Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-271

194 271. országos ülés január 26. 1871. 600 frtnyi lakpénze 200 forinttal szaporittatott és igy a többlet 1000 frt. Erre nézve a pénzügyi bizottság javasolja, hogy a följavitás 1000 írttal töröltessék. (He­lyeslés.) E szerint az 5 miniszteri tanácsosnak lak­pénze 4000 forintról háromra szállíttatik le, tehát az összes sommázat 23,000 forint. Széll Kálmán jegyző (olvassa): 14 osztálytanácsos, 6300 írttal, nyolcz 2500 írttal; 600 frt lakpénzzel ; összesen fizetés 38,000 frt; lakpénz 8400 frt: együtt 46,400 frt. Zsedényi Ede, a pénzügyi "bizott­ság előadója: Az eddigi 12 osztálytaná­csos száma két állomással szaporittatott, egy gyei az 1-ső osztályban 3000 frtnyi, egygyel a második osztályban 2500 frtnyi fizetéssel, mindegyik 600 frtnyi lakpénzzel, a többlet . 6700 forint Az osztálytanácsosi két uj állomás szüksége iránt a mi­niszter indokolását . elfogad­ván, a 14 osztálytanácsos lakpénzét azonban 600 írtról 500 frtra leszállitandónak és igy törlendőnek vél . . . 1400 forintot Tisza Kálmán: T. ház ! A fizetés és szálláspénz fölemelésére nézve természetesen nem szólok, miután azokra nézve a t. ház már teg­nap határozott. De igenis szólni kívánok arra nézve, hogy a miniszteri hivatalnokok száma, jelesen az osztálytanácsosoké, ismét kettővel szaporittatni szándékoltatik. Az indok az, hogy 14 osztályra kívánják bizni a kezelést, tehát kettőnek veze­tésére kell még két tanácsos. Ez indokot én ré­szemről el nem fogadom, mert hiszen a teendő­ket lehet tetszés szerint fölosztani s maga az, hogy 15--20 vagy 30 osztályban végeztessenek ezen teendők, még nem igazolja azt, hogy iesz azon tanácsosoknak dolguk. De ha megnézem a belügyminisztérium sze­mélyzetét, részemről azon meggyőződésben vá­gj ok, hogy épen a magasabb rangú hivatalno­kok száma ma is nagyobb, semhogy mindnyá­juknak kellő munkája és dolga lehessen. Mert ime a miniszteren kivül van két államtitkár, van 5 miniszteri tanácsos, a jelen propositio szerint lenne 14 osztálytanácsos; tehát főnök lenne mindössze : 19 tanácsos, két államtitkár, annyi mint 21. Eogalmazó van 22; segédfogalmazó 5; összesen 27; méltóztassanak megengedni—ha nemis a mostani korból, de az 1848. előtti időkből — van egy kis bureaui-gyakorlatom és mondhatom, hogy egy miniszteri vagy osztály­tanácsos okvetlenül munkát adhat 3 fogalma­zónak. Már most, ha 27 fogalmazó van, pedig nem saját tapasztalásomból, de többeknek, ide­valóknak és vidékieknek, szavahihető emberek­nek tapasztalásából mondhatom, hogy maguk­nak a fogalmazóknak is igen sokszor semmi dol­guk sincsen, — akkor meg vagyok győződve, hogy a tanácsosok számát nem szaporítani, de felényire leszállítani kell. Meglehet, hogy szoros munkánál többek szükségét érzi a t. minisz­térium a tanácsosok közül : mert hiszen szép­számra megy azon belügyminiszteri tanácsosok összege, kiket, mint képviselőket köztünk van szerencsénk tisztelni. De mig részemről az állam­titkár jogosultságát a házban ülni, nem törvé­nyes, hanem alkotmányos szempontból elisme­rem: addig, meggyőződésem szerint, a többinek annyira nincs itt helye alkotmányos szempont­ból, hogy azért, hogy itt lehessenek, és ott má­sok helyettük dolgozzanak, nemcsak nem volnék hajlandó a budgetet uj kiadással terhelni ; de sőt még ha minden egyéb dolgukat is elvégez­nék: még akkor is helytelennek találnám jelen­létüket. Ily körülmények között, én részemről, egy­átalában bele nem eg} 7 ezem abba magam részé­ről, hogy a tanácsosok száma szaporittassék. Régen méltóztatott Ígérni a minisztérium a rendezést, a múlt évben épen a belügyminiszté­riumot illetőleg is; különösen a számvevőségre vonatkozólag el is ismerte a belügyminiszter, hogy azon rendszer rósz, túlságosan drága. Most ismét egy esztendő múlt el, és a helyett, hogy az elismert rósz és drága rendszeren javítani igyekeztek volna: szaporítani igyekszenek a hi­vatalnokok számát. És mi ennek következménye ? Az országnak ujabb terheltetése, mely minden czélszem, ujabb rendszeresítésnek útjában áll. Mert a rendszeresítve kinevezett hivatalnokot vagy meg kell tartani, vagy nyugdíjazni kell és az ország budgetjének mindenesetre terhére válnak. Én tehát részemről, mind itt, mind egyátalában mindazon tételeire nézve a budgetnek a hol a személyzet szaporítása kívántatik valami, — kivévén egy-két esetet, a hol a statistikai adatot iga­zolják, hogy szükséges, mint mellesleg említve a postánál, másutt mindenütt, különösen pedig a központban —mindaddig, mig a hivatalnokok rend­szeritéséről szóló tőr vényjavaslat a ház elé be­terjesztve és megállapítva nem lesz: rnindsn néven nevezendő szaporításnak ellene szólok. (He­lyeslés hal felől.) Tóth Vilmos belügyminiszteri államtitkár: Tisztelt ház! Igen nehéz e helyen vitatkozni a fölött, hogy vajon sok-e a belügyminiszteri hivatalnokok száma, annak ügyeihez képest, vagy nem? mert a fölött hatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom