Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-270

170 270. országos Dlés január 25. 1871. szerencsém megjegyezni, és ma a túl oldalról is elismertetett, hogy ha a kormány benyújtja a hivatalnokok szervezésére vonatkozó törvényja­vaslatot, legyen az olyan, hogy kevesebb legyen a hivatalnok, de csak jó fizetéssel ellátott hiva­talok legyenek. Ha ez meglesz, akkor a hiva­talnok képes lesz nyugdiját valamely biztosító intézetnél és jövőjét is biztosítani, akkor min­den tekintetben nyugodtabb, morális és szolgálati tekintetben is sokkal czélszerübb lesz, ha a meg­ígért hivatalszervezés alkalmával a nyugdijak eltöröltetnek, a mint ez Helvócziában és Ameriká­ban van kimondva. Simonyi Ernő: T. ház! Igen röviden kívánok egy pár megjegyzést tenni a pénzügyi bi­zottság jelentésére. A pénzügyi bizottság jelentése azt mondja, hogy az 187 l-re benyújtott államkölt­ségvetésben előirányzott nyugdijak nem felel­nek meg minden tekintetben az 1870 : XVIII t. ez. rendeletének; ezt mint tényt állítja elő és mint remediumot ajánlja, hogy azok vizsgáltas­sanak meg a főszámszék által, addig szavaztas­sanak meg s azután intézkedjék a ház fölötte. Azt hiszem t. ház, hogy midőn positiv tör­vény Tan előttünk és midőn a miniszter előirány­zata olyasmit mutat elő, mely e positiv törvény­nyel ellenkezik : akkor a conclusio nem az, hogy a törvény járjon el; hanem hogy a pénzügyi bi­zottság törölje ki azon nyugdijakat, melyek a törvény rendeletének nem felelnek meg, és redu­kálja úgy, hogy a törvénynek megfeleljen. Ez a logika, nem pedig az, hogy közben a számvevő­szék járjon el. Ez okoskodásnak értelmét egyá­talában nem látom át; ennélfogva ezen véleméyt el nem fogadom. Széll Kálmán központi előadó: Szabad legyen röviden válaszolnom azon ellenve­tésre, mintha a pénzügyi bizottság ellentétben volna magamagával és nem logice járt volna el. A pénzügyi bizottság nem azt mondja, hogy a nyugdijakra előirányzott összegek ellentétben van­nak valamely törvénvnyel, és pedig az 1870. XVIII t. czikkel: mert ezzel mincsenek ellentétben; mivel ezen törvény nem nyugdijakról, hanem az álla­mi számvevőségről szól. A pénzügyi bizottság azt mondja, hogy a t. ház által tavaly hozott határozatok nem minden tekintetben vannak ke­resztülvive ezen előirányzott összegre nézve, s azért mielőtt véglegesen megállapittatandók volnának ezen összegek, szükséges, hogy átvizsgáltassanak. A t. képviselő ur azt mondja, hogy tette volna meg a pénzügyi bizottság maga ? és addig ne szavazott volna meg semmit. Engedelmet ké­rek, ezt könyebb kimondani, mint megtenni. Azon nyugdíj előirányzat roppant tömeget ké­pez, és azt hiszem, a pénzügyi bizottság nem végrehajtó orgánum, nem arra van hivatva, hogy a ház határozatainak végrehajtását mindenben ellenőrizze és fölülvizsgálja: azért azt gon­dolom , nem lehetett hivatva, megvizsgálni, hogy a tavaly hozott határozatok a nyugdijak­ra nézve menyiben lettek végrehajtva. Azt gondolom, hogy a pénzügyi bizottság kö­telességének elegettett, midőn vizsgálatot tar­tót és midőn azon vizsgálatból az tűnt ki, hogy egyes tételek össze nem ütnek, azon következtetést vonta ebből, hogy az egész elői­rányzatot át kell vizsgálni. Miután pedig erre a törvény állított föl orgánumot, és pedig nem a pénzügyi bizottságot, hanem az állami szám­vevőszéket; talán helyesen járt el, midőn azt mon­dotta : hogy az azon törvény által rendelt közeg teljesítse a fölülvizsgálatot. Ami pedig a megszavazást illeti; erre néz­ve azt tartom, hogy azért, mert még fölülvizs­gálatot kell eszközölni: lehetetlen az összes nyug­dijakat meg nem szavazni; mert akkor száz meg száz, sőt ezer meg ezer ember fosztatnék meg nyugdijától nem egyébb okból, mint azért, mert még az átalános összeállításnak fölülvizsgáltatni kell. Ha azonban a ház megszavazza a nyugdi­jakat a kérdéses föntartással, mi fog történni ? Az, hogy ha valaki többet vesz föl nyugdija fejé­ben, mint a mennyi neki járt volna : a vizsgá­lat folytán netalán szükségessé válandó reductio szerint köteles lesz az általa illetéktelenül föl­vett összeget visszafizetni s ez által ineompeten­ter egy krajezár sem lesz kiadva. {Helyeslés.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a pénzü­gji bizottság véleményét a nyugdijakat illetőleg ? (Elfogadjiik.) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak a házbórekre vonatkozólag is van indítványa. Házbér fejében a minisztérium saját helyiségeért és az országos törvénykezés helyisé­geiért körülbelül 130 ezer forintot fizet s- min­damellett, hogy ily roppant összeget fizet, a mi­nisztérium rosszul van elhelyezve s egy- egy mi­nisztérium nemcsak egy ház különböző lakosztá­lyaiban, hanem több házban is -van elhelyezve. Ez, t. ház! csak az államszolgálat rovására történhetik. Azonfölül hozzá járul, hogy amint évről évre emelkednek a házbérek, azon kilátással ál­lunk szemközt, hogy még tetemes összeget fog a házbér igényelni. Hozzájárul még azon hiány is, hogy a minisztériumnak sokszor ki kell költöznie s a költözködés nemcsak sok bajjal, hanem igen sok költséggel is jár. Azért azt hiszi a pénzügyi bizottság, hogy a házbér fejében fizetett nagy összegnek megfelelő tőke árán, melyet amorti­zatióra lehetne fölvenni, oly épületeket kellene előállítani, melyek inkább 4negfel élnének mind­' azon igényeknek, melyeket az államszolgá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom