Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-271

271. országos fiiéi jwinár 26. 1871. 191 nem értik meg mindenütt, — igen sok munkát igényel. A mi pedig az országos levéltár körülményeit illeti, meg lehet győződve a t. képviselő ur, hogy minden elkövettetett részemről, hogy az Budára szállittassék. Én egyebet nem tehettem, mint azt, hogy több izben megpendítettem, miszerint annak átszállítása igen kívánatos; de még eddig mindig azon választ nyertem, hogy a kellő helyiségek még nem léteznek. Igyekezni fogok továbbra is, hogy ez feledékenységbe ne menjen, hanem ismételve szőnyegre fogom hozni. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Talán megnyugtatására szolgálhat a t. képviselő urnák, valamint azoknak is, kik a dolog iránt érdeklődnek, ha elmondom, hogy azon óhajtás, miszerint az országos levéltár ide áttétessék, nemcsak a t. képviselő uré, s nem csak a t. házé, hanem a kormányé is; s épen azért a kormány azon épületnél, melynek építése a tavaszon már megkezdődött, figyelemmel voltunk azon helyiségre, melybe az országos levéltáris elhelyeztessék. Ezen épület nyersen, incrudo, már fön is áll, be is lesz tetőzve, és nem sokára teljesen elkészül. Azt pedig megengedi a t. képviselő ur, hogy a levéltárat kétszer szállítani igen nagy költség volna. Ismétlem, hogy mindaz, a mit igényleni lehet, részünkről megtétetett; nemcsak hogy az ő felsége körüli minisztérium szorgalmazta, hanem hogy az épülőfélben levő helyiségekben kellőleg gondoskodva van a levéltár helyiségéről. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a pénzügyi bizottság által a levéltár áthelyezésére vonatkozólag javaslatba hozott határozatot ? {Elfogadjuk !) Következik a nyugdijak tétele. Majláth István jegyző: (olvassa a nyugdijak tételét,) Elnök; Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Elnök: Következik a fedezetről szóló tétel. Majláth István jegyző (olvassa a fedezetről szóló tételt.) Harkányi Frigyes előadó: E tekintetben a pénzügyi bizottság szintén egy határozati javaslatot terjeszt elő a háznak. „A fedezetben a „házjövedelem

0 czime alatt előforduló 540 frt, a pénzügyi bizottság véleménye szerint, nem képezi azon érték jövedelmét, melyet az emiitett ház képvisel, ha kellőkép kiépíttetik; — ezen épületre nem levén szükség: a pénzügyi bizottság a pénzügyi minisztert oda kéri utasíttatni, hogy ezen fekvőséget adja el, ha nagyobb jövedelraezése nem volna kilátásba tehető." [Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Mielőtt erre nézve véglegesen mélj toztatnának határozni, kérném a t. házat, hogy a határozat még egy föltételhez köttessék. Egy föltétel már van, t. i. az, hogy: ha azon ház nagyobb jövedelmezőségére nem volna kilátás. Ehhez én még azon föltételt kívánnám csatolni, hogy: továbbá, csak azon esetben adassék el, ha ez megfelelő áron történhetik. Mert ugy a mint a határozat fogalmazva van, minden áron el kellene azt adni. En ezt nem tartanám czélszerünek, mert ugy tudom, hogy Bécs városának szépitési műveletei azon irányban fognak vitetni, és idővel oda el is fognak jutni, a hol azon ház áll. Ennek következtében annak értéke emelkedni fog, ós azon kamat, mely a bér csekély összege által elvész: előreláthatólag kevesebb, mint az időelőtti eladás által az államra hárulandó tőkeveszteség. Én tehát kettős föltételhez akarom az eladást kötni: először, ha béríölemelés nem eszközölhető ; és másodszor, hogyha illő áron el lehet adni. (Helyeslés) Elnök: Tehát elfogadtatik a pénzügyibizottság javaslata azon hozzáadással, hogy azon ház csak azon esetben adassék el, ha azért illő árt lehet kapni. ^,„«.*—™""*"" Következik a Horváth-szlavon minisztérium költségvetése. Majláth István jegyző (olvassa az első rovatot.) Harkányi István előadó (olvassa a pénzügyi bizottságnak jelentését.) A horvát-szlavon-dalmát miniszter s személyzete részére, a lefolyt évben a költségvetési törvény által 45,220 frt. lőn megállapítva; az 1871-ki költségvetés, a nyugdijakat beleszámítva, 47,600 frtot hoz előirányzatba. Irányi Dániel: T. ház! Minél nagyobb becset helyezek azon benső barátságra, a mely Magyarország és Horváthország közt létezik, annál sajnosabban veszem azon tényeket, melyek a létrejött egyességet és egyetértést megzavarni képesek. Azért emeltem szót még 1869-ben a kormánynak bizonyos tettei és mulasztásai ellen, melyek Horvátország irányában elkövettettek. De a mint kötelességemnek tartom mindannyiszor, ha kell, erélyesen fölszólalni a törvénysértés ellen : ugy más részt épen oly kedves kötelességemnek ismerem, készségesen bevallani, midőn a kormány a fölszólalások következtében a mulasztást helyrehozza: és azért nem tehetem, hogy ki ne jelentsem, miszerint azon sérelmek nagyobb része, melyeket 1869-ben fölhozni kénytelen voltam : azóta orvosoltattak. Jelesül azon ügyosztályok, melyek a kiegyezke-