Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-272

212 272. országos ülés január 27. 1871. átalában a kormányt. Ha igaz e vád, akkor nem vagyok képes eltűrni, hogy ezen egész vád csak ugy per tangentem is mellőztessék ; ha pedig nem igaz, akkor óhajtanám, hogy legalább az ország, és a nép s egyátalában a külföld is tudja, miszerint Magyarországban mégsem történhetik ilyes valami. Én részemről tehát megvárom, hogy concretebben és részletesebben adassék elő, illető képviselő ur részéről, hogy miben áll a dolog. Szlávy József földmüvelési-,iparés kereskedelmi miniszter: T. ház! Ugy látszik, a Zmeskál Zoltán képviselő ur által fölhozott esetből, hogy a belügy-minisztériumtól aláirás nélkül mentek rendeletek a törvényhatóságokhoz ; most Schvarcz képviselő ur formális vádat, egy alkotmány kérdést, vagy valami hasonló roppant dolgot akar abból kisütni, a mely utóvégre a minisztériumot talán meg is buktathatná. En bátor vagyok megjegyezni, hogy a dolognak, ha csakugyan megtörtént, nagyon egyszerű orvossága van: hogy t. i. az illető törvényhatóság az ily rendeletet vissza küldje. (Derültség.) De, hogyan történhetett meg ilyen dolog? Nagyon egyszerűen, ha méltóztatnék oda fáradni akár a belügyminisztérium, akár egy másik minisztérium kiadó hivatalába, látni fogná, hogy egy-két-háromszáz azon ügydarabok száma, melyek minden nap aláirandók. Az illető kiadó elküldi az ily ügydarabot a miniszterhez, vagy helyetteséhez, az államtitkárhoz. Ez aláírja, azután visszamegy a kiadó hivatalba és igy expediáltatik. Már, hogy meg ne történhessék, hogy egyszer a miniszter két darabot együtt vesz kezébe, és az egyiket nem irja alá, a kiadó pedig azt észre nem veszi és expediálja, ezt a t. képviselő ur nem fogja képzelni, és ennyiből áll az egész. (Derültség.) Ha azt méltóztatik találni, hogy a belügyminisztériumban, vagy talán nálam is, ilyesmi minden héten, minden hónapban többször megtörténik, mi következik abból? legfölebb annyi, hogy méltóztassék az illető minisztert fölszólítani, hogy a kiadót mozdítsa el hivatalától, mert nem eléggé pontos és figyelmes. Ennyiből áll az egész, ebből ne méltóztassék alkotmányfölforgatást kihozni akarni, mert a dolog igen egyszerű : ha olyasmi történik, az illető törvényhatóság visszaküldi az illető darabot, s a baj helyre van hozva. (Helyeslés és derültség.) Papp Zsigmond: T. ház! Zmeskál t. képviselő ur, valamint Nyáry Pál képviselő ur a tegnapi ülésben aziránt nyilatkoztak, hogy a főispáni fizetésekre vonatkozó tételt azért nem szavazzák meg : mert a tőrvényhatóságokról szóló törvény még eddig végrehajtva nincsen. En ezen érvet nem fogadhatom el, mert nem tudom, hogy lehessen ezen törvényt végrehajtani, ha előbb a főispánok nem neveztetnek ki. Mert meg fogják nekem engedni, hogy qui vult flnem, debet velle etiam média. A „médium* pedig a főispán előleges kinevezése. Igaz, hogy ezen törvényt mindaddig nem lehet végrehajtani, mig a községi törvény szintén nem lesz meghozva ; de ennek nem a kormány az oka: mert a kormány egyidejűleg nyújtotta be mind a két törvényjavaslatot, mely különben az osztályok és a központi bizttság tárgyalásán is átment már. Máttyus Arisztid: Előre bocsátva, t.ház, hogy én a költségvetés ezen részére nézve Mocsáry Lajos t. képviselőtársam indítványához járulok, egy kérdést vagyok bátor intézni a t. belügyminiszter úrhoz, illetőleg annak távollétében az államtitkár úrhoz. Ha megnyugvással lehetne tekintenem azon programmot, mely szerint a t. kormány az egyes törvényeket megalkotja és életbelépteti: akkor e kérdés talán fölesleges volna, mert nem tartanék attól, hogy megfeledkezik egy szükséges törvény hozataláról, vagy pedig nem akkor fogja azt meghozni és végrehajtani, mikor az, talán a közvélemény fölfogása szerint is, szükséges. De, mert e programm inkább programmtalanságnak nevezhető, mert a programm oly sajátszerű, hogy csakis a kormánynak belérdekeit, melyet mi, kik abba beavatva nem vagyunk: sem helyeselni, sok esetben pedig még fölfogni sem vagyunk képesek, irányadók arra ne'zve, hogy mily törvények mikor alkottassanak meg, és mikor érkezett el az idő azoknak végrehajtására. Ezen oknál fogva vagyok bátor egy kérdést tenni. Kérdésem azt: hogy Buda-Pest városok beiigazgatásának szervezéséről egy külön törvényjavaslat fogván a ház elé terjesztetni: ezen törvényjavaslat vajon mikor fog beterjesztetni? Nem tudom, hogy a t. kormány programjában ezen fővárosi törvénjmatóság oly helyre van-e állítva, melynek rendezése nem szükségképpen kell, hogy a többi törvényhatóságokkal együttesen történjék, vagy csakugyan azon alkalommal s azon időben, midőn a többi törvényhatóságok rendeztetni fognak, szándékoltatik-e a főváros rendezése is? Én nem tartozom azok közé, kik a főváros mostani beligazgatási szervezését roszabbnak tartják, mint a megyék és többi törvényhatóságok szervezése; de azt hiszem, a kormány is elismeri, hogy a fővárosra nézve a rendezés —» autonómia — tekintetében épen oly szükséges, mint a törvényhatóságokra nézve. Miután pedig egyrészt az időre való tekintettel, a mely fölött