Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.
Ülésnapok - 1869-270
270. országos ülés január 25. 1871. 177 tudott, ez az, hogy Amerikában sincs parlamentáris kormányforma. Irányi Dániel (közbeszól.) Tudom bizony. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök. Előadásából ezt kellett következtetnem. Amerikában, az elnök saját felelőssége alatt viszi a kormányzatot, a minisztérium még azon esetben sem változik, ha kisebbségbe jön: és igy miután az elnök saját felelősségére viszi a kormányzatot, ott parlamentális rendszer nem létezik ; szükséges tehát olykép pótolni azon számtalan alkalmat, melyet a parlamentális rendszer a tőrvényhozásnak minden perezben nyújt arra, hogy az ország állapotáról tüzetes ismeretet szerezzen magának, és sokkal biztosabban, mint egy átalános kimutatás által, mely speciális franczia találmány. {Tetszés jobb felől.) Ily jelentés külöuben igen nagy könnyűséget ad minden minisztériumnak, sőt egyenesen oda kényszeríti a minisztériumot, — mely maga ellen kimutatást csak nem adhat, — hogy az ország állapotát rózsaszínben állítsa elő, és igy mintegy kénytelen megcsalni az országot. {Igaz! jobb felől.) Ez tehát azon intézmény, melynek a t. képviselő ur oly nagy fontosságot tulajdonit, hogy azt mindjárt másnap kívánta tárgyaltatni. En kész leszek annak tárgyalására, mikor az ideje eljön, hanem ugy hiszem eléggé indokoltam, hogy nem volt szükség azt azonnal másnap tárgyalni. {Tetszés jobb felől.) Szólt aztán a t. képviselő ur azon befolyásról, melylyel az én csekély személyem az udvarnál bírna. Ezen beíolyással én részemről soha nem kérkedtem. Két dolgot kerestem és fogok keresni: a bizalmat fön és len. (Éljenzés jobb felől.) Egyiránt igyekezem azt kiérdemelni. (Helyeslés jobb felől.) Ha befolyás alatt bizalmat értett a tisztelt képviselő ur, hiszem, hogy azzal igen is van szerencsém birni: mert legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy, ha ezt fön és len nem bírnám, engem e helyen nem látna. (Helyeslés.) Szemrehányásokat tett a t. képviselő ur barátaimnak azért, mert állítólag azt mondták felőlem, hogy bizonyos tekintetben providentialis ember vagyok, és hozzátette, hogy, ha csakugyan az vagyok: akkor világos az, hogy a sors mostohán bánt Magyarországgal. At fogja látni a t. képviselő ur, hogy ezen nem én segíthetek, hogy tehát a szemrehányás nem engem illet. Idővel talán nem fog a sors oly mostohán Magyarországgal bánni mint ma: ezt teljes szivemből óhajtom; meglehet ez akkor leend, a midőn majd a t. képviselő ur fogja Magyarország kormányzatát vezetni. {Zajos tetszés jobb felől.) Elnök: Az idő már nagyon előrehaladván, a tárgyalás folytatását holnapra halasztóm, az ülést bezárom. Az ülés végződik d. u. 2 1 / a órakor. KÉPV. H. ITAPtÓ 18*f XII. 23
