Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-271
27!. országot üli* január 26. 1871. IQ» sité ma Máttyus képviselő ur is. Midőn tehát erre nézve— a mint igen helyeslem a miniszter elnök urnák őszinte nyilatkozatát, épugy nem fogadhatom el azon állítását, hogy az Irányi t. barátom által fölhozott állítás alaptalan Az ország állapotáról általunk kivánt jelentésről szólván, azt mondta a t. miniszterelnök ur, hogy ő nem is tudta, hogy az ő fejcsoválásának oly hatása van, hogy az által egy törvényjavaslatot megbaktathat, és hogy fogna vele élni több alkalommal is, különösen az ellenzék által ajánlott törvényjavaslatok alkalmával. Igen jónak és a maga szempontjából igen hasznosnak tartom azt, ha a kormány részéről főltaláltatik egy uj mód, a melylyel vita és érv nélkül el lehessen mellőzni az ellenzék indítványait, és hogy az ily uj módot készséggel megragadják, azon nem csodálkozom : hanem könnyen ugy járhat a t. miniszterelnök ur vele, mint a miként járt Litvinovic galicziai püspök, a ki egy contingens galicziai képviselővel bement a Reichsrathba, kiknek azon utasítás lett adva, hogy figyeljenek a püspökre és ők is mindig azt tegyék, a mit ő tesz; mikor aztán egy ülés alkalmával kivette zsebkendőjét és az orrát fújta: valamennyien belenyúltak zsebükbe, kivették zsebkendőjüket és orrukat fújták. Igen szép; igen épületes jelenet lesz az reánk nézve, ha egyszer azt látjuk, hogy az egész jobb oldal a fejét csóválja. (Derültség a bal oldalon). Az ország állapotáróli jelentésre nézve továbbá azt mondta a t miniszterelnök ur, hogy azon országok, melyekben ily jelentés készíttetik a kormány által, és a melyeket fölhozott Irányi t. barátunk, nem parlamenti kormánynyal birnak, és ő azokban az ily jelentés készítésének okát abban találja, hogy nem bírván parlamenti kormánynyal, szükséges ilykópen pótolni azon számtalan alkalmat, melyet a parlamenti rendszer a törvényhozásnak minden perczben nyújt arra, hogy az ország állapotáról tüzetes ismeretet szerezzen magának. Ugyan kérem, miben áll azon tüzetes ismeret, micsodák azok az eszközök, melyek nekünk tüzetes ismeretet nyújtanak az ország állapotáról, melyeket a kormány kezünkbe ad? Vajon nem számtalanszor interpelláltunk-e egy vagy más fölvilágosító okmányért ? s a legnagyobb nehézséggel bírtuk azokat megkapni, sőt a legtöbb esetben nem kaptunk semmit. Vagy talán az interpellatióra adott válaszok azok, melyek bennünket tüzetesen fölvilágosítanak az ország állapotáról 1 ? Ha ezt akarta a miniszterelnök ur mondani, mindjárt alkalmam lesz egy interpellatióra adott ilyen kielégítő választ fölhozni. Azonban a miniszterelnök urnák ezen jelentés iránt tett észrevételei közt van egy, melyet megjegyzés nélkül hagyni nem lehet. Azt monda ugyanis a miniszterelnök ur, hogy ily jelentés különben igen nagy könnyűséget ad minden miniszternek, sőt egyenesen arra kényszeríti a minisztériumot— mert hiszen a minisztérium maga ellen kimutatást csak nem adhat, — ország állapotát rózsás színben állítsa elő és igy I hogy az mintegy kénytelen megcsalni az országot. Ez, t. ház, oly tan, melyet én alkotmányos miniszter szájából soha nem vártam volna. Igen köszönöm a miniszterelnök urnák, hogy megerősítette azon állításomat, melyet a múltkor mondottam : hogy a kormányférfiak olyanok, kik magukat minden áron megtartani kívánják a miniszteri helyeken. Én azt kívánom, hogy mikor belátja azt, hogy az ő kezelése alatt az ország állapota nem jó: akkor a miniszter állását hazafiságból hagyja el és adja át azt másnak, ki azt alaposabban képes vezetni. De azon tant, hogy látván az ország állapotának szomorúságát, jelentésében megcsalja az országot csak azért, hogy helyét megtarthassa, ezen tant alkotmányos parlamentben most hallom először. T. ház! Irányi Dániel barátom azon állítására, hogy az én általam a külügyekben hozzá intézett interpellatióra nem válaszolt a miniszter, a miniszter ur azt mondta: „ha Simonyi Ernő képviselő urnák hozzám intézett azon kérdésére: vajon Oroszország a Pontusz-kérdésben jegyzéket küldött-e vagy nem; akkor, a midőn e jegyzék nemcsak néhány nappal később , hanem már ugyanaz nap a lapokban megjelent volt? azt válaszolom, hogy „igen", ezt részemről válasznak nem tekinthetném." En, t. ház, a miniszterelnök úrhoz intézett interpellatióm alkalmával megmondottam azt világosan, hogy a hírlapok híreket hoznak, melyeknek alaposságukban alig lehet kételkedni, miután egész Európa minden hírlapjában közöltetnek ; de mivel a hirlapokbani közlés nem autentikus, nem hiteles közlés : azért szólítottam föl, a kormányt arra, hogy vajon intéztetett-e ily jegyzék a török kormányhoz? mert épen néhány nap előtt visszavonó és ellenmondó híreket olvastunk az újságban, hogy e jegyzéket az orosz követ nem adta át a török kormánynak, és miuután azon időben egész Európában nem volt parlament, kértem a miniszter urat, hivatalosan jelentse ki, miben van a dolog ? átadatott-e ily jegyzék vagy nem? erre a miniszter nem felelt egyelőre semmit, hanem azt felelte, hogy nem felelhet; mert nem opportunus; hogy saját szavait idézzem, azt felelte: „A t. képviselő ursem fogja megvonni tőlem helyeslését, ha azt mondom, hogy minden nagyobb fontosságú diplomatikai kérdésnek van egy bizonyos stádiuma, a