám: T. ház! Midőn a tébolydai kiadásokra előirányzott tétel ellen ellenvetést nem teszek, legyen szabad a nagyszebeni tébolydára vonatkozólag egy határozati javaslat indokolhatása végett fölszólalnom. A nagyszebeni tébolydát megelőzőleg előjő ezen tétel az állandó pénzügyi bizottság jelentésében. „Miután az ausztriai gyógyintézetekben számos oly gyógyithatlan magyar elmebeteg van, kiknek átszállítása a budai országos tébolydába azért nem kívánatos, mert általuk a gyógyítható betegektől a fekhely elfogatik, ezeknek és más, a budai tébolydában eddig ápolt gyógyithatlan elmebetegeknek elszállítására s a budai irgalmasoknál leendő elhelyeztetésére kivánt költségre 4000 frt javaslatba hozatik." Hogy kik legyenek azok a gyógyithatlan betegek, kiket a budai irgalmasoknál kell elhelyezni, azt nem tudom : ez a szakértőkhöz tartozik; hanem bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni a nagyszebeni országos tébolydára, a hová az illető betegeket szállítani lehetne, még pedig azon okból, mintán ezen intézetre a költségvetésben 42 ezer frt van előirányozva, miután továbbá annak nagyszerű berendezése, mely többnyire előkelőbb elmebetegek számára volt tervezve, s mely igen nagy menynyiségü elmebeteget képes fölvenni,, de jelenleg legfölebb egyötödrészben van elfoglalva és pedig többnyire alsóbb-rangu betegek által. Azt kívánnám tehát, hogy a nagyszebeni tébolyda legalább azon gyógyithatlan magyar elmebetegek számára, kiknek a budai országos tébolydába való átszállítása nem kívánatos, s kik azért nagy költséggel a budai irgalmasoknál ápoltatnak : használtassák föl, hogy ezáltal azon költség, mely a nagyszebeni tébolydára fordittatik, ezéltalanul ki ne adassék. Annálfogva bátor vagyok következő határozati javaslatot a t. ház figyelmébe ajánlani. (Olvassa): ,,A képviselőház oda utasítja a kormányt, hogy iövőre a nagyszebeni tébolydát, a mennyiben a budai tébolyda az ily betegek befogadására elegendő nem lenne, — a helyiséghez és körülményekhez képest vegye igénybe az ez által a egyéb hazai korházakban és tébolydákban ápolt elmebetegek, ugy az osztrák gyógyintézetekben levő számos gyógyithatlan m agyaielmebeteg kellő ápolása elérendő levén." Horn Ede : T. ház ! Nem tudom menvnyiben van megelégedve Gonda László t. képviselő társam azon felelettel, melyet kérdéseinek elsejére kapott az igen t. államtitkár úrtól, éhez szólni nem akarok. A kérdést az államtitkár ur mindenesetre legjobban ismeri; de csodálkozásomat kell kifejeznem a feleletre nézve, melyet Gonda t. képviselő társam második kérdésére adott. Azt gondolom, hogy ily fontos ügy ismerete, minő a tébolyda kérdése: a belügyminisztériumhoz tartozik, és így annak, ki a belügyminisztérium nevében e tárgyban felel, kötelessége a kérdést minden esetre többé-kevésbé ismerni. Mindenki, ki ezen kérdéssel foglalkozott, tudja, hogy a két rendszer, melyet Gonda t. képviselő társam emiitett, néhány év óta majdnem minden nagyobb európai országban a vitatkozás tárgya. Tudnia kell tehát az államtitkár urnák, hogy ezen gyarmat-rendszer, melyről Gonda László képviselő társunk szólt, majdnem 30 év óta fönáll, főkép Belgiumban, és hogy Gheel nevű falu főhelye ezen gyarmat-rendszernek. Tudnia kellene az államtitkár urnák, hogy ezen Gheel rendszer néhány év óta egész Európa figyelmét vonta magára, és hogy mind Prancziaorszagból, mind Angolországból a kormány megbízottakat küldött oda tanulmányozni az ottani rendszert és jelentést tenni aziránt: melyik jobb a két rendszer közül. Én tehát azt hiszem, hogy miután Gonda László képviselő ur igen helyesen kimutatta, hogy a mostani tébolydák semmiképen sem lehetnek elégségesek a magyar elmebetegek fölvételére, és hogy szükséges még valamit tenni ezen tekintben: azt gondolom, hogy igen jó volna, ha a kormány főképen pedig a belügyminisztérium szives volna tanulmányozni a tárgyat