Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-262

1Q 262. országos ülés január 13. 1870. Halljuk!) Mint méltóztattak hallani, a központi bizottság többsége a folyó évi ujonczozásra vonatkozó törvényjavaslat czimét megváltóztatá: minthogy pedig én a VH-ik osztálynak a központi bizottságban oly utasításával láttattam el, mely ezen törvényjavaslatnak czimét meghagyatni kívánja; én ezen határozatnak érvényesítésére különvéleményemet a központi bizottságban benyújtottam. Ezen véleményhez még a III, IV, és Vl-ik osztályok előadói csatlakoztak. Midőn e külön véleményt a t. háznak benyújtanám, tisztelettel kérem: méltóztassék annak kinyomását és szétosztatását elrendelni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) „Külön vélemény. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság többsége mai ülésében a fönidéztem tőrvényjavaslat czimét következőleg módositá: „A magyar hadsereghez és hadi tengerészethez" stb. A kiegyezésről szóló 1867: XII. t. ez. első szakaszai elsorolván azon ügyeket, melyek, a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal közösek, a 9-ik §-ban ezt mondja: „a közös védelemnek másik eszköze a hadsereg, s az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval „a hadügy." A 11. §, ő fölségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos íejedelmi jogait körvonalozván, a fönebbi szakaszt világosan értelmezi, midőn mondja: „mindaz, mi az egész hadseregnek és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére stb. vonatkozik." A következő 12. és 14. §-okban ,,a magyar hadsereg" kitétel, mint már a fönebbinek folyománya, magában fordul elő. Ezen látszólagos ellentét azon alkalommal, midőn a véderőről szóló 1868: XL. t. ez. megalkotása után, ós annak alapján a honvédelmi miniszter az első ujonczjutalék megszavazását kívánta, egy erre vonatkozó törvényjavaslatában a mostanival teljesen azonos czim alatt, — a benne előforduló ,,magyar sorhadi csapatok" kifejezés aggályokat keltett föl, és szemben a fölemlített 1867 : XII. t. czikkel, elég fontos okot szolgáltatott arra, hogy az országgyűlés törvénymagyarázási jogával bírjon. A törvényhozás e törvény magyar ázás tisztjét teljesité,s kimondása a megalkotott 1868 :

1.1. ez. czimében szentesítve van, melynek ugy szavai, mint értelme teljesen megegyeznek azzal, melyet a most előterjesztett honvédelmi miniszteri törvényjavaslat tartalmaz. Ezen törvénymagyarázási tisztet ugyanezen tárgyban és czimben ismételve kellett gyakorolnia az országgyűlésnek, midőn az 1870. évre kívánt badjutalék megszavazása volt tárgyalás alatt, a törvény által már szentesitett czimmel. A törvényhozás magyarázata e másodízben is az volt, mint először, s kimondása az 1869 : XV. t. ez. czimében szentesítve van. A VII. osztály a törvénynek ily világos adataival s a törvényhozás factorainak ily tényeivel, egy perezre sem ingadozhatott az iránt, hogy a szóban levő törvényjavaslatnak már két törvény által szentesitett czimét ezúttal is fontartsa, s erős következetlensegi vád nélkül nem határozhatta magát arra, hogy mit a törvényhozás ismételt magyarázatával megfelelőnek mondott ki, ugyanazt egészen hasonló körülmények és okok mellett, egy harmadik magyarázattal fölforgassa. Nem. teheté ezt a VII. osztály még azért sem, mert ez által alkalmat szolgáltatna a feltevésre, hogy: vagy a két első magyarázat volt téves, vagy a mostani ellen merülhetnek föl ké* telyek; egyik mint másik csak a bizalmat ingatná meg, melyet törvényeink iránt mindenkiben szilárdítani föladatunk. Végül nem változtathatá meg a VII. osztály a tárgyalás alatti törvényjavaslat czimét még azért sem, mert az 1867. XII. törvény szerint a had sereg közös, melynek a magyar hadsereg kiegészítő része; nem különálló, nem önálló test ; — ujonezokat tehát a magyar sorhadi csoportokhoz, és hadi tengerészethez, mint törvényeink szerint létezőkhez adhatunk, de egy nem létező külön hadsereghez senkit se sorozhatunk be. És ezen indokok alapján a VII. osztály az 1871. évi ujoncz jutalék megszavazásáról szóló törvényjavaslat czimét változtatás nélkül elfogadta, és én kérem a t. házat, méltóztassék azt kegyesen megszavazni. Ezen különvéleményhez hozzájárul, Mihályi Péter a VI. osztály előadója. A törvényjavaslat eredeti czimét megtartatni határozta a III. osztály. Széll Kálmán. Ehhez csatlakozik a IV. osztály részéről, Szögyény László. Elnök: Mind a központi bizottság jelentése, mind a különvélemény ma ki fog nyomatni; holnap kiosztatni és hétfőn napirendre kitüzetni. T. ház ! A rendkívüli körülmények kényszerítenek, hogy figyelmeztessem a t. házat a gazdasági bizottság azon jelentésére, melyet a gazdasági bizottság még az 1869-ik év deczember 5én nyújtott be az iránt, hogy egy uj országház építéséről méltóztassék gondoskodni. Xem magas tervek vagy magas nézetekből indulok ki; de a mai hóesés megmutatta, hogy ezen ház tarthatatlan. A viz több helyen lecsurog és az évi javítás költsége a 10,000-et jóval meghaladja. Egyébbiránt a jelen országház csak ideiglenes gyanánt építtetett, 6 évre számítva; ezen 6 év körülbelöl le fog folyni, s mire egy uj ház fölépülhet, bele