Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-271

271. országos ülés nézve természetesen azt hitte az ország, hogy ő ennek kinyilatkoztatására ő fölsége által meg volt hatalmazva, és ez adott alkalmat arra,hogy neki bizonyos befolyás tulajdonitatott az udvarnál. Tehát nem áll az, hogy ő nem adott okot arra, hogy ezen hir elterjesztessék. Második alkalommal, midőn én s t. elvbarátaim nevében benyújtottam a t. háznak egy válaszfőlirati javaslatot és annak támogatásával, annak szövegéből egy pontot emeltem ki, mely szerint mi kívántuk, hogy a kormány ő felsége előtt ne azon magatartásra vállalkozzék, mely a választásoknál követtetett; a miniszter ur nekem azt a választ adta, hogy ha előterjeszti, akkor nem fogunk sikert aratni: mert ő fölsége nem azt véleményezi, mit mi kívánunk; hanem azt fogja mondani a minisztériumnak, hogy nem jól járt el, hanem hogy szigorúbban járjon el ezentúl az ellenzékkel. Ily nyilatkozatok tétele okozta azon nézetet, mely ha nem is az egész országban, de mindenesetre legalább a miniszter ur követőinél, barátainál hiedelemre talált: hogy nagy befolyással bir az udvarnál, — akár mennyiben legyen az való, akár nem: — mégis az ő nyilatkozatai szolgáltak alapul. Nem áll tehát az, hogy nem kérkedett ezen befolyással, vagy—mint ő helyesebben nevezte— bizodalommal: mert csakugyan helyesebben van nevezve az bizalomnak, mint befolyásnak. — Én a miniszter urnák azon nyilatkozatát örömmel hallottam : hogy azon pillanatban, a mikor ő észreveszi, hogy akár fön vagy lenn a bizalmat nem birja, nem fog többé azon helyen maradni, a melyen van ; és részemről esak azt ajánlom figyelmébe a t. miniszterelnök urnák, hogy ne nézzen csupán felfelé, hanem nézzen szét az országban is, (Helyeslés a sz. bal oldalon.) s mikor látni fogja,— nem ugyan a képviselő házban, hanem azon kivül — (Ellenzés a jobb felől.) hogy az ország nagy része nem viseltetik a kormány iránt bizodalommal, akkor cselekedjék a tett nyilatkozat értelmében. Ezeket akartam megjegyezni a miniszter urnák beszédére. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Andrásy Gyula miniszterelnök: Engedelmet kérek, nem hallottam mindent, a mit a t. képviselő ur mondott; de rövid kivonatban értesültem arról, és azt hallottam, hogy többek közt azt ismételte a képviselő ur, miszerint én a minap hozzám intézett a külügyre vonatkozó interpelatióra nem válaszoltam ; és pedig nem válaszoltam nem azon oknál fogva, melyet tegnap bátor voltam fölhozni, hanem más okoknál fogva. Erre nézve bátor vagyok még egyszer ismételni, hogy nem válaszoltam azért, mert részint KÉFV. K. NAPLÓ 18-S-f XII. január '.'6 IB7I. IQK oly kérdéseket tett a t. képviselő ur, melyekre válaszolni szükség nem volt, a mennyiben a válasz nemcsak hogy most megvan a vörös könyvben, hanem már akkor megvolt a lapokban is és másrészt: mivel a t. képviselő ur oly kérdést is tett, melyre sem akkor nem tudtam, sem most nem tudok válaszolni. El fogja nekem a t. képviselő ur hinni, — elég példáját adtam, — hogy valahányszor válaszolni lehet : kötelességemnek tartom a házban válaszolni és annál szivesebben teszem ezt, mert valahányszor ezt teszem, mindig eszembe jut az, hogy itt most or

J j°g gyakoroltatik, melyet az országgyűlés csak azóta bir, mióta a jelen kormány Magyarország főbb államjogait föladta. (Derültség és helyeslés a jobb oldalon.) Ebből láthatja a t. képviselő ur, hogy igen szívesen válaszolok és mindig fölhasználom az alkalmat, hogy ezt constatálhassam. Azt monda a t. képviselő ur, hogy sok másra nem válaszoltam tegnap. De hiszen könnyen válaszolhattam volna arra, amit fölhozott: hogy ugyanis Dalmáczia nincs visszacsatolva. Semmi nem lehet kellemesebb a minisztériumra nézve, mint hogyha azzal vádolják, hogy Dalmácziát nem csatolta vissza ; mert hiszen ez annyit tesz, hogy körülbelül minden egyebet már megtett. (Derültség és helyeslés a jobb oldalon.) Ily vádak nem súlyosak, és ha azokra nem válaszolok, azt azért teszem : mert azon eljárást, hogy minden egyes czimnél átalános vita kezdessék, egy országban sem ismerem. (Helyeslés a középen.) Itt átalános vita van először az egész költségvetés fölött, aztán átalános vita tartatik minden egyes minisztérium költségvetése fölött. Mi ennek az eredménye? Az, hogy itt minden fog tárgyaltatni: kivévén magát a budgetet, vagyis a számokat. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ha a t. képviselő urak nekem bármely országban erre példát mutatnak, akkor meghajlok ; de ha nem, akkor kénytelen vagyok, — és ezt akartam tegnap mondani, — az idő vesztegetésért a felelősséget azokra hárítani, kik azt okozzák. (Zajos helyeslés jobb felől.) Csáky Tivadar gr. : T. képviselő ház ! Du sublime au ridicul il n

1 y a qu' un pas. Nem rettegve ezen közmondástól, húzatott meg itt tegnap a vész- és gyászharang. Irányi képviselő ur elmondotta gyászbeszédét a miniszterelnök ur fölött ; ki azonban, daczára annak, mint tegnap rögtönzött replicájából láttuk, igen jó és ép egészségnek örvend. (Éljenzés jobb felől.) Én késztetve érzem magamat fölszólalni aziránt, a mit Irányi képviselő ur beszédében emiitett, a Deákpárt kebelében létező elégületlenekről.