Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-272

208 272. országos illés január 27. 1871. ügyvédjének vallaná. Miután egyátalán a képviselő ur conelusiója, hogy a kiváltságos kerületek a megyékbe beolvasztassanak, nem eszközölhető, mert erre nézve fönálló törvényünk van, azt pedig per tangentem a budget-vita alkalmával megváltoztatni nem lehet: én, mint Torontálmegye egyik kerületének képviselője, ki az ottani viszonyokat ismerem, a nagy-kikindai kerületet, mint önálló törvényhatóságot csak üdvözölni tudom, és mindenesetre minden időben annak föntartásáért küzdenek. Mi a kérdés lényegét illeti, némely főispáni fizetések fölemelését: erre nézve csatlakozom Mocsáry Lajos t. barátom véleményéhez. (Helyeslés bal felől.) Zeyk Károly államtitkár: T. ház! Engedje meg, hogy néhány észrevételt tegyek Borlea képviselő ur előadására. Távol van tőlem sérteni akarni bárkit, távol van tőlem azt hinni, hogy bármely nemzetiséget egypár ezer frt fizetéssel le lehessen kenyerezni; hanem azt hiszem és vallom, hogy, valamint nagy dolgokban, ugy kisebbekben is igazságosnak és méltányosnak kell lenni minden nemzetiség iránt. Ily kisebb dolgok közé számítom én a jelen esetet, és megjegyzem, hogy, ha még nem is történt eddig, találkozhatnának olyanok, kik a gyanitás szempontjából vehetnék föl a dolgot, mint most Borlea képviselő ur, midőn abból, hogy Zaránd megye főispánjának fizetését fölemelték, s azután magyar főispánt tettek oda, azt következtette, hogy azért emelték a fizetést, hogy oda magyar mágnás küldethessék. Ezen gyanúsításnak akartam elejétvenni. Egyátalában nemis az volt a fő indok, melyből védelmeztem az ügyet; hanem az igazság és áméltányosság: mert igazságosnak és méltányosnak találom, hogy, miután a megyék főispánjai hol 3000, hol 3500 írttal fizettetnek, ezen tőrvényhatóságok főispánjai is, kik egyszersmind a dolgok vezetését is magukra vállalták, megkapják a fizetést. En ebből a szempontból védelmeztem az ügyet, és ezen szempontból ajánlom a t. háznak is. Elnök: Megszavazza a t. ház a főispánok, főkapitányok, fókirálybirák és a szász-ispánnak és személyzetének illetményeit ugy, a mint a pénzügyi bizottság is ajánlja: 264,025 írttal? Igen vagy nem? (Bal felől felkiáltások: Nem!) A kik megszavazzák, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik,) A többség elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a városi főispánok fizetésének rovatát). Zsedényi Ede előadó (olvassa:) az 5. rovat alatt a városi főispánok fizetésére előirányzott 69,000 írtról 7.531,732 frt. E czim alatt 1870-re semmi sem irányoztatott elő, mert ez állomás csak a f. évi XLII t. ez. által állíttatott föl; — 23 főispáni állomás fölállítása javasoltatik egyaránt 3000 frtnyi fizetéssel ugy, hogy a belügyminiszternek e bizottság kebelében tett nyilatkozata folytán, sem napi dijak és uti költségek, sem más hivatali szükségletek czime alatt, többet nem követelhetnek. Hét város részére külön-külön főispán hozatik javaslatba, a többi 60 város 16 csoportba osztatott föl 16 főispán közt. A bizottság pénzügyi szempontból tekintvén az előirányzott összeg menynyiségét, egyszersmind azonban számba vévén a külön csoportok lakossága számát és a városoknak egymástóli távolságát, azt véli, hogy mindegyik város, melynek részére az előirányzat szerint külön főispán kinevezendő lenne, más szomszéd-várossal összeköttetvén, ez által 5 főispán fizetését és igy 15,000 forintot megtakarítani lehetne. Ezek szerint az indítványba hozott törlések, úgymint: a nagykikindai kerület főkapitánya fizetésénél 1000 frt, a városi főispánoknál 15,000 frt levonatván: 16,000 frt; maradt a bizottság által megállapított összeg 7.515,732 frt, vagyis kerekszámban hét milllió ötszáz tizenötezer hétszáz forint. Horn Ede: T. ház! Emlékezni fognak még, (Halljuk/) hogy midőn a municipialis törvényjavaslat volt tárgyalás alatt, a városi főispánok kinevezése ezen új intézmény, egyike volt azon dolgoknak, a melyek ellen az ellenzék a legerélyesebben fölszólalt: mert azt gondolta, hogy midőn már ezen törvényjavaslat átalánosságban nagyon megnyirbálja a városok autonómiáját, a városi főispán még, úgy szólván, az autonómiának legutolsó maradékát is el fogja venni a városoktól, vagy a budgetben annyi elodázhatlan tételt kell bevenni, hogy egészen czélszerütlen fényűzés volna, még oly tételeket is bevenni, melyek nem is létesíthetők, még a minisztérium legjobb akaratával sem. Azt gondolom, t. ház — sine cura lesz, az, a mint hihetőleg lesz is. De nem akarom fölhasználni az alkalmat arra, hogy ezen vitatkozást megújítsam,; hanem egyenesen a budgethez akarok szólani. Meglehet, hogy midőn a minisztérium ezen előirányzatot kidolgozta — ez volt októberben, — akkor a miniszter azt gondolta hogy talán ezen év kezdetén ki lesznek már ne-vezve a városi főispánok. Most már januárban vagyunk, és biztosak lehetünk az iránt, hogy sem a folyó hóban, sem februárban, sem márcziusban nem fog létezni egyetlen egy városi főispán sem. Tehát mindenesetre szükséges volna ez összegnek legalább egy